• 63. MKBT-Barlangnap, Hollóstető – vélemény

    .

Terepbejárás a Naszályon – nemvárt eredményekkel

Az elmúlt hideg napokat és a 20 centis havat még éppen elcsípve szombaton végre terepbejárást tartottunk a Naszályon.

A kirándulás két fő célja volt egyrészt megállapítani, hogy az Ibolyántúli-barlang bejárata felett található-e olyan közeli kiolvadás, ami megfeleltethető a nyáron talált kis új szakasz végponti omladékának, másrészt pedig a Forradalmi-ág felső végpontja, a Denatom feletti ismeretlen szakasz esetleges felső kijáratát megkeresni. Továbbá – ha már arra járunk – más töbrök és barlangok és kiolvadások megfigyelése.

Hárman mentünk Budapest felől, és még sötétben Katalinpusztára értünk. Itt csatlakozott hozzánk a Troglonauta Egyesület egy tagja, valamint a helyi erdész, így mire megvirradt, öten vágtunk neki a hegyoldalnak.

Az első meglepetés volt, hogy az Idegrendszerrel egy szintben nyíló Ibolyántúli-barlang felett nem találtunk kiolvadást. Itt ugyanis nyáron sikerült egy vékony társunknak köszönhetően jelentéktelen hosszúságú új részt találni, amely egy felfelé tartó omladékba torkollott, ahol szembe jött a huzat, és ahol hajszálgyökerek is lógtak be. A széndioxid nyáron 900 ppm körüli volt, amire azt mondtuk, hogy határeset, akár barlangi levegő  is lehet. Mivel félő volt, hogy az omladék rövid úton a felszínre vezet, ezért a kutatást akkor beszüntettük, azzal, hogy majd télen megnézzük, van-e felette kiolvadás. Hát most már tudjuk, hogy a közelben ilyen nincs, így ez ismét jó végpontnak nyilváníttatik.

IMG_20190112_093303

A Denatom feletti kiolvadás messziről

Ezután a Denatom végpont feletti területet kezdtük megnézni, itt azonnal meg is találtunk egy markáns kiolvadást, sajnos kb. pont ott, ahol szerintem a Denatom található, ami nem túl jó hír. Egy 1méterszer négy méteres területen több foltban teljesen el volt olvadva a hó. A széndioxidmérés azonban csekély, 600 ppm körüli értéket eredményezett, ami – akkor azt gondoltuk – nem barlangi levegő, tehát egy törmelékhuzattal van dolgunk, azaz a hegyoldalon heverő kőtenger réseiben jár a levegő, és az okozza a kiolvadást, nem pedig a Denatomból érkezik. Tovább kerestük tehát feljebb a lehetséges felső bejáratot, de csak egy érdekes töbröt találtunk, aztán eljutottunk a házig.

A Denatom feletti kiolvadás közelről

A Denatom feletti kiolvadás közelről

Itt ért a következő meglepetés: A kunyhón érintetlenül megvolt a lakatunk, amelyet még tavasszal helyeztünk fel rá. Ennek a kis 2×2 méteres faházikónak az elődjét a történet szerint valaha egy öreg erdész építette magának, aztán a Troglonauta és a Naszály csoport alakította ki a mai formáját, gondozta és használta kutatóháznak több évtizeden át, de sajnos különféle internetes térképekre is felkerült, így dacára annak, hogy a bányaterületen helyezkedik el, és nem vezet hozzá turistaút, az utóbbi években a kutatás pangása miatt elkezdett amolyan bivak- és bulihellyé avanzsálódni. Még az a szerencse, hogy aszfaltút nem vezet fel a hegytetőre, különben már semmi nem maradt volna belőle… Kísérletképpen tettük fel rá a lakatot, hogy megőrizzük a “barlangászház” funkcióját, és hogy néhány értéktelen holmit (pl. szivacsot, bográcsot, vizet) ott lehessen hagyni a többnapos kutatóakciók kényelme érdekében. De őszintén szólva nem reménykedtem benne, hogy az ott is fog maradni. Direkt nem is csináltuk túl erősre, hogy ha valaki fel akarja törni, ne tegyen nagy kárt az ajtóban. Ehhez képest igen nagy öröm volt látni, hogy a lakat úgy van ott nyár óta, ahogyan hagytuk.

Kis csapatunk fent a kunyhónál

Kis csapatunk fent a kunyhónál

Ezután megnéztük a Stressz-rekeszt is (amit egyes autodidakta térképek “Naszályi vaditató tó víznyelője” néven emlegetnek), ahol egyes elődeink állítása szerint már megvolt a szálkőjárat, amikor felhagyták a kutatást és megvárták, hogy összedőljön az ácsolat. Itt azonban kiolvadást nem találtunk, csak egy gyenge zúzmarásodást, 500 ppm körüli széndioxidszinttel, bár azt hozzá kell tenni, hogy nem lehetett úgy megmérni, hogy ne keveredjen közben a felszíni levegővel.

