A szeptemberben talált huzatoló indikációból (felszíni bontásból), amelyről itt írtunk, ellopták a vasakat. Nagykalapács, véső, pajszer. Valamint egy 10 méteres elektromos hosszabbító. Összértéke nagyságrendileg tízezer forint.
Hogy miért hagytuk ott? Egyrészt mert azt hinné az ember, hogy a turistautaktól távol, egy meredek sziklás hegyoldalban a kutya se jár, és ha mégis, a kutya nem lop, legfeljebb kolbászt. Másrészt pedig ha megyünk bontani, akkor temérdek cuccot kell felcipelni, aggregátor, vésőgép, vésőszárak, satöbbi, jellemzően néhány embernek, úgyhogy fejenként 20 kg plusz tömeg az ember saját cuccain kívül simán összejön. Így hát ami nem olyan értékes, de nehéz, azt igyekszünk otthagyni.
Egy 1 méter mély, de a kőtörmelék alá horizontálisan 2 méter hosszan benyúló, kis négykézlábas kamraszerű térbe voltak bepakolva, tehát az csak úgy véletlenül elsétálva nem látszott, be kellett nézni hozzá a lyukba, hogy észrevegyék. Ugyanakkor oda lemászni nem kihívás, tehát nem kellett hozzá barlangásznak lenni, még csak lámpa se kellett hozzá.
Érdekes, hogy a vödrök, a vödörhúzó kötél meg a rajta lévő alumínium karabíner az ottmaradt. A bontás egyébként szépen halad, de még egyelőre nem látszik, hogy hol lesz a vége.
