Kissé szokatlan módon a Nagyváradi “Z” Barlangkutató Csoport honlapjáról (ld. lent) értesültünk arról, hogy egyébként ismert magyar barlangkutatók (többek között például Sűrű Péter, Fekete Zsombor, Kiss János, Kutas Tamás, csak hogy néhány ismertebb nevet említsek) részvételével egy teljesen új barlang tárult fel a Bükkben 2016-2017 folyamán, illetve legfőképpen 2017 nyarán.
A Z csoport honlapján olvasható beszámoló összefoglalva:
Ketten, Andrási János és Novák Magdolna a bükki Kis-fennsíkon (Sólyomkút és Csókás között) egy lyukra lettek figyelmesek, kamerát engedtek bele, és látták, hogy lentebb tágul. 2016 októberben Fekete Zsomborékkal és Ferenczy Gergellyel kiegészülve keresték fel a lyukat, és 13 méter mélységig jutottak, itt kitöltés zárta ez az akna alját, huzat nem volt. A barlangot a felfedezők keresztneveinek az elejéből összeolvasva nevezték el MaJa-barlangnak.
A huzat hiányának ellenére elkezdték az alján a bontást, és 2017 nyárra irdatlan erőfeszítések árán 10 m3 anyagot kitermelve bejutottak a barlang érdemi folytatásába.
Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a beszámoló külön kitér arra, hogy a vödröt úgy húzták fel, hogy egyikük a csigán átvetett kötél végével gyalogolt a felszínen, amíg a vödör fel nem ért a csigáig.
” A munkaállomások a következők voltak: (…) Egy fő, Andrási János személyében elindult a magára rögzített húzókötéllel, és addig gyalogolt a bejárat melletti töbör oldalában, amíg a kanna a felszínre nem ért.”
Így érthető, hogy miért tartott fél évig a 10 m3 anyag kitermelése. (Meggyőződésem szerint a XI. században ezt lehetett volna hatékonyabban csinálni.)
Végül azonban ha sokára is, de a körülményekhez képest nagy sikert értek el, a barlangban előfordulnak tágas terek, 15 méter mély akna is, azonban azt írják, hogy széndioxidos, ami a további kutatás szempontjából se nem bíztató, se nem könnyítő körülmény.
Bár nem derül ki egyértelműen a beszámolóból, hogy a magas széndioxid-szint alatt mit kell érteni, mert mérést említenek de konkrét mért értéket nem írnak. Az olcsó műszerek pedig a felszínen jellemző értékekhez vannak tervezve, és már bőven nem működnek olyan tartományban, amikor a széndioxid tényleges légzési nehézséget okoz.
A feltételezésük szerint a barlang a Felső-forrás vízrendszeréhez tartozhat.
A barlang jelenleg 55 m mély és 220 méter hosszú.
