Mint ismeretes, 2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10m ármérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között. (Amint az alábbi, pár nappal később – már kisebb vízhozam mellett készült – youtube-videóban is látható. A videó címe egyébként téves, a Jenői-patak medre rogyott be.)
Az akna a gödör legmélyebb pontján. Felette, a (homokkő) sziklafal tetején folytatódik a meder.
A beszakadás helyes értelmezéséhez vázlatosan ismerni kell a környék geológiai viszonyait. Fontos kiemelni, hogy itt a karsztvízszint nem azonos a patak szintjével, hanem az agyagos vízzáró rétegekkel fedett karsztban légteres repedésrendszer van a patak szintje alatt. A patakmeder az adott területen egy felszínen lévő homokkőpadon halad keresztül, amely alatt belátható mélységben megtalálható a karsztosodásra alkalmas mészkő, és ahogy ilyenkor lenni szokott, a homokkő repedésein keresztül a víz egy része le is jut a mészkőbe, ahol barlangot oldhat ki.
A homokkő azonban nem oldódik, így a felszínen nem alakul ki egyenletesen mélyülő nyelőtölcsér, hanem az alatta egyre növekvő üreg fölött a homokkőboltozat egyszercsak beomlik. Bár a berogyás a Jenői-patak medrében történt, de csupán kb. 30 méterre a Lókos-patakba való betorkollásától, így feltételezhető, hogy annak a vize is hasonló repedéseken át lejutva részt vett a berogyás alatti barlang kioldásában.
A hozzávetőleges vízgyűjtő terület a google térképen, körülbelül 60 km2
A két patak vízgyűjtő területe 60 km2, azaz hatvan négyzetkilométer, ennél nagyobb vízgyűjtővel (de még feleekkorával sem) hazánk egyetlen víznyelője sem rendelkezik. Persze a jelen domborzati viszonyok között a víznek csak egy kis része jut le és vesz részt a barlangképződésben, de nem zárható ki, hogy korábbi földtörténeti korszakokban akár a teljes vízmennyiség a karsztba jutott volna. De enélkül is minden feltétel adott volt egy jelentős méretű barlang kialakulásához. Az itt elnyelődő víz a mélykarszt repedéshálózatán keresztül – többezer (akár százezer) év elteltével – vélhetően a budai karsztforrásokban lát napvilágot. Erre a területre (miként a nógrádi fedett karsztra általában is) jellemző, hogy a mészkő trópusi kúpkarsztot alkotott az eltemetődés előtti korszakban, így előfordulhat, hogy olyan helyeken is a mai felszínt elérő vagy annak közelébe felnyúló mészkőkúpok vannak a homokkőben, ahol a közelben egyébként nagy mélységben található csak meg a mészkő.
A több, egymással szöget bezáró szelvény mentén végzett geoelektromos mérések szerint a felszín alatt mindössze 10 méteres mélységben egy eltérő kőzet (vélhetően mészkő), 30 méteres mélységben pedig nagyon nagy elektromos ellenállású terület (Reményeink szerint barlangüreg) található. A feladat már “csak” az, hogy odáig le kell jutni.
rendezett munkaterület
A barlang feltárására irányuló munka a szükséges engedélyek beszerzése és mérések elvégzése után Szenthe István geológus vezetésével és néhány tapasztalt barlangkutató, valamint lelkes helybéli fiatal részvételével októberben indult meg Bánk Község Önkormányzatának a dologi támogatásával.
Egyébként, ha valaki szeretne részt venni a munkában és erre fizikailag is alkalmas, akkor szeretettel várjuk a jelentkezését.
A kézi erővel ásott tágas, 2×2 méteres szelvényű kutatóakna olyan szépen ki lett ácsolva, hogy az akár kutatásvezetői tanfolyami foglalkozásnak is beillett volna. Így nem kell attól tartani, hogy egy bizonyos mélység után omlásveszély vagy beszűkülés miatt nem lesz folytatható a munka.
Az eddigi 10 műszak eredményeként a gödör már 6 méter mély a patak egykori medrétől mérve (és 3 méter mély a berogyás eredeti fenekétől mérve)
mélyül a kutatóakna
Hogy mi várható itt? Ezzel kapcsolatban elég a közeli Felsőpetényi tűzállóagyag-bánya üregeire gondolni, például a Nagy-kavernára, amely egy 30m átmérőjű, gömb alakú üreg az oligocén homokkőben, amely az alatta lévő mészkő egy még nagyobb üregének a beomlását követő felszakadással alakult ki.
A barlang öncélú feltárásán túl akár a víznyelők és zsombolyok keletkezésének egyes, máig nem kellően tisztázott kérdéseire is választ kaphatunk.
