• 2021: Barlangok és Karsztok Nemzetközi Éve

    Az UIS és az MKBT sajtóközleménye az online megnyitóról

Barlangász tanfolyamot tartottunk a Bükkben

 

Idén nyáron ismét szerveztünk barlangász tanfolyamot, méghozzá táborszerű, intenzív tanfolyamot, hasonlót ahhoz, mint amilyent 2012-ben szerveztünk. A 2012-es tanfolyam részünkről egy új ötlet, egy kisérlet volt, korábban ugyanis nem gondoltunk arra, hogy nyári tábor formájában tartsunk tanfolyamot. De nagyon jól sikerült, a résztvevők közül többen azóta is aktív tagjaink, és máig jól esik visszaemlékezni a táborozás hangulatára, amely gyerekkorom cserkésztáborait idézte, és amely a barlangászat közösségépítő oldalát sokkal jobban átélhetővé tette, mint egy fél éven át elhúzódó, hétvégi túrák sorozatából álló tanfolyam. Akkor el is határoztuk, hogy minden nyáron fogunk hasonló tanfolyamot szervezni. Aztán a barlangász társadalmon belüli politikai erőviszonyok nem teljesen a mi elképzeléseink szerint alakultak, ennek volt az egyik következménye, hogy egy ideig tanfolyamot sem szerveztünk. Egészen mostanáig.

Invalid Displayed Gallery

(A szövegbe illesztett galériák megtalálhatók az oldal alján is, bélyegképes nézetben, amely megnyitva teljes képernyőn lapozható)

Hogy miért a Bükkben tartottuk a tanfolyamot, amely tőlünk 200 km-re fekszik, ennek a politikai tényezőn túl a másik oka, hogy egy barlangász tanfolyam céljára a legjobb barlangok a Bükkben találhatók, tehát ezzel a tanfolyamosok is csak nyertek. Természetesen más karsztvidékeinken is csodálatos barlangok vannak, néhol még nagyobbak is, de olyan változatos, a barlangi túrázás minden nehézségi fokán bőséges kínálatot nyújtó barlangok, köztük kötél nélkül járhatók és kötelesek egyaránt, mint a Bükkben, másutt szerintem nincsenek, ráadásul az itteni barlangok vizes mivolta is kifejezetten szimpatikus, mert a barlangászat valódi arcát mutatja, hiszen amíg valaki nem éli át, hogy milyen érzés csurom vizesre ázni egy szűk járatban folyó barlangi patakban fekve, addig az nem lesz igazi barlangász… Mindemellett a hegység a táborhelyhez ideális, összefüggő, nagy lakatlan területtel rendelkezik (elérhető közelségben nincs kocsma!), így nem is volt kérdés, hogy melyik hegységet válasszuk.

Invalid Displayed Gallery

Végül hosszas kereséssel a Csurgói barlangászház mellett döntöttünk, amelyet a Debreceni Búvár Klub bocsájtott rendelkezésünkre. A tanfolyamon rajtunk, szervezőkön kívül összesen hatan vettek részt, ezek közül ketten már ismerőseink voltak, egy fő a nyílt napon jelentkezett,  hárman pedig utána, utolsó pillanatban. Lett volna még egy jelentkező, aki csak a tanfolyam elindulása után jelentkezett, így levelét már csak hazaérkezve olvastam… A hat emberből három Budapestről illetve környékéről való, további három pedig helyi illetőségű volt. Nem mindenki volt egyformán sportember, de éppen azért voltunk ketten (én és a Dóri) a tanfolyam szervezői, hogy adott esetben két csapatra tudjunk oszolni, hogy ne kelljen a gyengébbek miatt mindenkinek visszafordulnia. Ennek ellenére voltak, akik inkább preventíven kihagyták a nehezebb túrákat.

