• NYÍLT NAP – RÉSZLETEK A KÉPRE KATTINTVA

    55597518_2210122955677928_5380494643404210176_n

Kabaré a Papp Ferenc-barlangban – szerencséje volt az illetőnek, hogy még a bejárati homokkőlabirintusban eltévedt

Nem meglepő

Tegnap este érkezett a hír, hogy a Papp Ferenc-barlangból ki kellett menteni egy bentrekedt túrázót.

BMSz beszámolója: http://www.caverescue.hu/index.php/balesetek-es-mentesek/177-eltevedt-turista-mentese-a-papp-ferenc-barlangbol

Index cikk: https://index.hu/belfold/2019/02/23/barlang_beszorult_urom_pilisborosjeno_papp_ferenc/

Ez önmagában nem rendkívüli, hiszen ez a látványos és nehéz, 66 méter mély és 400 méter összhosszúságú barlang meglepő módon nincs (és soha nem is volt) lezárva. Igazából az a csoda, hogy nem történik havonta ehhez hasonló eset.

4820-3_1135765766

A barlang térképe

Az Ezüst-hegy tetején (és nem az oldalában) nyíló barlangról, amelynek a bejárata kőfejtés közben nyílt meg, és amelyet még Szenthe István fedezett fel, méghozzá a wikipédia szerint 1969-ben, tudni kell, hogy a Pilisnek ezen a részén jellemző fedettkarsztos, azaz homokkő alatt kifejlődött barlang, aminek az egyébként tágas és látványos oldott járataihoz eljutni úgy lehet, ha előbb átbujkálunk a felette felszakadozott homokkőrétegből képződött félelmetes omladéklabirintuson. Ez a nagy kőtömbök alkotta labirintus egyébként egy viszonylag stabil útvonalon barlangászok számára biztonságosan átjárható olyan értelemben, hogy nem kell attól tartani, hogy magától összeomlana. Viszont egyrészt igen szűk, másrészt jól el is lehet benne tévedni. Méterről méterre meg kell jegyezni, hogy merre mentünk, mert csak egyetlen átjárható útvonal létezik. Körülbelül úgy lehet elképzelni ezt a részt, mint ha hangyák lennénk egy halom kockacukorban.

Névtelen

A barlang bejárata belülről. Jól látható, hogy a barlangnak ez a szakasza tulajdonképpen leszakadt homokkőtömbök közötti hézagok rendszere. (A kép egy videókivágat, saját, és még régebben készült)

Ugyanakkor azt hozzá kell tenni, hogy magam is ismerek olyanokat, akik gyerekkorukban egy szál zseblámpával sikeresen felderítették a Papp Ferenc-barlangot, nyilván a 20-as akna kivételével – és persze nem egyedül. Tehát aki tud tájékozódni, és vékony alkatú, annak igazából nem lehetetlen kihívás.

Szűk

Szűk

Lejjebb már kényelmes, tágas járatok vannak, “cserébe” itt  jól le lehet zuhanni. A Keleti-ág aknasora szabadon mászható, de elég kitett, a Nyugati-ágban viszont egy közel 20 méter mély akna van, amely gyakorlatilag csak kötélen járható. A beszámolókból nem derül ki világosan, de vélhetően ide, tehát a barlang érdemi részébe nem is jutott le a turista – ez volt a szerencséje.

IMG_2639 kis

Itt lejjebb már kevés a bátorság és egy zseblámpa (Fotó: Domahidy Farkas)

IMG_2649 kicsi

Lent már tágasabb – szerencséje volt a turistának, hogy nem jutott el idáig. Fotó: Domahidy Farkas (a kép korábban készült)

 Ezüst-hegyi Tűzoltó- és Mentőfesztivál

Egyébként ami döbbenetes, és ami miatt a cikk a “kabaré” címet kapta, az az, ahogy ezután a helyzet továbbfejlődött.

Hogy a tűzoltók miért nem tudták kiszedni az illetőt, az egy dolog. Aki emlékszik a Rám-szakadékba bezuhanva hősi halált halt tűzoltóra, vagy a 2014 jan. 4-i pilisi siklóernyős mentésére, amikor létrát vittek fel gyalog a Pilis-tetőre; az már megtanulta, hogy a tűzoltókkal kapcsolatban semmin sem kell csodálkozni, így tehát azon sem, hogy négy raj tűzoltó nem tud kivezetni egy embert egy hallótávolságban lévő, és nyitott útvonalon át elérhető helyről a felszínre.

