Január 15-én Mészáros József (Joe) vezetésével komoly feltárás történt egy már réges-régen is kutatott, de akkor 10m mélységben félbehagyott, zsombolynak mondott akna alján. Az új részeket példamutató módon nagyrészt fel is mérték (poligonozták), és a szebb helyeken járóútvonalat is kijelöltek, hogy a közlekedés során ne legyen minden összetaposva (ez az alábbi fotón is látható).
A Mészáros Joe és Kalotai Zsófi által készített egyik fotó. Érdemes megnézni a galériát, még sok látványos kép van köztük. (linket lásd lentebb az idézett szövegben)
A barlangász levelezési listán írták a felfedezők az alábbiakat: (a barlang nevét mi cenzúráztuk, hogy ne induljon meg a bucsujárás)
“Örömmel jelentem, hogy január 15-én lelkes kis kutató csapatunkkal a (…)ban jelentős méretű, új barlangszakaszba jutottunk be. A korábban csak 10 méter mélységig ismert bejárati akna mélyítése során nyílt meg egy gyönyörű, egyértelműen hévizes járatrendszer. A belyukadás során utunkat állta egy 50 méteres akna, amelyen csak másnap tudtunk leereszkedni, és ezen keresztül egy kb. 25 méteres tágas terembe (IT-csarnok) érkeztünk. Innen két irányba ágaztak el járatok amelyek újabb termekbe vezetnek.
A barlang falát több helyen fehér és sárgás színű aktív cseppkőlefolyások és borsókövek borítják és sok helyen állócseppkövek, szalmacseppkövek vártak minket. A barlang érdekessége az egyik hasadékban lévő agyagtornyok, más helyen szeptáriák és kicsepegési kutak. A barlang becsült hossza 320 méter (…) mélysége 57,4 méter.
Készítettem nektek egy kivonatot a Kalotai Zsófi és általam készített képekből: https://photos.app.goo.gl/ZQNPWrpfsnPFJUf66
A barlangot életvédelmi, de legfőképp barlangvédelmi szempontból ideiglenesen lezártuk (…).Álljon itt egy kis történelem, hiszen elődeink munkája nélkül ezt az emailt soha, vagy sokkal később írtam volna meg: A Krekács Károly vezette Student Speleoalpin Group egyik tagja, az akkor még diák Nagy László vett észre egy berogyást a Csúcs-hegy oldalában természetjárás közben. A csoport elkezdte bontani a berogyást, amely egy szilvamag formájú szelvényben függőlegesen folytatódott. Egészen 6 méterig jutottak, amikor az újabb kutatásra nem kaptak már engedélyt, holott tervezték a folytatást (ennek részleteit nem szeretném ebben az emailben taglalni és erre kérek másokat is). Az albumban találtok egy képet a csoportról. Később, a Csúcs-hegy környékén aktív, Aragonit egyesület vezetőjének, Kucsera Jánosnak hívta fel a figyelmét a barlangra Szenthe István. Az egyesület, melynek tagja volt a most is aktív Kocsis András, körülbelül 10 méter mélységig jutott, majd a kutatást abbahagyták. Itt vettük át a stafétabotot. A kitöltés mozgatásához készített régi hordókat még most is használjuk, köszönet érte.
Végül hadd köszönjem meg kutatótársaim segítségét, hiszen a kutatás mindig is csapatmunka volt! Álljon itt hát a kutatásban részt vettek névsora ABC sorrendben: Ács Réka, Farkas Vince, Gyovai Tamás, Kalotai Zsófi, Keresztes Andrea, Konkoly Péter, Mátyus Kornél, Tóth Attila, Vlcek Gabriella.”
Mészáros Joe kutatásvezető
Ez a felfedezés (is) bizonyítja, hogy a Pilis hegység egésze méltó arra, hogy a feltáró kutatások célpontja legyen, valamint egyúttal azt is, hogy még létezik Magyarországon feltáró barlangkutatás! Az utóbbi években (kb. 2014 óta) ugyanis folytonosan csökkent a hazai feltáró kutatásokat végzők létszáma, valamint az új feltárások mennyisége is. Ennek fényében tehát méginkább értékelendő egy ilyen felfedezés, amelyhez ezúton is gratulálunk.
Néhány érdekes kép is van, persze leloptam. Ld. Jakucs Apánk: “Szerző képarchivumából” (De azért én még ráírtam a szerzőt is.) Küldhetsz még más közeli-félközeli képeket, hátha találok valami izgalmasat. Jószerencsét a további feltáráshoz — nyilván megy ez még erre-arra. Kraus S.