Invalid Displayed Gallery

Közben persze – ez már szakmai ártalom – a kellemest a hasznossal összekötve árgus szemmel figyeltük a számunkra kevésbé ismert barlangokban, hogy hol vannak esetleg kimászni való kürtők, denevérkijelöléses végpontok, merre megy a huzat, satöbbi. Találtunk két érdekes helyet. És természetesen fotóztunk, hála a Panasonic Lumix DMC-FT5 vízálló kompakt gépnek, minimális pluszmunkával tudtunk egész jó képeket készíteni.

A sikeres átszerelés jutalma két szem cseresznye

A sikeres átszerelés jutalma két szem cseresznye

A kötéltechnika megismeréséhez ideális terepet jelentett egy nagy, legalább 200 évesnek látszó cseresznyefa, amelynek a 10 m magas koronájában kialakított kötélpályán az egész csapat egyszerre el tudta foglalni magát, a jobbak még a csomón átszerelést is gyakorolhatták, de a megosztáson és elhúzáson átszerelés az mindenkinek ment, ha nem is elsőre. A kötéltechnika mellett a barlangban való mozgást is mindenki elsajátította egy bizonyos szinten, mert például a Szirén- és a Diabáz-barlang bejárása sem okozott problémát, de a Szepesi és a Jávorkúti-barlangba már nem mindenki jött le. Az egyre nehezedő túrák során kiderült, hogy van néhány résztvevő, akik elszántságban és állóképességben is az élvonalban vannak, akikből akár komoly barlangászok is lehetnek. Sőt, volt, akit a Fekete-barlangban, miután elmentünk a Magyar Carlistáig, nem értem utol kifelé a Nagy-aknában. István-lápán pedig a Keleti és Nyugati ágat is bejártuk, a végén már sajnáltam, hogy nem vittünk teljes slószt, és a Sárkány-falat nem másztuk meg. De így legalább volt bőven időnk fotózgatni meg énekelni, sok év után ismét gregorián dallamoktól zengett a csodálatos akkusztikájú a Fekete-terem. (Az egyik tanfolyamosunk orgonistának tanult, de a többiek között is előfordultak zenei műveltséggel rendelkezők.).

Invalid Displayed Gallery

Jártunk a Kiskőháti-zsombolyban, ahol most már nem csak a Bükk legnagyobb barlangterme, hanem a legnagyobb ácsolata is található, amely – mármint az ácsolat – más barlanglezárásokkal és egyéb kiépítésekkel közösen tavaly készült el egy KEOP-projekt keretében. Az ácsolat egyébként szép, igényes, csak az a kifogásunk vele kapcsolatban, hogy fából van, ami – egy végleges barlangkiépítésről lévén szó – mégiscsak problémás, hiszen el fog korhadni, akármilyen vörösfenyőből készült, akkor is elkorhad idővel. Egy barlangkiépítést nem 10 meg 20 évre kell tervezni, mint a bányavágatokat, ezért nincs a barlangban semmi keresnivalója ácsolatoknak, legfeljebb ideiglenesen. Szerintem a törmelékdomb kitermelése elegánsabb és hosszabb távú megoldást jelentett volna, és még talán nem is került volna annyiba, bár az ácsolat költségeit nem ismerjük.

Invalid Displayed Gallery

Bár egy-két kisebb esőt, gyors záport leszámítva száraz idő volt, de azért szerencsére, ha máshol nem is, a Pénz-pataki víznyelőben találkozhattunk patakkal. Ha nem is annyira, mint egy jó hóolvadáskor, de azért szépen eláztunk. És rekordmennyiségű szalamandrát mentettünk ki, amelyeket utána nem a bejáratnál, hanem feljebb engedtünk szabadon, hogy ne az legyen az első dolguk, hogy visszamennek a barlangba, ahonnan az aknákon lepotyogva esélyük sincs kijutni a felszínre. Egyébként hatalmas varangyosbékák is tömegesen meresztették ránk a szemüket, de velük nem foglalkoztunk, lévén az eszmei értékük meg sem közelítette a szalamandrákét, és mi köztudottan anyagiasak vagyunk. (Hevenyészett számításaink szerint mintegy 250 000 Ft értékben mentettünk ki kétéltűeket, talán éppen a sok értékes védett jószág miatt hívják ezt a helyet Pénz-pataknak? Persze ez csak vicc.)

