• NYÍLT NAP – RÉSZLETEK A KÉPRE KATTINTVA

    55597518_2210122955677928_5380494643404210176_n

István-lápai-barlang

Az István-lápai-barlang, melyet 2014 áprilisáig Magyarország legmélyebb barlangjaként tartottak számon, a Bükk-fennsík keleti peremén nyílik. Hossza 8700, mélysége 254 m.

Bejáratának kibontásához 1958-ban láttak neki a DVTK kutatói Gyenge Lajos és Kovács János vezetésével. Ez 1964-ben vezetett eredményre: lépcsőzetesen mélyülő aknákon át akadálytalanul juthattak le 150 m mélységig, majd az itt eltömődött járat átbontása folytán elérték a barlang tágas, patakos főágát. Ennek felső végén azonban egy szifon állta útjukat (4. szifon), amelyen a Debreceni Búvár Klub Barlangkutató csoportjának egy tagja, Czakó László 1976-ban megpróbált áthatolni, ez azonban nem járt sikerrel, bár a merülés a barlang mélységét 245 m-re növelte.

Invalid Displayed Gallery

Az Isván-lápai barlang kutatása iránti érdeklődés a ’80-as években lángolt fel ismét, amikor Nagymihályi Zoltán és Szenthe István jelentős sikereket ért el  a barlang főágába csatlakozó kürtők kimászása révén. Elkészítették a barlang első térképét is, valamint (saját költségre) belétrázták a barlangot. (Azóta ezek az első létrák már tönkrementek, a BNPI új, masszívabb létrákat szereltetett a helyükre, melyek legutóbb 2011-ben lettek részlegesen újakra kicserélve az Ariadne és a Szent Özséb Barlangkutató Egyesületek által; a térkép pedig a Szenthe és az Igazgatóság közötti vita miatt nem került nyilvánosságra, azóta a BNPI a BEAC-cal új térképet készíttetett.)

A Plózer István Víz alatti Barlangkutató Szakosztály 1998-ban merülést hajtott végre a 4. szifonban abban reménykedve, hogy hátha a korábbi nagy árvíz által átmozgatott sóderkitöltésnek köszönhetően a 4. szifon addig eltömődött járata járhatóvá vált. A feltételezés azonban nem bizonyult helytállónak: bár a szifon valóban mélyebb lett (így a barlang mélysége 253 m-re nőtt), az szifonon túli szakaszokba mégsem lehetett bejutni.

A barlang leírása:

A bejárat rövid, kibetonozott szakasza után lépcsőzetesen mélyülő, zömében hasadék jellegű aknasorba jutunk, melyben a közlekedést beépített létrák segítik. Ebből kb. 200 m mélységben elérünk egy csicsogós agyaggal borított aljzatú inaktív vízszintes járatot.Innen jobbra a Keleti-, balra pedig a Nyugati-ágba juthatunk.

A Keleti-ág az első terem, a Tábor-terem után több szintre oszlik.

A Nyugati-ágban először az Említett Asszonyság-termébe juthatunk. Ez az impozáns méretű terem az inaktív felső és az időszakosan aktív alsó szintek egybenyílásával keletkezett. Innen a két szint újra ketté válik: az alsó járat egy szifonba torkollik (amely azonban hosszabb ideig tartó száraz időjárás hatására kiszáradhat), a felsőn pedig egy tágas hasadékakna fölött átívelő drótkötélhídon és a Bivak-folyosón át visszajuthatunk a patakos Fő-ágba, az 1. szifon mögé.

A Fő-ágban látványos barlangi karrokkal találkozhatunk: a patak a falakba sok helyütt akár méteres keskeny kőpengéket oldott. A patak mentén felfelé haladva a járat két helyen is összeszűkül (2. és 3. szifon), azonban ezek mindkét helyen megkerülhetőek a tágas szifonkerülő járatokon keresztül. A 3. szifon kerülőjéből egy terembe jutunk, amelyből a patakot követve a Zeg-zug-ágba, egy másik járaton át pedig a 4. szifonhoz vezető tágas, nagyjából kerek keresztmetszetű (vélhetően freatikus eredetű) lejtős járathoz érünk.

A barlang főága olyan sajátos elhelyezkedésű, hogy annak legmélyebb pontja a bejövő szifon. Ez azt jelenti, hogy normál esetben az igen mély 4. szifonban látható víz nem jelenik meg a barlang további szakaszaiban, hanem ismeretlen úton jut el a forrásig, és csak rendkívüli árvizek alkalmával – a mögötte kialakuló vízoszlop nyomásának köszönhetően – emelkedik fel a Patakos-ág szintjéig és folyik végig a barlangon

Fontos tehát leszögezni, hogy a 4. szifon vize nem a Nyugati-ág nagy részén végigfolyó patakból származik, hanem vagy a Speizi-, Láner- és Szepesi-barlangokon átfolyó patakból, vagy pedig a Létrási-vizesbarlang patakjából, esetleg mindkettőből. Ez a víz később lillafüredi Soltész-kerti-forrásban lát napvilágot.

A barlang további kutatása komoly feltárási lehetőségeket hordoz, kutatási engedély van is rá kiadva, de aktív feltáró munkáról nem tudunk.

A lezárt barlang barlangászok számára a Bükki NP Igazgatóság hozzájárulásával látogatható. A drótkötélhídon való átkeléshez és a kürtőrendszerek (pl. Sárkányfal) bejárásához kötéltechnikai felszerelés szükségeltetik.

Felhasznált irodalom: Székely Kinga: Magyarország fokozottan védett barlangjai (2003),

A barlang adatlapja a nyilvántartásban itt érhető el

Galéria:

Invalid Displayed Gallery

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>