• 2021: Barlangok és Karsztok Nemzetközi Éve

    Az UIS és az MKBT sajtóközleménye az online megnyitóról

Naszályi-barlangrendszer

Aki nem látta még a barlangról készült filmet, az itt megtekintheti:

 

 

 

 Összefoglalás:

A barlang elsőként feltárt bejárata Vác fölött, a még a Dunántúli főkarszthoz tartozó Naszályi-rög magaslatán, 511 m tszf. magasságban nyílik egy rövid vakvölggyel is rendelkező nagy víznyelőtölcsér alján, de az egész barlangrendszer kialakulását tekintve a víznyelőműködés csak másodlagos jelentőségű. (Vízgyűjtő területe ugyanis csekély, felszíni vízfolyás csak ritkán alakul ki rajta, ugyanakkor a 173 m mély és 2850 m összhosszúságú barlangrendszer tágas méretei tekintélyt parancsolóak.

Első járatait az 50-es években bontották ki, azóta hosszú szünetekkel több különböző barlangász csoport is kutatta. A 90-es évek közepétől 2016-ig a kutatás folyamatosan folyt, bár a kezdeti sikeres kürtőmászások után a Troglonauta Egyesület kutatómunkája nagyrészt a mélypont ellen irányult, ahol a járat totális eltömődése miatt nem járt eredménnyel.

2017-től a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület vette át a kutatást, ennek eredményeként  először  egy szomszédos kis barlangban feltárult a 400 m hosszú Forradalmi-ág, majd 2019 nyarán a víznyelőből nyílt meg 500 m új rész (a Sasnövelde-ág), majd erre egy új bejárat, és még azév augusztusában megtörtént az összekötés a Sasnövelde-ág és a Forradalmi-ág között, így létrejött a két barlang egyesítésével a Naszályi-barlangrendszer, 2850 m összhosszúsággal és 3 bejárattal. A mélység egyelőre nem változott. 

Laikusok számára nem látogatható (ajtóval lezárt), barlangászok számára is csak a május 1-től augusztus 31-ig tartó nyári időszakban.

A barlang fontos denevér-telelőhely valamint nászbarlang is, tehát a denevérek nem csupán a nappali alvást és a téli hibernációs időszakot töltik itt, hanem szaporodási céllal is felkeresik. (Ez utóbbi miatt kezdődik a denevérzárlat már szeptember 1-én.) 

 

naszaly1(1) 1

Kékkel körülrajzolva a Víznyelő vízgyűjtő-területe (feltéve, hogy a Stressz-rekesz is ide csatlakozik). Az senkit ne zavarjon, hogy az alaptérképen Sárkánylyuk-víznyelőnek írták, a térképek készítői általában azt hiszik, hogy minden tudnak, így nem szoktak utánanézni, hogy minek mi a neve vagy mi nem…

 

Kezdeti kutatástörténete:

A nyelő alatti barlangot először 1952-ben bontották ki a Váci Gimnázium diákjai Bánhidi László és Joó Tibor vezetésével 60m hosszúságban. Ők a Színlő-barlang nevet adták neki, aztán bejárata eltömődött, és feledésbe merült. 1974-ben folytatódott a feltárás, a Vörös Meteor TE barlangász csoportja átbontotta az Ördögmalomnak keresztelt omladékot, ám a barlang ma is ismert mélypontjáig, a Nem Várt Álmok Terméig levezető tágas járatot “elfedezték előlük” egy bizonyos Viktória Barlangkutató Csoport tagjai. Minderről egy régi kutatási jelentés tanúskodik, valamint a mélyponton méteres betűkkel felfestett felirat…

1994-ben az Antal József vezette Naszály Csoport vette birtokba a barlangot, később a kutatásba az Ézsiás György által vezetett Troglonauta Barlangkutató Egyesület is bekapcsolódott.

.

.

Az Ó-kürtő alsó szakasza (Ez még 1996-ban mászták ki)

Az Ó-kürtő alsó szakasza (Ez még 1996-ban mászták ki) Fotó: Slíz György

Egy kilométernyi összhosszúságban tártak fel kürtőrendszereket, melyek közül legjelentősebb a mélypontról felfelé tartó Ó-kürtő és környéke, valamint a jelenlegi fő közlekedési útvonalat jelentő Holt-kürtő. Ezidőtájt a legkomolyabb barlangászok jártak ide kürtőt mászni, a kutatási jelentésekben számos ismerős névvel találkozunk.

