Ünnepi bontás a Szent Özséb-barlang 18. születésnapja alkalmából

 

18 évvel ezelőtt, 2003 április 17-én este fedeztük fel a Pilis-tetőn a később Szent Özséb-barlangnak elkeresztelt új barlangot. Az első néhány leszállás során 60m mélységben és 250m hosszban feltárult a barlang, és a tágas járatokban nem győztük pumpálni a karbidlámpát, hogy lássunk valamit. Ez volt a Pilisben az első olyan barlang, ahol “rendes” köteles túrát lehetett tenni. (csak kötéllel lehetett lejutni, és nem sütött be a nap). 

P1080616 szerk

Ereszkedés az Eső-terembe. Ez a fotó van egyébként a könyv címlapján is.

Ez volt az első barlangunk, sőt a mai napig az egyetlen olyan barlangunk, amelyről senki nem vitatja, hogy mi fedeztük fel. Noha valaki a felső nagy termekbe már bejutott előttünk, erről egy benthagyott nittje tanúskodik. Szenthe István nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy ő fúrta be azt a nittet, valamikor még a 70-es években.

A magas fekvése (692 m-en nyílik) miatt egyedülálló, igen öreg, hévizes eredetű barlang “születésnapját”, azaz az általunk való felfedezésének az évfordulóját minden évben meg szoktuk ünnepelni, tavaly például sikerült épp ezen a napon felfedezni a Kiss Péter-barlang mély szintjén az Anna-völgyet (-100m).

Így ma már április 17-e kettős ünnep: A Szent Özséb-barlang felfedezésének és az Anna-völgy felfedezésének egyaránt az évfordulója!

Idén magába a Szent Özséb-barlangba mentünk “ünnepi bontásra”, amelynek keretében a 2004/2005-ben eldepózódott Rom-terem egykori sziklapárkányának a fedezékében próbáltunk lefelé bontva elérni egy oldalfülkét, amelyben a barlang felfedezése óta nem jártunk, lévén hogy a Csapolt-terem bontásakor eldepózódott. Ez a bontás azonban több volt annál, mint amit egy nap alatt el lehetett volna végezni, így nem jutottunk a végére.

4840-208_1142334278

A barlang első térképe, ezen még nincs rajta a Csapolt-terem. A Rom-terem alja azonban már itt is magasabb, mint a felfedezéskor, így az a fülke, amire emlékszem, és amit most elő akartunk ásni, már ezen sem látható.

 

Az ünnepi bontás attól volt ünnepi, hogy megettük a magunkkal vitt tortát, amelyet a pilisszentkereszti Hilda Cukrászda adományozott e célra (köszönjük, nagyon finom volt!).

Mivel 3-an kevesen voltunk a torta biztonságos elfogyasztásához, ezért az erdőben pont arra járó gyanútlan kirándulókat rángattunk be a menetoszlopba, és kényszerítettünk a barlangi tortaevésre. Mivel azonban kiderült, hogy nem tudják, ki volt Esztergomi Boldog Özséb (lásd a videót lentebb), végül szabadon engedtük őket. :) 

.

.

 

Az Ünnepi Torta elfogyasztásáról készült videó is bekerült a barlangról szóló, még idén publikálandó egészestés mozifilm (na jó ez csak vicc volt) előzetesébe, amelyet itt alább lehet megtekinteni, és amelynek a megtekintése és megosztása kötelező!!! https://www.youtube.com/watch?v=DrP0PiBL93o

Valamint, az alkalomhoz illően elénekeltük az Eső-teremben a “Veni redemptor” dallamára költött “nyílik a barlang ajtaja” éneket, amely szinte egymagában képviseli a gregorián barlangász dalok kategóriáját. Már több felvétel is van róla a youtube-on, de most először teljes szöveggel, azaz mind a négy új versszakot előadtuk: https://www.youtube.com/watch?v=gGb8xe1pHI8

 

Könyvjelzőkhöz permalink.

2 hozzászólás a(z) Ünnepi bontás a Szent Özséb-barlang 18. születésnapja alkalmából bejegyzéshez

  1. Kraus Sándor mondta:

    Megnéztem a MKBT levelezőn is, Laca hozzáfűzött dolgaihoz is hozzáfűztem a véleményemet — na, ez már nem jelenhetett meg. Lacának elküldték, válaszolt is rá, meg én is neki. Sebaj, most már nagykorú lett a barlang (18 év) meg lehet hágni hivatalosan is. További óvatos tevékenységet, eredményeket! Jószerencsét! K.S.

    • Slíz György mondta:

      Hiába, hiszen a felfedezés 2003-ban megtörtént, amikor a barlang épp 0 éves volt (definíció szerint). Ráadásul bele sem egyezett, hogy felfedezzük!!! Bár a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, mint a törvényes gondviselője, látatlanban áldását adta rá, de az még a sötét 2000-es években volt, amikor a barlangjogi szempontok senkit nem érdekeltek. A mai fejlett világban az egész kutatásvezető-képzés éppen ezért a megelőzésre helyezi a hangsúlyt: hogy hogyan kell úgy barlangot kutatni, hogy nehogy véletlenül felfedezés legyen! Régen még könnyen megtörtént a baj, és olyankor nem volt más megoldás, mint visszatemetni a barlangot annak dokumentálása előtt. Ma már erre szerencsére nincs szükség, mert különböző technikákat fejlesztettek ki, mint például az internetes felfedezés-gátlót, vagy másik nevén a barlangász levelezési listát.

Hozzászólás a(z) Slíz György bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>