Az új barlang lényegében egyetlen hasadékból áll
Ezúttal nemkarsztos területen, Dobogókőtől északra tárult fel egy kisebb (kb. 12m mély) barlang, amely tulajdonképpen egy hasadék, melynek szélessége néhol eléri az 1 métert. A barlangból telente erős meleg légáramlás lép ki, ennek alapján találtuk meg a lyukat, amelyet kivésve bejutottunk a barlangba. A barlang a Dobogókőtől északra található első nagy áltektonikus depresszió alatt nyílik, kb 80 méterrel az ellentétesen huzatoló Hideg-lyuk barlang felett, amely ugyanezen áltektonikus mozgás nyomait mutató felszíni terület alsó részén található. Ha a két barlang egy és ugyanazon légáramlás alsó és felső bejáratát alkotja, akkor ezt követve akár barlangászati szemmel is komoly barlang feltárásában reménykedhetünk.
A nemkarsztos indikációk iránti érdeklődésünk 2008-ra vezethető vissza, amikor meglepő könnyedséggel felfedeztük a Disznós-árki-barlangot, noha akkor egyesek azt mondták, megőrültünk, hogy egy vulkanikus területen akarunk barlangot találni. Ezt a felfedezést követően hívta fel figyelmemet Eszterhás István, a nemkarsztos barlangok közismert rajongója a Dobogókőtől É-ra található Hideg-lyuk nevű “barlangra”, azzal, hogy ott rendkívül erős hideg kifújás érezhető nyaranta. Ki is kértem a Barlangtani Osztályról a terület nagy felbontású térképét, majd beraktam a szekrénybe, és jól elfelejtkeztem róla.
Egy vonalban lévő objektumok, ami magára vonta a figyelmemet, bár utóbb kiderült, hogy a véletlen játéka volt csupán. A pöttyök barlangokat jelölnek, de a barlang definíciója elég megengedő, így nem szükségszerű, hogy egy barlangnak minősülő objektum kutatási szempontból jelentős legyen, ugyanakkor jelentős objektumok (pl. huzatoló pontok) lemaradhatnak a térképről.
6 évvel később egy rendrakás következtében kezembe került az ominózus térkép, és megrökönyödve láttam, hogy szép egyenes vonalon sorakoznak az objektumok, több mint száz méter hosszan lefelé a hegyoldalon. Ekkor határoztam el, hogy ennek azért egy kicsit alaposabban utánajárunk. A helyszínen ugyan semmi nyomát nem találtuk a térképen kirajzolódó vonalnak, viszont megdöbbenve láttuk, hogy mindjárt a kilátó alatt egy közel 40 méter széles, a lejtésirányra merőlegesen elhúzódó depresszió (mélyedés) szeli végig a hegyoldalt többszáz méter hosszan, az alján hosszúkás, lefolyástalan mélyedéssel. Ennek a kilátó felőli oldala egy meredek sziklafal, ahol jól tanulmányozható a vulkáni hamu- és törmelékszórási agglomerátum kőzet, amely épített várfalra emlékeztet, de nem az. Lefelé a hegyoldalon további, de keskenyebb (5-10 méter széles) hasadékok sorakoztak, szintén merőlegesen a hegyoldal lejtésirányára. Egy hajdani gigantikus hegycsuszamlás nyilvánvaló nyomait láttuk, és ennek az aljában nyílt a Hideg-lyuk barlang, amely barlangnak csak nagy jóindulattal nevezhető, viszont a huzata valóban rendkívüli. Mellesleg a környékén gyakorlatilag minden rés és gödör huzatol vele párhuzamosan (nyáron kifelé). Megtaláltuk a fentebb említett, ellentétesen huzatoló, tehát télen kifelé huzatoló lyukat is, amelyet bontásra érdemesnek tartottunk.
Így nézett ki a meleg levegőt kifújó indikáció, mielőtt kitágítottuk volna
Hála az alapos felkészülésnek, a lyuk fél napos ostrom után megadta magát, és egy rettentő szűk, függőleges hasadékba jutottunk, amely szerencsére lent már kényelmesen kitágult. A hasadék alját a falakról lemállott kövek és törmelék töltötte ki, amelynek minden réséből érezhető volt a felfelé áramló meleg levegő. Emiatt az új barlangnak ideiglenesen a “Meleg-lyuk” nevet adtuk, de ha jelentősebb méretet elér, akkor majd kitalálunk neki valami tisztességes elnevezést.
Az immár barlanggá vált indikációban való további kutatásra azonban az engedély nem jogosít fel, így újabb engedélyt kell kérnünk, ezúttal már a barlangra. (Amíg nincs feltárva a barlang, addig az ÉDU KTF jogértelmezése szerint nem adhatnak rá kutatási engedélyt, az indikációra kiadott kutatási engedély viszont csak a felszínen érvényes, a feltáruló barlangra már nem.)
A sziklafal, amelynek a tövében az új barlang található
Mi várható itt? Ugyanilyen kőzetben számos barlangot ismerünk (pl. a Csörgő-lyuk a Mátrában vagy a Vasas-szakadék itt a Visegrádi-hegységben), amely valamiféle áltektonikus mozgásra vezethető vissza, melynek lényege, hogy a nem stabil alapra (például agyagra) települt kőzet (vagy egy a kőzetben lévő agyagos réteg feletti rész) egy nagy, fél hegynyi darabja megmozdul, elreped, lebillen, kicsúszik, lesuvad, stb és ennek nyomán hasadékok és omladékhalmazok jönnek létre, bennük esetenként járható terekkel, és jellemzően hatalmas huzattal. Tovább fokozza ezek érdekességét, hogy a hazai vulkanikus területekkel ütőképes feltáró kutatócsoportok nem nagyon foglalkoztak. Jóslásba nem bocsátkozunk, de az eddig látott geológiai adottságok alapján elképzelhető egy akár 100 m mélységű és kilométeres nagyságrendű omladéklabirintus-barlang léte, persze az is meglehet, hogy kizárólag járhatatlan rések százezreiből adódik össze az a nagy keresztmetszet, amelyen át a huzat közlekedik. Ezt huzat vizsgálatával (légnyomjelzés, éves hőmérsékletgörbék felvétele és kielemzése) lehetne megtudni, de lehet, hogy megfelelő mérő- és kiértékelő apparátus hiányában maga a feltárás fogja eldönteni a kérdést.
A Zsivány sziklák elnevezésű formációknál van a Kakashegyről Dobogókőre vivő turistaút mellett ha jól látom.
Nem, a Zsivány-sziklák az Dobogókő déli oldalán van, az említett barlang pedig az északi oldalán. A Zsivány-szikláknál lévő gödör is Hideg-lyuk névvel szerepel a térképen, de most nem arról van szó.