.

Felirat az Ó-kürtő első terasza felett (kb ott, ahová kellő bátorsággal akár még kötél nélkül is fel lehet merészkedni…)

Így lőn vége, így lőn vége az izsapi bálnak

A kétezres évek elején aztán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (amely akkor még mint természetvédelmi hatóság járhatott el) elvette a Naszály Csoporttól a kutatási engedélyt, méghozzá állítólag a “sajátos stílusú” kutatási jelentéseik miatt.

Ez  – ismerve, hogy a kutatási jelentéseket abban a korszakban senki nem szokta elolvasni – nehezen hihető, de ha megnézzük ezeket (mert a Barlangnyilvántartásban elérhetők), akkor beláthatjuk, hogy valószínűleg, ha Antal Józsi lett volna a DINPI barlangtani felügyelője, akkor ő maga is elvette volna az engedélyt…

.

Részlet az ominózus kutatási jelentésből – néhai Juhász Márton úr, a DINPI barlangtani felügyelője nem értékelte a Rejtő Jenő nyomdokaiban haladó jelentés szépirodalmi értékét…

Ezután a Troglonauta Egyesület kapta meg az engedélyt, majd az együttműködés egy ideig még folytatódott, aztán a két társaság vezetője összeveszett, és a Naszály Csoport illegalitásba kényszerült.

Az elátkozott szifon

2002 után tehát a barlang kutatását a Troglonauta Egyesület végezte. Első dolguk volt a Holt-kürtőn keresztül egy kényelmes és biztonságos új főútvonalat kialakítani az Ördögmalom helyett. Masszív rozsdamentes acél létrákkal és a veszélyes omladékok összebetonozásával példaértékű kiépítést végeztek, majd amikor ez elkészült, elkezdték a mélyponti szifon bontását.

.

Csendélet gátrendszerrel, szivattyűcsővel, erősáramú kábellel a szifon felett, a Nem Várt Álmok Termében

Ez történelmi hiba volt, ugyanis ez a barlang nem egy klasszikus értelemben vett víznyelő, például nem tartozik hozzá forrás.  Az itt elnyelődő víz kizárásos alapon a budai termálforrásokban lát napvilágot, de útja során nem a Megyeri hídon megy át, hanem leáramlik a mélykarsztba, és többezer év múlva emelkedik a felszínre. Horizontális patakos járat tehát nincs, a piros masnival megjelölt kacsa nem tud átúszni a Gellért fürdőbe. Ugye, senki nem látta még a budai termálforrásokat megáradni és sódert ontani, mint ahogy például a Jósva-forrás szokta aggteleken? Ebből lehet tudni, hogy a szifon után nem várható légteres járat, csupán a reménytelen eltömődés.

(Természetesen igaz az, hogy a szifon (511 m – 174 m = 347 m) nem azonos az elméleti karsztvízszinttel, de ugye az sem olyan egyértelmű, hogy mi lenne a karsztvízszint a hegy alatt, mivel az észlelőkutakat jellemzően nem a hegyek tetején szokás fúrni. Amit viszont tudunk, személyes tapasztalatból, hogy a Pilisben is 330 méter körül van a Csévi-szirti-barlangrendszer legmélyebb pontja, a Vacska-barlang szifonja. És az, hogy annak közvetlen közelében más magasságokban is vannak vizes végpontok (Leány-bg mélypontja, Ajándék-bg tavai), azt jelzi, hogy vannak a hegyben olyan rossz vízvezető zónák, ahol magasan a karsztvízszint felett is állóvízzel teli járatok alakulhatnak ki. Innen értelemszerűen az esetleges hordalék nem megy tovább semerre, hanem deponálódik, tehát az ide vezető esetleges víznyelőjáratok fejlettsége nem a kutatás melletti, hanem éppen az ellen szóló érv.)

..

