Jégpáncéllal védett terület
2014 november 30-án az 500m feletti régióban jelentős zúzmarakiválás történt, amelyre december 1-én szokatlan mennyiségű ónos eső fagyott rá, így december 2-ára apokalipszisbe illő állapotok alakultak ki.
A felázott talajból a jéggel megterhelt fák úgy fordultak ki, hogy csak még. Ami meg nem fordult ki tövestől, az tört össze-vissza, ha a törzse egybe állva maradt egy fának, és csak az ágai szakadtak le, az már szerencsés. Egymás érték a puskalövésszerű reccsenések, ahogyan dőltek ki a fák, csak a nagy köd miatt általában nem látszottak.
A páratlan természeti jelenséget sikerült némi helyismerettel szerencsésen épségben megörökíteni. Ugyanis a hegy meredek, sziklás déli oldalán kisebb fák vannak, így ott (a Trézsi-forrás – László-kúpja szakaszt leszámítva) viszonylag biztonságosan lehetett feljutni.
gumós jégcsapok a füvön
A legérdekesebb egy barlangkutató számára az egész jelenségben az, hogy egyes barlangi képződményekhez hasonló formák alakultak ki jégből a felszínen. Például a füvet bevonó bütykös jégkéreg hasonlít a barlangokban szétfröccsenő vízből kiválni képes bekéregzéshez, a bokrokból esetenként szabályos cseppkőorgonák alakultak ki, és a letört jégcsapok tömege is hasonlít a fagyaprózódás-sújtotta barlangok (pl. az Ajándék felső járatai) aljzatát helyenként borító cseppkőtörmelékre. A kilátón növő huzatborsókövekről meg már nem is beszélve.
A videó linkje: https://www.youtube.com/watch?v=wSC5SvljwBw
Több centi vastag jég a legvékonyabb fűszálon is
Új, művészi logó
A tűzveszély jelenleg elhanyagolható mértékű
Nagyobb szakálla van, mint nekem
