Cseppkövek a fosszilis járatban, amely a Féreg-járatból felfelé nyílt
A Szakmai Napok nevű rendezvény után, ami ezúttal Jósvafőn volt megrendezve, – ha már úgyis a közelben haladtunk el – betértünk a Bükkben található Diós-pataki víznyelőbe egy kis körülnézésre, hiszen azt legutóbb (a szemlekor) úgy hagytuk ott, hogy csak egy szűkületen kellett volna átnyomakodni, és mögötte folytatódni látszott a járat.
Bár ott, ahol folytatást reméltünk, csak egy egyszemélyes fülkécske fogadott minket, viszont két másik ponton is észrevettünk bontási lehetőségeket, egyet felfelé, egyet pedig lefelé. Mind a két helyet át is bontottuk, kb. 20 – 20 méternyi új járatot találtunk, és úgy tűnt, hogy ezek közül – bár a pár fokos hőmérséklet-különbség miatt nem volt optimális az idő a huzatészleléshez – a felfelé talált járatban ment el a huzat, ez azonban egy omladékba vezetett, ahol gyökerek lógtak be. Ez annyiból rossz, hogy ezek szerint a további feltárásoknál már nem használhatjuk a huzatot mint vezérfonalat.
Az új végpont, ahol a víz elfolyik.
A lefelé talált szakasz azonban érdekesebb, ugyanis itt folyik el a víz, és ennek a végpontja egy olyan szűkület, amely könnyen bontható lenne, mivel csak sódert kell belőle kitermelni, bár azt elég hosszan. Azért írtuk, hogy “lenne”, mert jelenleg, bár hetek óta alig esett eső, folydogál a víz a járatban, és ha elkezdenénk további bontást, akkor ahhoz először is egy gödröt kéne mélyítenünk, amelyben ülve lehetne dolgozni és megkezdeni az előrehatolást, ezt a munkagödröt viszont feltöltené a víz, hiszen a szűkületben lévő, még kibontatlan anyag egy gátat képezne. Természetesen ezt is meg lehetne oldani, de mivel más kutatási helyeink és feladataink is vannak, ezért inkább megvárjuk ezzel a munkával azt az időszakot, amikor optimálisak lesznek hozzá a körülmények.
A barlangot még nem mértük fel, de az alaprajzát én úgy képzelem el, hogy a régi rész és a Féreg-járat legalább 90 fokos szöget zár be, de akár 180 fokosat is, azaz kb. pont ellentétes irányba halad. Ez alapján azt gondolom, hogy a most megtalált mélypont egy alternatív útja a víznek, azaz nem a régi rész legmélyebb elérhető pontjára fog vezetni, hanem a barlang mélyebb, ismeretlen szakaszaiba. A szomszédos Pénz-pataki víznyelő alapján a barlang várható potenciális mélysége a bejárathoz képest 150 méter.
Bár 40 méter új szakasz felfedezése nem nagy dolog, de ha abból indulunk ki, hogy idén eddig 110 napot fordítottunk összesen barlangi tevékenységre, akkor látható, hogy ha minden alkalommal csak 40 méter felfedezés történne, akkor is nem egészen egy év alatt összegyűlne 4400 méter, ami nem is lenne olyan rossz.
Aki nem követte az eseményeket, az a nyár vége óta történt felfedezéseinket áttekintheti az alábbi összefoglalással:
2015 augusztus közepe: nagy munkával 60 méter új részt találtunk a Visegrádi-hegység egyik nemkarsztos barlangjában, ez lett hazánk legmélyebb nemkarsztos barlangja (33m mély). Mellesleg ugyanitt kelta kori (Kr.u. I.-II. század) cserepek és véső is előkerült.
2015 augusztus vége: feltártuk a bükki Diós-pataki-víznyelő 20 éve eltemetődött járatát, majd a BNPI-szemle során egy teljesen új járatka (Féreg-járat) is megnyílt ugyanitt. Kb. 100 méter felfedezés.
2015 szeptember eleje: hihetetlen véletlen keretében találtunk egy lyukat a Pilis oldalában, ahol két követ félretéve puszta kézzel sikerült egy kb. 20m mély, 40 m hosszúságú, tágas hasadékot találni, amely különleges montmilch-szakállairól kapta a Kőszakállú-barlang nevet.
2015 november eleje: Feltárult a Pilisben a kristályokkal és borsókővel ékesített Mindenszentek-terem, majd pár nappal később a folytatása is, az Ikrás-akna, amellyel az a barlang már eléri a 35 méteres mélységet.
2015 november közepe: A Diós-pataki víznyelőben egyetlen alkalommal 3 különböző helyen is továbbjutottunk, kiderült, hogy honnan jött a huzat, és feltárult egy jól bontható új lokális mélypont, ahol a víz is elfolyik.
