• P1010648 csík 2017

Macska-barlang

A Macska-barlang Csobánka külterületén, a Macska-völgyben nyílik.

A bejárat békeidőben

A bejárat békeidőben

A bejárat üzem közben

A bejárat üzem közben


Kétségtelen, hogy a bejárati vízesésével a hegység leglátványosabb víznyelője, ám 130 méteres hosszával és 24 méteres mélységével ma már nem tartozik a jelentős barlangok közé. A történelem során ismert volt, tehát nem a barlangkutatás “termése”.Névtelen

A vízgyűjtő a Google-térképen

A vízgyűjtő a Google-térképen

A Hosszú-hegy és a Ziribári-hegy között elterülő, vízzáró agyagréteggel borított medence vizeit nyeli el, vízgyűjtője kb. 1 km2 (négyzetkilométer), ami hazai viszonylatban közepes méretű. Normális esetben száraz, de villámárvizek vagy hóolvadás idején jelentős patakot nyelhet el, ilyenkor jelentős visszaduzzadás tud kialakulni benne, amely azonban gyorsan leapad.

A barlang befoglaló kőzete ugyanaz a nagyon jellegzetes, karbonátos alapú cementált breccsa, amely a Pilisvörösvári-árok túloldalán a Solymári-ördöglyukat is magába zárja. Bejárata úgy keletkezhetett, hogy a karsztosodó kőzetben kialakult járat a felette található homokkőréteg elvékonyodása miatt a felszínre szakadt a völgytalpon. Abból ítélve, hogy a völgy tovább folytatódik a felszínen, ez (földtörténeti viszonylatban) nem is történhetett olyan régen. Ebből is arra következtethetünk, hogy a barlang nem víznyelőként keletkezett, hanem esetleg termálkarsztos eredetű, és véletlenül nyílt a felszínre. A barlanghoz karsztforrás nem tartozik, így a benne eltűnő víz a mélykarsztba juthat, természetesen a hordalékát hátrahagyva.

Különösebb felszerelés nem szükséges

Különösebb felszerelés nem szükséges

A bal oldali végpont (a Csernavölgyi-terem), ahol a nyíl helyén a térkép még jelez egy eltemetődött járatot

A bal oldali végpont (a Csernavölgyi-terem), ahol a nyíl helyén a térkép még jelez egy eltemetődött járatot

Ezért is volt eleve kudarcra ítélve az a továbbjutási próbálkozás, amely keretében a 80-as években a mélypont lefelé való ásásával próbáltak új járatot felfedezni. Az akkor kiásott szakasz már csak térképen látható, ugyanis azóta feltöltődött.

A barlang látogatása nem engedélyköteles, turistaút vezet hozzá, csak világítóeszköz szükséges, mivel állva be lehet sétálni. Még geoláda is van (vagy volt) odabent. Ennek ellenére nem veszélytelen, ugyanis kellő oda-nem-figyeléssel a Csernavölgyi-terembe be lehet esni.

A 2014 szeptemberi árvízkor készült videónk: https://www.youtube.com/watch?v=ljHVwyrhknY&feature=youtu.be

A barlangban további szakaszok feltárása valószínűleg lehetséges lenne, ezt azonban a kutatási engedéllyel rendelkező (de érdemi kutatást alig végző) Guru Barlangkutató és Oktató Egyesület (egészen pontosan annak elnöke és kutatásvezetője, Nagy Sándor) megtiltotta számunkra. A barlang alsó bejáratként huzatol, de a huzat nem a vízelnyelődési pontokon lép be a barlangba, hanem a belső terem túlvégében, két helyen is. Valószínűleg ez is és a szomszédos Dinó-rejtek (azaz Kiss Péter-barlang) is ugyanannak a jelenleg még nagyrészt ismeretlen hévizes barlangrendszernek egy-egy bejárata.

A barlang adatlapja az országos barlangnyilvántartásban: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=cave_4830-9

A térkép a folyásiránnyal

A térkép a folyásiránnyal és az eltemetődött járattal. Az eredeti térkép forrása az országos barlangnyilvántartás

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Andrea mondta:

    Egyszer csak eltűnt a barlang jelzés ott, ahol kettévált az út, így nem találtuk meg.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>