Tarsoly Pétertől, az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektíva tagjától kaptuk az alábbi hírt:
2015.11.24-én jelezte Pázmánd település polgármestere, hogy egy mezőgazdasági művelés alatt álló területen a föld beszakadt a munkagép alatt. A Vulkánszpeleológiai Kollektíva tagjai 2015.11.27-én felkeresték az üreget. Kiderült, hogy az nem most, hanem mintegy másfél évvel ezelőtt nyílt meg, és a terület művelőjének személyében bekövetkezett változáskor hívták fel rá az önkormányzat figyelmét.
.
A szájánál kb. egy méter átmérőjű, közel 10 méter mély üreget csak óvatosan szabad megközelíteni, mert közvetlen a bejárat alatti 1.5 méteren egy kicsit tágul a járat keresztmetszete, és omlik.
Az üreg Tarsolyék szerint egy – a finomabb szemcsék oldódásával és elszállítódásával, anyaghiányos területek besüllyedésével kialakuló – szuffóziós löszkút. Kialakulásában a felszínről a repedéseken keresztül leszivárgó víz és a talajvíz együttes oldó hatása játszhatott szerepet. Valószínűleg az üreg először alul kezdett kioldódni, majd a felszín felé harapózva, amikor elvékonyodott a takaró földréteg, beomlott a munkagép alatt. Az akna falán lévő függőleges barázdák a fentről lefolyó víz eróziós tevékenységének köszönhetők. Körülbelül 1 köbméter föld kitermelésével a víz útját a végpontról tovább lehetne követni; ám valószínűsíthetően a szálkőzetet, a terület alatt húzódó kovásodott andezitbreccsát így sem lehetne elérni. Mindezt az is alátámasztja, hogy a területen végzett Pt és Pd jelű földtani fúrások csak 21 méter alatti mélységben érték el a szubvulkáni fáciesű
andezittesteket, tehát jó tíz méterrel az üreg jelenlegi végpontja alatt. A felső 20 méteres zónát a fúrásképek egyszerűen montmorillonit zónának nevezik; a pázmándi löszkút is ebben helyezkedik el. Földváry Aladár 1956-ban végzett vizsgálatai alapján az ezen a területen található lösz CaCO3- (azaz mészkő-) tartalma 32-37%, míg sűrűsége 2.7991 – 2.8156 g/cm3 közötti. Mindezek az adatok részben magyarázhatják az üreg oldódását, és oldalfalainak viszonylagos állékonyságát.
.
Az oldalfalak omlékonysága miatt az üregben csak kötéltechnikával lehet közlekedni, az üreg közelébe kell állni autóval, és az autó vonószemét kell kikötési pontnak használni.
Köszönjük Tarsoly Péternek a képeket és az információkat!
Magyarország nemkarsztos barlangjainak a kollektíva által vezetett katasztere itt érhető el: nonkarstic.geo.info.hu