A Naszályi-víznyelő és a budai források kapcsolatának vázlatos elképzelése (hangsúlyozzuk a vázlatos szót, az ábra csupán azt hivatott szemléltetni, hogy a termálkarsztra jellemző mélységi áramlás miatt nem várható horizontális patakos járat.). Rajzolta: Slíz György 

Ennek dacára elődeink irdatlan energiákat fordítottak a szifon folyamatos szivattyúzás mellett való ásására, és ahogy egyre mélyebbre bontották a kutatógödröt, úgy egyre nagyobb medencéket kellet kialakítani. 

A Pilisen szerzett tapasztalatainkból azt gondoljuk, hogy ez a barlang elsősorban nem víznyelőként alakulhatott ki. A vízgyűjtő területéhez képest a járatok mérete indokolatlanul nagy, és sok járat a  karsztvízszint alatti oldás nyomait mutatja. Lehet, hogy például a Vacska-barlangnál tapasztalatakhoz hasonlóan a víznyelőszerű járat csupán kis része egy nagyobb, freatikus eredetű labirintusnak. Ha ez így van, akkor a kutatásnak nem a mélypont ellen kell irányulnia, hanem a huzatot és a denevérek kijelölését kell megkeresni és követni.

2017: A forradalom és a Naszályi-szirtek

2016-ban a Troglonauta Egyesület feladta a barlang kutatását, mi pedig (az ő beleegyezésükkel) megkértük a kutatási engedélyt, így 2017-től már mi vagyunk, azaz a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület a barlang “gazdája”.

Azért az idézőjel, mert a barlang állami tulajdon, és a kezelője (a tulajdonosi jogok gyakorlója) a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. (Ezt törvény rögzíti.)

Elődeink a kutatás befejezésekor az immár célját vesztett gátrendszerüket felszámolták, és a profin kiépített barlangot minden megszerzett információval együtt a rendelkezésünkre bocsájtották, amiért nem lehet elég nagy köszönetet mondani.

Kutatási engedélyt kértünk emellett hegy északi oldalában nyíló úgynevezett Idegrendszer-barlangra is, amelynek rendkívül erős huzatára még Szenthe István hívta fel a figyelmemet.

Persze ezt a huzatot már mások is észrevették, a kutatási jelentések is említik, mint a víznyelő valószínű alsó bejáratát. Itt 2017 őszén feltártuk a 400 méter hosszú Forradalmi-ágat, és ezzel 20 év után újra elkezdődtek a Naszályon a felfedezések. Erről itt számoltunk be: http://foldalatt.hu/6354/6354/ 

 

 

 

 A Forradalmi-ág egyik fő huzatoló végpontja a térkép szerint 13 méterre megközelíti a víznyelő járatait, így ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy az összekötés csak idő kérdése. 

Sajnos azonban több mint egy éven keresztül rossz irányba próbálkoztunk, ezért — noha a Denatom nevű végpont omlasztgatásakor egy méterre voltunk az akkor még ismeretlen Sasnövelde-ág egyik járatától  — nem jutottunk előrébb. Ez a Forradalmi-ág felső végpontja volt, ahol egy beszorult omladékból ömlött a huzat (nyáron). Itt a köveket leomlasztva próbáltunk feljebb jutni, de minden erőlködés ellenére csak annyit értünk el, hogy vagy 10 köbméter helyet teledepóztunk, és az omladék ugyanott állta el az utat, mint addig, csak már új kövek alkották…  

2019: a Sasnövelde-ág és az összekötés

Az áttörést egy 2019 januári terepbejárás is meghozhatta volna, akkor ugyanis megtaláltuk azt a kigőzölgést, ahol később a Sasnövelde-ág bejárata lett, ekkor azonban fatális hibát elkövetve nem döntöttünk a próbabontás mellett (ha nekiláttunk volna, egy óra alatt bent lettünk volna a Q-kürtőben).

Így végül nyárig kellett várni, amikor végre a Víznyelő alapos bejárása közben  felfedeztük a víznyelő felől a Sasnövelde-ágat (az első szakaszát bontás nélkül találtuk meg). 

Erről itt írtunk: 

http://foldalatt.hu/tovabbjutas-a-naszalyi-viznyeloben/6896/

http://foldalatt.hu/folytatodik-a-naszalyi-felfedezes-a-q-kurto-es-az-igazi-mok-terme/6928/

http://foldalatt.hu/ujabb-150-meter-terero-es-a-fo-huzat-mar-500m-az-uj-resz/6962/

.

