A Macska-barlang Csobánka külterületén, a Macska-völgyben nyílik.
A bejárat békeidőben
A bejárat üzem közben
Kétségtelen, hogy a bejárati vízesésével a hegység leglátványosabb víznyelője, ám 130 méteres hosszával és 24 méteres mélységével ma már nem tartozik a jelentős barlangok közé. A történelem során ismert volt, tehát nem a barlangkutatás “termése”.
A vízgyűjtő a Google-térképen
A Hosszú-hegy és a Ziribári-hegy között elterülő, vízzáró agyagréteggel borított medence vizeit nyeli el, vízgyűjtője kb. 1 km2 (négyzetkilométer), ami hazai viszonylatban közepes méretű. Normális esetben száraz, de villámárvizek vagy hóolvadás idején jelentős patakot nyelhet el, ilyenkor jelentős visszaduzzadás tud kialakulni benne, amely azonban gyorsan leapad.
A barlang befoglaló kőzete ugyanaz a nagyon jellegzetes, karbonátos alapú cementált breccsa, amely a Pilisvörösvári-árok túloldalán a Solymári-ördöglyukat is magába zárja. Bejárata úgy keletkezhetett, hogy a karsztosodó kőzetben kialakult járat a felette található homokkőréteg elvékonyodása miatt a felszínre szakadt a völgytalpon. Abból ítélve, hogy a völgy tovább folytatódik a felszínen, ez (földtörténeti viszonylatban) nem is történhetett olyan régen. Ebből is arra következtethetünk, hogy a barlang nem víznyelőként keletkezett, hanem esetleg termálkarsztos eredetű, és véletlenül nyílt a felszínre. A barlanghoz karsztforrás nem tartozik, így a benne eltűnő víz a mélykarsztba juthat, természetesen a hordalékát hátrahagyva.
Különösebb felszerelés nem szükséges
A bal oldali végpont (a Csernavölgyi-terem), ahol a nyíl helyén a térkép még jelez egy eltemetődött járatot
Ezért is volt eleve kudarcra ítélve az a továbbjutási próbálkozás, amely keretében a 80-as években a mélypont lefelé való ásásával próbáltak új járatot felfedezni. Az akkor kiásott szakasz már csak térképen látható, ugyanis azóta feltöltődött.
A barlang látogatása nem engedélyköteles, turistaút vezet hozzá, csak világítóeszköz szükséges, mivel állva be lehet sétálni. Még geoláda is van (vagy volt) odabent. Ennek ellenére nem veszélytelen, ugyanis kellő oda-nem-figyeléssel a Csernavölgyi-terembe be lehet esni.
A 2014 szeptemberi árvízkor készült videónk: https://www.youtube.com/watch?v=ljHVwyrhknY&feature=youtu.be
A barlangban további szakaszok feltárása valószínűleg lehetséges lenne, ezt azonban a kutatási engedéllyel rendelkező (de érdemi kutatást alig végző) Guru Barlangkutató és Oktató Egyesület (egészen pontosan annak elnöke és kutatásvezetője, Nagy Sándor) megtiltotta számunkra. A barlang alsó bejáratként huzatol, de a huzat nem a vízelnyelődési pontokon lép be a barlangba, hanem a belső terem túlvégében, két helyen is. Valószínűleg ez is és a szomszédos Dinó-rejtek (azaz Kiss Péter-barlang) is ugyanannak a jelenleg még nagyrészt ismeretlen hévizes barlangrendszernek egy-egy bejárata.
A barlang adatlapja az országos barlangnyilvántartásban: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4830-9
A térkép a folyásiránnyal és az eltemetődött járattal. Az eredeti térkép forrása az országos barlangnyilvántartás
Egyszer csak eltűnt a barlang jelzés ott, ahol kettévált az út, így nem találtuk meg.
Ma pont úgy jártam, mint Andrea, nem volt tovább felfestve a barlang jel ott, ahol az addig jól kijelölt út egy rá merőlegesen futó, jobbra és balra egyformán kitaposott ösvénybe torkollott. Mindkét irányba hosszan elmentem, de jel nem volt sajnos, és GPS híján reménytelen volt a további keresgélés.
A jelzés valóban összevissza van felfestve, több útvonalon is vannak jelek, de ettől függetlenül a barlang megtalálása igazán nem nehéz. GPS teljesen felesleges hozzá. A patakmeder (alsó) végén nyílik. Még a turistatérkép is jó helyen jelöli. De ha az ember a murvás utat jó helyen hagyja el, majd mindig a legjobban kitaposott ösvényt választja, akkor is odajut.