Mi lesz veled, Bányász-barlang?
Szomorú hírről értesülhetett, aki az utóbbi hetekben figyelemmel követte a “Szinva Csoport” nevű, a Bányász-barlang kvázihonlapjaként számon tartott facebook-oldalt.
Az itt megjelent bejegyzés szerint a “Szinva Csoport feloszlott”, és a barlangot Rántó András (becenevén: Dis) “egyedül” fogja tovább kutatni.
A valóságban azonban a helyzet talán nem ennyire tragikus,
ugyanis a kutatási engedéllyel rendelkező Rántó András csupán arról tud, hogy Sűrű Pétertől megválik (aki ezek szerint vélhetően a “Szinva Csoport” nevű facebook oldal mögött áll.)
A Bányász-barlangot tudomásunk szerint Rántó András mint kutatásvezető a saját nevére szóló kutatási engedély alapján kezdte kutatni 2010-ben, Sűrű Péter (becenevén: Szifon) pedig mint kutatásvezető-helyettes volt megjelölve az engedélyben. Hogy kettejük közül ki találta meg először a huzatot a barlang akkori végpontján (kb. -80 méteren), és melyikőjük hívta oda a másikukat, arról egymásnak ellentmondó verziókat meséltek. Amikor a sikerek hatására a barlang kutatása egyre több kollégát odavonzott, akkor került be a köztudatba a hangzatos “Szinva Csoport” elnevezés, amely egy facebook-oldal formájában öltött testet, a mostani jelek szerint azonban ezt Sűrű Péter egyedül szerkesztheti.
A Bányász-barlang egy olyan barlang, ahol jellemzően egy bejárat, egy kötél, egy aggregátor és egy végpont van,
tehát mindenképpen csak egy véges létszámú csapat tud benne dolgozni, amelyet egyetlen vezető irányít.
És az újdonság nem az, hogy ők ketten összevesztek, az újdonság az, hogy ezt Sűrű Péter megírta a facebookra, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a külvilágnak üzenjen vele.
Egyrészt ezzel a gesztussal kifejezi, hogy az eddigiekkel ellentétben nem is óhajt többé kibékülni, másrészt pedig a drámai hangvétellel arra is utal, hogy ezzel a kutatásnak befellegzett, amiért Rántó András lenne a felelős.
Mivel egyedül nem lehet barlangot kutatni, ezért az “a továbbiakban egyedül kutatja” polkorrekt kifejezés magyarra fordítva azt jelenti, hogy “nem enged oda senkit, ezért nem lesz kutatás”
Ez azonban nem igaz.
Rántó András kérdésünkre nem erősítette meg (és nem is lenne életszerű), hogy mindenki más is ki lenne zárva a kutatásból.
Jogilag világos a helyzet, Rántó András az engedélyes, ezért eldöntheti, hogy kit enged oda és kit nem. Így a dolog kimenetele egyrészt a többieken múlik, hogy esetleg szolidárisak lesznek-e Sűrű Péterrel, illetve ha nem mindenki – ami igen valószínű -, akkor azon, hogy boldogulnak-e nélküle is.
Mivel láthatóan Sűrű Péter az utóbbi években céltudatos szakmai karrierépítést folytat, ezért elképzelhető, hogy amennyiben esetleg nem boldogulnak nélküle, és a kutatás végleg elakad, akkor évek múltán előállhat akár egy olyan helyzet is, amelyben ő megszerezheti a kutatási engedélyt.
Nem Rántó András egyébként az egyetlen, aki több évi próbálkozás után arra a végső következtetésre jut, hogy Sűrű Péterrel nem lehetséges hosszú távon együttműködni.
(Mi például 2006 óta ismerjük Sűrű Pétert, akivel lelkesedését, szakmai felkészültségét, kezdeményezőkészségét és kitartását látva szívesen dolgoztunk együtt. A Létrási-vizesbarlang Búvár-ágát például közösen fedeztük fel. 2013-tól számos barlangnál kutatásvezetőnk volt, ekkor még olyan szpeleopolitikailag kényes kérelmeinknél is vállalta a kutatásvezetőséget, mint pl. a Csévi-szirtek néhány kisebb barlangja. Aztán egy évre rá a hátunk mögött átjátszotta a Kiskőháti-zsomboly kutatási engedélyét (amelyet az ő kutatásvezetése mellett terveztünk engedélyeztetni a BNPI-nél) a Marcel Loubens Barlangkutató Egyesületnek, majd utána nyilvánosan is ellenünk fordult. Különösebb előrelépés persze abban a barlangban sem történt…)
A külvilág számára fontos kérdést azonban az, hogy lesz-e még feltárás a Bányász-barlangban?
A barlang jellege olyan (legalábbis amikor 2013-ban ott jártunk, olyan volt), hogy egyes szinteknél elszűkült és itt fejletlen szálkőjáratokat kellett kitágítani. Az ilyesmihez pedig a sok ember az pont a legkevésbé kell.
Egy-két talpraesett és tapasztalt kolléga bőven elég lehet, tehát még ha minden MLBE-tag követi is Sűrű Pétert, akkor se biztos, hogy a kutatás összeomlik, vagy legalábbis nem attól.
Mivel úgy tűnik, hogy ez már mintha megtörtént volna,
ha figyelembe vesszük, hogy a Bányász-barlangban 2014 óta, tehát a 275 méter mélység elérése óta különösebb feltárásról nem hallottunk. A 2015-ös Szakmai Napokon tartott emlékezetes előadásukban, melynek címe a hangzatos “300 ?” volt, mindössze két, fehér alapon megírt szöveges diát vetítettek ki. Az egyiken a cím volt, a másikon pedig az állt, hogy “köszönjük a figyelmet”.
A közönség ezt a performanszt nagy tapssal jutalmazta, de ez inkább a mielőbbi vacsora iránti vágynak, semmint a kutatás elakadása felett érzett örömnek lehetett a kifejezése.
Az is elképzelhető esetleg, hogy az évek óta lappangó konfliktus volt az, ami visszavetette a kutatást, és esetleg ezután Rántó András és barátai újult erővel vetik bele magukat. (Mint ahogy persze az sem zárható ki teljesen, hogy ismét kibékülnek és folytatódik a közös projekt.)
Kíváncsian várjuk a fejleményeket.
Főleg hogy még mindig a Bányász-barlang tűnik a jelenleg leginkább esélyesnek a 300 méteres “álomhatár” átlépésére.
Magyarországon ugyanis – bár ehhez a Budai-hegységtől a Pilisen át az aggteleki Alsó-hegyig több helyen is megvolnának a geológiai adottságok, 300 métert elérő mélységű barlangot mindmáig nem sikerült sehol felfedezni.