• Április 1: Denevérzárlat van, tilos a kirepülés! :)

Nyírő Ádám Artúr: Barlangok késő bronzkori használatának értelmezése a Baradla-barlang tükrében (diplomamunka)

 

A szerző engedélyével a mű egy részletét alább olvashatjuk (és teljes terjedelmében letölthető pdf formátumban a cikk alján lévő linkről)

(…)

Amint azt a dolgozat több pontján is említettem, véleményem szerint valószínűleg egy
összetett, több állomásból álló szertartásnak/ünnepnek adhatott helyszínt a  Baradla  a bronzkor végén. (…) A bejárat fölé tornyosuló sziklafal lenyűgöző benyomást nyújt, amely önmagában is tiszteletet érdemel annak ellenére, hogy a hegyvidékeken nem szokatlan látvány, de nem minden szikla tövében lehet lejutni egy olyan föld alatti világba, mint a  Baradla. Véleményem szerint lehettek személyek, akik jól ismerték a barlangot és az itt zajló szertartásokat levezényelték. (…)

A közeli Majda-Hrasko-barlangban talált arckoponyából készített maszk talán egy ilyen személy viseleti, szertartási kelléke lehetett. A barlang két bejárati nyílása és belső járatainak összefüggése lehetővé teszi az úgynevezett „átmenőtúrát”  már a bronzkori emberek számára is, melynek stációi összefüggésbe hozhatók a nagyobb leletsűrűségű helyszínekkel. Véleményem szerint a magasabban elhelyezkedő,  Denevér-ági bejáraton indultak be a bronzkorban. Itt a bejárati teremben a nagy mennyiségű állatcsont és kerámialeletek tanulsága szerint sor kerülhetett egy lakomára. (…)

A   fent   leírtak   egy   személyes,   narratív   elképzelést   tükröznek,   amit   azért   tartok
szükségesnek   megosztani,   hogy   rendszerbe   szedje   és   könnyebben   értelmezhetővé   tegye   a  Baradláról  eddig   összegyűlt,   amúgyis   nehezen   kibogozható   ismereteinket.  

Amit   biztosan állíthatunk, hogy a barlangot több évszázadon keresztül, nagy tömegek keresték fel és olyan leleteket   és   jelenségeket   hagytak   maguk   után,   amelyek   a   hétköznapi   tevékenységi   körökből kiválnak és ez a helyszínnel együtt párosulva a rituális értelmezést vonja maga után. (…) Jelenleg úgy értelmezhető a helyszín, mint egy „búcsújáróhely”  ahova   időről   időre   visszatérnek,   cseppkőzúzalékot   kevernek   a   kerámiájuk agyagába, ásványokkal telített víz és levegő fogadja őket a mélyben, amelyeknek gyógyhatásuk is van. Lent hagynak egy-egy személyes tárgyat. Megjegyzem a búcsújáróhelyek gyakran létesültek források közelében, amelyek vizének gyógyító erőt tulajdonítanak és otthagynak egy-egy személyes tárgyat. (…)

.

részlet  ( 90.oldal )

 

A teljes diplomamunka például innen tölthető le:

Nyírő Ádám Artúr-Barlangok késő bronzkori használatának értelmezése a Baradla-barlang tükrében- 2019 Diplomamunka

 

Könyvjelzőkhöz permalink.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>