Na de a Barlangi Mentőszolgálatnak miért kell 35 fő mindehhez? Az az igazság, hogy Magyarországon igen ritkán vannak olyan igazi komoly barlangi balesetek, amelyek alkalmasak arra, hogy egy barlangi mentőszolgálatot a társadalom szemében létfontosságú szervezetté tegyenek. Ez a ritkaság azért van, mert a hazai barlangok kicsik, másrészt a laikusok elől le vannak zárva, továbbá a barlangász túravezető képzés technikai része viszonylag színvonalas. Csak átlagosan 5-10 évente egyszer történik hazánkban tényleg barlangi mentőszolgálati mentést (barlang-kompatibilis orvost, speciális hordágyat, stb) igénylő súlyos baleset. Szerencsére. Két ilyen között pedig nem nagyon marad más, mint azoknak a nevetséges eseteknek a felfújása, amelyeket egy talpraesettebb gyerek is meg tudna oldani a faluból.

Miért volt ez nevetséges eset? Például, mert ha figyelmesen elolvassuk a híreket, a sérültnek nem volt semmi baja. Lehorzsolta a bőrét. De a tűzoltók adtak neki izolációs fóliát – a Papp Ferenc-barlang tudomásom szerint felső bejárat, azaz télen kifelé huzatol. Ha ez az emlékem helytálló, akkor ott barlangi klímának (kb. +9 foknak) kell lennie, azaz egy felöltözött és egészséges embernek kutya baja sem lesz attól, ha pár órát várakoznia kell.

Na de honnan tudta volna, hogy tilos lemenni?

Érdekes kérdés, hogy a Papp Ferenc-barlang miért nincs lezárva? Egy időben (a Juhász Márton szakreferens nevével fémjelezhető korszakban) divat volt minden barlangot lezárni, még az olyan 10 méteres liklukakat is, ahová egyébként még akkor se akarna lemenni senki, ha fizetnének érte. (Ezeknek aztán jellemzően pár éven belül el is veszítették a kulcsát…) Valahogyan azonban ez a barlang megúszta, nem kapott ajtót. Most új szelek fújnak, a hazai természetvédelem döntéshozói ma azt mondják, hogy “minek mindent lezárni”. Tehát jó esély van rá, hogy a Papp Ferenc barlang nem is lesz lezárva. Végülis régebb óta van nyitva, mint hogy a Duna-Ipoly NP létezne, így a Nemzeti Parkot senki sem hibáztathatja.

A BMSz beszámolójában és az Indexen megjelent cikkben is utalnak arra, hogy a turistának nem lett volna szabad oda se mennie, mert a barlang – akkor is, ha nincs lezárva – csak a DINPI hozzájárulásával látogatható. Ilyen hozzájárulást pedig nyilván nem is adnak ki, ha a kérelmező nem barlangász túravezető (és nincs olyan barlangász túravezetője, aki a túrát vezetné).

Na de ha egy laikus odamegy az erdőbe, meglát egy lyukat, és belemászik, akkor honnan kellene tudnia, hogy ez a Papp Ferenc-barlang, ami állami tulajdon, a DINPI a vagyonkezelője, és csak annak a hozzájárulásával látogatható? Állampolgári kötelessége lenne minden lukról tudni, hogy az melyik barlang, hova tartozik, és milyen látogatási korlátozás érvényes rá? Főleg hogy a természetvédelem.hu hivatalos honlapon elérhető Országos Barlangnyilvántartásban nincsenek fent egy barlangnak sem a koordinátái (pont azért, hogy nehogy azalapján megkeressék…) Olyan törvény pedig nincs, hogy “az erdőben a kövek közé bemászni tilos”.

Legfeljebb a védett területen a jelzett útról való lelépés tilalmára lehet hivatkozni, de ez elég cinikus válasz arra az egyébként jogos kérdésre, hogy miért nincs kiírva a barlangok bejáratánál legalább a neve, valamint az, hogy laikusoknak legálisan látogatható-e, avagy veszélyes

.

Ez a Papp Ferenc-barlang bejárata. Semmi nem utal rá, hogy ez az, sem arra, hogy tilos bemenni. Fotó: Slíz György.

Mellékesen megjegyezzük, hogy a kőfejtő sziklafalának a tövében egy rövidke szakaszon több hasonló omladéklabirintus-barlang is nyílik, és ráadásul az egyiknek a bejáratánál bele is van vésve a falba, méghozzá gyöngy betűkkel, hogy Papp Ferenc-barlang. Természetesen nem az a Papp Ferenc, hanem az attól eggyel balra lévő… Ezt még egy GPS-szel érkező látogatót is megzavarna. Barlangászok is sokszor ott keresik, az egyébként jelentéktelen “Szopoklesz”-barlangnál. (Amit az utókor helytelenül ír f-fel és ph-val is, mivel a felfedezők által adott névnek semmi köze a görög bölcshöz, hanem a hely nehézségére akart utalni.)