Az Igazi Mok Terme a Sasnövelde-ágban (feltárva: 2019)

 

Ettől fogva megállíthatatlanul haladt a sikersorozat: Az új részben található nagy kürtő, a Q-kürtő kimászásakor jöttünk rá, hogy ez azonos lesz a januárban talált kigőzölgéssel, így a felszínről rábontottunk, és így lett meg a víznyelő új bejárata, a Sas-lik. Ennek köszönhetően sokkal könnyebbé vált a kutatás, a korábbi 20 órás leszállások szinte könnyed barlangi piknikekké szelídültek. Megtaláltuk az Olgoj Horgoj nevű járatot, amely a Denatom alá ment, és ezután onnan lefelé bontva egy nap alatt meglett az Összekötés, 2019 augusztus 27-én létrejött a Naszályi-barlangrendszer. Erről itt írtunk: http://foldalatt.hu/osszekotes-a-naszalyon/7061/

Egyébként a Sasnövelde-ág kürtőit kimászva később még egy ponton sikerült összeköttetést találni, az Igazi Mok Termének egyik kürtője szintén ráment a Denatomra, horizontálisan, itt még egy métert sem kellett bontani, csak két követ elvenni. Elmondható tehát, hogy Sasnövelde-ág feltárása már 2017 novemberében megtörténhetett volna, ha nem arra bontunk a Denatomban, ahonnan az ismeretlen omladék nyomult befelé, hanem bármely más irányba… 

Így jött létre a jelenleg is (2020 májusban) érvényes állapot: 3 bejárat, 2850m járat, amelyből 900 métert mi tártunk fel.

A Sas-lik bejáratot a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából ajtóval láttuk el. Mivel a lezárást amúgy is meg kellett volna csinálnunk, ezért ezt a megbízást tekinthetjük támogatásnak, amit ezúton is köszönünk.

 

Névtelensásdinak

 

A Naszályi-víznyelő és az Idegrendszer együttes alaprajza (már a Forradalmi-ággal)

 

Videók

a youtube-csatornánkon összesen 11 db videó van a Naszályról, ezeket az alábbi lejátszási listán találjuk: https://www.youtube.com/playlist?list=PLkrYYu1b1fhl7WT1OJl9oIcX2O1Bgj0Sz

Mikor lehet eljönni barlangászkodni?

Ezek a barlangok a laikusok számára nem látogathatók, ajtóval lezártak, de ha valaki elég fiatal és elég elszánt, akkor elképzelhető, hogy előbb-utóbb a kutatás keretében lejöhet velünk. (Szoktunk szervezni barlangász tanfolyamot is, illetve elvétve előfordulnak nyílt programjaink, még ha nem is feltétlenül itt.)

A barlangászokat is arra szeretném kérni, hogy bár elméletileg a Nemzeti Parktól is szerezhetnek látogatási hozzájárulást, de inkább minket keressenek meg, és jöjjenek segíteni a kutatásban. Ne aggódjon senki, már nem kell a szifont ásni.

 

Denevérek

Denevérek a tágas főágban

A víznyelő (elavult) oldalnézeti térképét lásd itt.

 

Denevérkiállítás

Denevérkiállítás. A járat szép részeit elkerítő zsinóron kapaszkodni könnyebb, mint bármi máson, ezért azon úgy sorakoznak a denevérek, mint a zoknik a szárogatón. (A fotó 2014-ben készült) 

Az adatok  forrása az Országos Barlangnyilvántartás, az alábbi összefoglaló írás: http://www.fsz.bme.hu/mtsz/barlang/4TINFO/MO/naszaly/nvny.htm,

valamint a Naszály Csoport és a Troglonauta Egyesület kutatási jelentései: http://termeszetvedelem.hu/barlangkutatasi-jelentesek ,

valamint kollegák elmondásai és saját tapasztalataink.

Egykori felirat a mélyponti teremben

Szerény kis Viktória-felirat a mélyponti teremben

2 hozzászólás a(z) Naszályi-barlangrendszer bejegyzéshez

  1. Bóthné mondta:

    Olvashatatlan az oldaluk, olyan sötét.

Hozzászólás a(z) Slíz György bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>