Tréfából jeles – de a tényleges felfedezésekkel mi lesz?

Tegnap az MKBT, azaz pontosabban Füredi Zoltán blogján, a barlangaszat.blog.hu-n megjelent egy bejelentés, amely a barlangász levelezési listán még a koronavírust is kiszorította a figyelem fókuszából, miszerint “áttörés a József-hegyi-barlangban”, azaz új szakaszok tárultak fel a Kinizsi-pályaudvar környékén. 

A dátumon (április 1) kívül és a fotókon látható szokatlanul nagy tereken kívül amiatt is gyanús volt a dolog, hogy a bejegyzésben egy titokzatos, új kutatási módszer emlegettek. Tudván, egyikük sem vonzódik sem a “varázsvesszőhöz”, sem más ezoterikus dolgokhoz, ezért sejteni lehetett, hogy itt lesz a poén elásva.

Aztán másnap, azaz ma be is jelentették, hogy mi volt az a csoda-módszer: egy kis méretű barlangász-bábut gyártottak, és az szerepelt méretarány gyanánt a fotókon: https://barlangaszat.blog.hu/2020/04/02/attores_a_jozsef-hegyen-frissites

Maga az ötlet se nem új, se nem különleges, szerintem minden barlangásznak, aki csinált már fotókat, megfordult már a fejében az a gondolat, hogy kis méterű emberkével micsoda kamu-képeket lehetne készíteni… Mi annak idején, még a boldog békeidőkben legó-emberkében gondolkodtunk, de hamar elvetettük az ötletet. Nem akartuk elveszteni a hitelességünket, mert aztán utána már, ha bármilyen (valós) felfedezésről számolnánk be, akkor nem hinnének nekünk.

Képernyőmentés a barlangaszat.blog.hu-n lévő bejegyzésből

Azt le kell szögezni, hogy a bábu elkészítése professzionális munka, én, biztos, hogy nem öltem volna bele egy ilyen tréfába tizedekkora energiát sem. Figyelemre méltó, hogy még a fején égő fejlámpát is megvalósították – ezért is lettek olyan jók a képek, hogy elsőre nem is látszott a csalás.

Ha azonban jól megnézzük, pl. ezen a képen lehetett látni, hogy valami nem stimmel, ugyanis például a lenti képen látható jellegzetes karfiolszerű képződmények más barlangokban is (pl. a közeli Szemlő-hegyiben) előfordulnak, és a szokásos méretük ismert.

Képernyőmentés a barlangaszat.blog.hu-n lévő bejegyzésből

Az mindenesetre látható, hogy egy ilyen hekkel jóval nagyobb figyelmet sikerült elérni, mint nekünk 1 km új járat feltárásával és 2 barlangösszekötéssel (Naszály)… Ez azt a szomorú tanulságot hordozza, hogy nem csupán a laikusokat, hanem a barlangászokat is jobban érdekli bármi más, mint a barlangkutatás. Ez persze szintén nem újdonság, a foldalatt.hu youtube-csatornán is megfigyelhető, hogy a legnézettebb videóink azok, amelyek nem barlangfelfedezésekről, sőt még csak nem is barlangokról szólnak (pl. jégtörés, mala alagút)

Pedig nagyon-nagyon valószínű, hogy a József-hegyi-barlangban lehetne nem csak tréfából, hanem a valóságban is új járatokat felfedezni.

A helyzet az, hogy a József-hegyi-barlangban a felfedezés óta olyan igazán aktív és jól szervezett kutatás nem nagyon volt. Mióta én az eseményeket követem (a 2000-es évek eleje), azóta egy idő tájt a Leél-Őssy gyerekek és osztálytársaik, később pedig Dolgos Miklós és barátai próbálkoztak a Kulcs-terem környéki laza (és huzatos) omladékokban, de érdemi sikerek nélkül (ezekben a próbálkozásokban pár alkalommal mi is részt vettünk).

Az utóbbi évek során a felfedező Kinizsi Egyesülettől – melynek vezetője Adamkó Péter – elvették a kutatási engedélyt, majd egy interregnum után dr. Leél-Őssy Szabolcs kért és kapott egyéni kutatóként kutatási engedélyt. Az ő helyettese Borka Pál, aki a jelen áprilisi tréfa résztvevője. A marketing tehát sikeres volt, hogy aztán a feltárásban mire jutnak, az majd kiderül. Ismerve Berentés Ági keresztmetszetbeli adottságait, megvan rá az esély, hogy különösebb erőlködés nélkül lesznek valódi felfedezések is. (Ha sikerül végre egyszer letennie a fényképezőgépet…)  

A barlang a Rózsadomb legjobban üregesedett területén, a Szemlő-hegyi- és a Molnár János-barlang között terül el, járatai jól fejlettek (tágasak), és a hőmérséklete magasabb, mint a felszínén mérhető éves középhőmérséklet, tehát kapcsolatban állhat a karsztvízszinttel, ami ezen a részen is vélhetően meleg vizet jelent. (Utóbbi egyébként a Szemlő-hegyi-barlangról is elmondható, ott ráadásul a huzatoló végpont is egyértelműen megvan az Óriás-folyosó alján)

Ha a feltáró kutatást a barlangász kollégák (és olykor az illetékes szervek is) nem akadályoznák, hanem támogatnák, akkor mára talán már a 100 km-es összhosszúság elérése lenne a világhírű Budai-barlangrendszer kutatásának az aktuális kitűzött célja…

Itt jegyezném meg azt is, hogy a hiedelmekkel ellentétben a barlangkutatás nem tilos, a Nemzeti Park Igazgatóságok csupán a sport vagy más célú barlanglátogatási hozzájárulásokat vonták vissza (Az jó kérdés, hogy a makettemberkék fotózása vajon nem barlanglátogatásnak minősül-e?…)