Csupán referenciamérés érdekében lesétáltunk a Naszályi-víznyelőhöz is (ami az erdészeti  tábla szerint “Színlő-barlang”). Szigorúan csak kívülről, mivel denevérzárlat van, de amúgy sem hozunk se kulcsot, se barlangász ruhát. A víznyelőből a várakozásnak megfelelően hatalmas huzat jött, a bejárat felett a töbör oldalán több méter hosszan el volt olvadva a hó és zöldellt a növényzet. Elővettük a széndioxidmérőnket, és ekkor lepődtünk meg: 530-570 ppm közötti értékeket mértünk. Először a hideg felszíni és a meleg barlangi levegő bejáratnál való keveredésre gyanakodtunk, ezért az “ünneplő ruhámat” feláldozva lemásztam az ajtóig (itt nincsenek alvó denevérek, csak az ajtón belül), és ott az ajtónál, a huzat sodorvonalába tartva is megmértem, de érdemi változás nem mutatkozott.

Több méter magasságig el van olvadva a hó a Víznyelő bejárata felett.

Több méter magasságig el van olvadva a hó a Víznyelő bejárata felett.

Viszonyításképpen, a felszíni levegő kb. 340-400 ppm széndioxidot tartalmaz, míg egy tisztességes barlangi levegőnek legalább kb. 1000 ppm-et illik, de nem ritka az ennél jóval magasabb, 3-5 ezer ppm-es vagy akár a 10 ezer feletti sem (ahol már kiakad a műszerünk, mert sajnos csak 10 ezerig mér. (A ppm jelentése parts per million, azaz 10000 ppm = 1 %, méghozzá térfogatszázalék). A barlangi levegőbe alapesetben úgy kerül széndioxid, hogy a felszínről bejutó szerves anyag (falevél, béka, denevérszar) lebomlik. A széndioxidtartalom persze nem arányos a barlang méretével, nagyban függ attól, hogy mennyi szerves anyag jut be (bejárat fekvése), valamint hogy mekkora huzat van, hiszen az kiszellőzteti. Mindenesetre eddigi tapasztalataink alapján azt gondoltuk, hogy 1000 ppm alatti széndioxid esetén egy huzat nem jöhet komoly barlangból.

Márpedig a Naszályi-víznyelő egyesek szerint komoly barlang… 174 méter mély és 2300 méter összhosszúságú, ráadásul töbör alján nyíló víznyelőként még csak azt sem mondhatjuk, hogy ne jutna bele szerves anyag. A jelen ismereteink szerint a huzat télen az Idegrendszer-barlangon megy be, végighalad a Forradalmi-ág felső részén, lemegy a Denetem vagy a Deneköz felé az Ó-kürtőbe, azon le a víznyelő mélypontjáig, ott pedig a szifonba fulladt denevérekből felszabaduló széndioxiddal együtt fel a bejárathoz. Ennek során pedig elvárható lenne, hogy legalább egy 1000-2000 ppm-et elérjen. 

Magyarázat egyelőre nincsen, a műszer minden más esetben életszerű és reprodukálható értékeket jelzett, így nincs okunk azt feltételezni, hogy megbolondult volna.

Ha már itt jártunk, megnéztük  a kilátást a starthelyről (Vác felé)

Ha már itt jártunk, megnéztük a kilátást a starthelyről (Vác felé)

Ezután elbúcsúztunk a kevésbé elszánt kollégáktól, majd megnéztük a kilátást, majd átmentünk a hegytető DK-i oldalán a Kosd-Gombás-Násznép elágazásig, ahol egy futónak (Böky Gábornak) a fb-on adott tippje alapján két komoly kiolvadás is található. Ezt nem volt nehéz észrevenni, mert az egész úton keresztbe el volt olvadva a hó, kétoldalt sőt még az út közepén is lyukak voltak a kövek között, amelyekből érezhető huzat jött. A baj csak az, hogy nyilvánvaló volt, hogy itt egy homokkő bányameddőn állunk, tehát szinte biztos, hogy csupán a törmelékből jön a huzat. Erre nem cáfolt rá a széndioxidmérés sem (400 ppm). A másik helyszín, a Gombás felé lemenő mélyút két oldalán már érdekesebb volt, mert itt még erősebb huzat mellett 600 ppm-et mértünk, és a szemrevételezés alapján a helyszín homokkő-törmeléklejtő ugyan, de nem kifejezett bányameddő, tehát lehet, hogy alatta megvan a mészkő, benne akár barlanggal. Ettől még persze nem köteles a huzat barlangból jönni, de talán megér egy kis vizsgálódást. Egyébként errefelé található párszáz méterrel lejjebb a Szenthe István egyik felhagyott bontása, jó eséllyel tehát annak a felső bejárata ez a huzat.

IMG_20190112_135645

A Gombás felé lemenő mélyútnak is mindkét oldalán ki volt olvadva

IMG_20190112_140242

ugyanaz közelebbről

Ezen kívül még megnéztük a Sárkány-lyukat és a Násznép barlangot is, majd le a Gyadai-rétre, így aztán kellemesen elfáradtunk. Eddigre már csak ketten maradtunk hűséges bűntársammal, a többiek ugyanis már a víznyelőtől hazamentek.

 

Könyvjelzőkhöz permalink.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>