P1130281 kicsi

Na ez NEM a Papp Ferenc-barlang (Fotó: Slíz György)

P1130283 kicsi

Gyöngy betűkkel van kiírva … a Szopoklesz-barlang bejáratánál

Zárszóként javasoljuk, hogy ha valaki barlangászkodni szeretne, inkább keressen egy barlangász csoportot, és ahhoz csatlakozzon. És semmiképpen senki ne menjen egyedül barlangba. Főleg, ha nem tud tájékozódni.

 

 

 

Könyvjelzőkhöz permalink.

2 hozzászólás a(z) Kabaré a Papp Ferenc-barlangban – szerencséje volt az illetőnek, hogy még a bejárati homokkőlabirintusban eltévedt bejegyzéshez

  1. Kovács Marci mondta:

    Kedves Gyuri!

    Örülünk, hogy figyelemmel kíséred a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tevékenységét, azt pedig külön köszönjük, hogy a sokak által olvasott és kedvelt foldalatt.hu oldaladon is foglalkozol a tegnap este történtekkel. Nagy érdeklődéssel olvastam a cikkedet, véleményedet és főleg sommás javaslataidat.

    Az írásodban olvasott dolgokat avval egészíteném ki, hogy a bajba került túrázó társa a 112 segélyhívó számon kért segítséget, ahonnan a jogszabályi kötelezettségnek és a bevett protokoloknak megfelelő riasztásokat adtak ki az illetékesek. A leriasztási szokásoknak megfelelően elsőként a legközelebbi helyi önkéntes tűzoltók, majd a legközelebbi hivatásos tűzoltók indultak el. Utánuk indultak a kötéltechnikai képzettséggel bíró speciális tűzoltók és a tűzoltó doktor szolgálat.
    A BMSz-t a tűzoltók vonulásuk alatt értesítették. A hozzánk eljutó hírek beszorult / bent ragadt sérültről szóltak. A BMSz riasztását az illetékesek ennek fényében, ennyi infó birtokában rendelték el. Elismert barlangkutatóként tudod, hogy az információ szűkös erőforrás, de ez az idővel egyre inkább gyarapszik. A riasztás kiadásakor nem volt infónk arról, hogy a barlang mely részében, milyen körülmények között és milyen állapotban fogjuk a bajba jutott túrázót találni. Emiatt érkezett az első hullámban 6 fő, köztük sürgősségi szakorvos és járattágításban releváns tapasztalattal rendelkező barlangi mentő, majd a későbbiekben további barlangi mentők, akik egy mélyebb, szűkebb részről történő mentési művelet megkezdéséhez szükségesek lettek volna.
    Sem a bajba jutott fiatalember, sem a túratársa nem volt tapasztalt barlangász, így nem tudott a segítség kérésekor szabatos és megbízható információkat adni a helyzetükről, még a barlang nevében sem voltak biztosak, így a helyszínen tapasztaltnál rosszabb lehetőségekre is igyekeztünk felkészülni. Biztos vagyok abban, hogy ha egy általad vezetett túrán, legális, vagy illegális kutató akción lenne szükség a BMSz segítségére, akkor te vagy társaid sokkal megbízhatóbb infókat tudnátok adni a mentőknek, és kevesebb embert kellene megmozgatnunk végül feleslegesen.
    Azt, hogy a tegnapi eset kapcsán a BMSz részéről csupán 4 ember leszállására volt végül szükség azt mi nem kabarénak, vagy felfújásnak értékeljük, hanem egy rendkívül szerencsés fordulatnak. Örülünk annak, hogy a mentőakció rövid úton véget ért, örülünk, hogy a bajba került túrázó nem szenvedett komoly sérüléseket, és annak is örülünk, hogy nem kellett kárt tennünk a Papp Ferenc barlangban.

    Barlangász baráti üdvözlettel,

    Kovács Marci

  2. Slíz György mondta:

    Kedves Marci!
    Ilyen udvariasan még senki nem hívta fel a figyelmemet arra, hogy adott esetben megtörténhet, hogy egyszer majd mi kerülünk a BMSz kezei közé. Ez bizony így van, tudom. Főleg, hogy kis csapatunk a legaktívabbak közé számít, és ráadásul általában nem is csak túrázni, hanem bontani megyünk, ami jóval veszélyesebb lehet. Hogy legálisan-e vagy illegálisan, azt viszont elég cinikus dolog feszegetni, mert te pontosan tudod, hogy az, hogy nincs kutatásvezetői igazolványom, az a Mentőszolgálattal erős átfedésben lévő Oktatási Szakosztálynak a műve.
    Szerencsére azonban – talán éppen azért, mert minden látszattal és legendával ellentétben óvatos vagyok és mindenkire odafigyelek – eleddig 19 év alatt és 15 km járat feltárása során (a saját “csomós sztorimat” leszámítva) soha nem történt barlangi baleset mellettem senkivel. Sőt mitöbb, a felszínen se nagyon. És én bízom benne, hogy ez így is marad.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>