Invalid Displayed Gallery

Hazafelé – miután másodszor is érzékeny búcsút vettünk a Bükktől, mivel először pár dolgot ott felejtettünk – beugrottunk Egerszalókra, ahol a hiedelmekkel ellentétben az új csodakomplexum mellett, bár jogilag annak részeként, a nyitott medencés hagyományos strand is üzemel. Bár legújabban megint egy kisebb felújításon esett át, új, egységes dizájnú deszka padok és öltöző meg pénztárépület fogadott minket, karszalagos és online pénztárgépes rendszerrel, de a stílus a régi volt, sőt még annál is régebbi, mint ha egyenesen a 80-as évekbe kerültünk volna vissza: Fél 11-kor közölte velünk a pénztáros, hogy 11-kor zárnak, és neki már nincs kedve kinyitni a kasszát, ezért inkább menjünk át Demjénbe. De mi nem akartunk átmenni, mire 5 perc vitatkozás után nagy mérgelődve hajlandó volt jegyet adni. Nem is baj, hogy zárás körül érkeztünk, mert legalább nem voltak olyan sokan, és a víz csodálatos volt, már elválaszthatatlanul összenőtt számomra a bükki barlangtúrákkal. Éjjel 2-kor érkeztünk haza, hogy kis pihenést követően végre nekiessünk az itteni feltáró kutatásainknak.

Galériák:

Egyéb, felszíni képek:

Invalid Displayed Gallery

 

Szirén-barlang:

Invalid Displayed Gallery

 

Diabáz-barlang:

Invalid Displayed Gallery

 

Kiskőháti-zsomboly:

Invalid Displayed Gallery

 

Jávorkúti-víznyelő

Invalid Displayed Gallery

 

Fekete-barlang

Invalid Displayed Gallery

 

István-lápai-barlang

Invalid Displayed Gallery

 

Könyvjelzőkhöz permalink.

6 hozzászólás a(z) Barlangász tanfolyamot tartottunk a Bükkben bejegyzéshez

  1. Detre László mondta:

    Szia Gyuri!
    Köszi a képeket. Ha jövőre lesz újra táborotok, légyszi szólj.
    Amúgy ama megállapításoddal teljesen egyetértek, hogy a Bükk a legváltozatosabb a barlangász technikák terén. Én többre tartom Alsóhegynél.

    Üdv, Laci

  2. Szepessy Kund mondta:

    Kedves Gyuri és Szent Özséb BKE csapat!

    Köszönöm a beszámolót és hogy a csodálatos képeiteket láthatjuk.
    Remélem, hogy az újoncok továbbra is elhivatottak lesznek a csönd világában.További remek barlangtúrákat, felfedezéseket és élményeket kívánok Nektek!
    Üdv., Kund

  3. G.Noémi mondta:

    Sziaasztok :)
    Most hogy látom a képeket,mégjobban sajnálom hogy ezen a tanfolyamon nem tudtam résztvenni,bár tudom hogy a 2012-eshez képest mennyivel jobb lennék magamhoz képest….Remélem lesz jövőre is,mert akkor ki nem hagynám !ez a tanfolyam egy olyan élményt ad amit nem lehet elfelejteni,az tuti :))

  4. Pásztor Lászlóné mondta:

    T.Cím! E-mailos elérhetőséget kérek, mert bükki barlangról szeretnék érdeklődni.Üdvözlettel: Pásztor Lászlóné miskolci lakos

  5. Regényt írok, ahhoz valós adatokat keresek a miskolci Szeleta barlangról. Elérhetőséget kérek a kérdéseim feltevéséhez.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>