A tegnapi napon túljutottunk a nemrég egyik videónkban bemutatott, általunk Vihar-sarok néven emlegetett helyen. Annyit elárulunk, hogy ez nem azonos a tanfolyamon történt felfedezéssel, hanem egy attól teljesen független dolog.
A huzatot követve összesen kb. 8 métert bontottunk az agyaggal nem hézagmentesen kitöltött omladékban a zúgó huzatot követve. Előbb 3 métert horizontálisan, majd utána 5 métert felfelé, majdnem függőlegesen. Ennek során óriási segítséget jelentett a légrések falait bevonó cseppkőszerű kéreg, mert összecementálta a köveket, így a bontandó kitöltésnek volt annyi állékonysága, hogy mindig csak az omlott, amit éppen feszegettünk, és nem minden. Ennek a 8 méteres szakasznak a legyőzéséhez 4 és fél napot kellett áldozni.
Az új végpont kb. 20 méter járat után egy “még viharabb sarok”: egy mésztufagyöngyös-mikrotetarátás aljzatú járhatatlan kis szűkületből olyan erővel zúgott a huzat, hogy a fotózgatás során ott töltött 5-10 perc alatt teljesen átfagytunk. (Frissítés: ez lett később a Gyöngyös-kanyar)
Sajnos a fényképezőgép a felfedezés pillanatában merült le, így csak ilyen borzasztóságos telefonos kép készült a végpontról.
FRISSÍTÉS: Azóta már megvan a folytatás is, méghozzá nem kicsit. Forradalmi-ág, 2017 október 22-23
