Ma (2017 október 14-én) jelent meg egy videó az Index.hu-n “Mintha a pokol kapuja nyílna itt” címmel, a felsőpetényi felhagyott tűzállóagyag-bánya egyik barlangjának, a Nagy-kavernának a fotójával. A videó a Naszály hegytől Nógrádig tartó kéktúra-szakaszt illetve az annak közelében lévő látnivalókat – így különösen a barlangokat illetve a felsőpetényi agyagbányát – mutatja be, de nem túl alaposan.
A cikk az Indexen
A felsőpetényi agyagbánya már önmagában egy különlegesség, ez ugyanis egy mélyfejtésű bánya, amely szokatlan dolog, ha agyagbányáról beszélünk. Itt azonban olyan speciális tűzálló agyagot bányásztak, amely úgy látszik, elég értékes volt ahhoz, hogy mélyfejtéssel tárják fel. Vagy ha mégsem, az a szocializmus idején nem feltétlen jelentett problémát. Az agyag elérése érdekében hajtott vágatok egy része mészkövet harántol, és ebben a mészkőben található több, általában kisebb barlang, amelyeket a bánya véletlenül feltárt.
A felsőpetényi agyagbánya barlangjairól először is tehát azt kell tudni, hogy azok mészkőben alakultak ki.
Ez még a Nagy-kaverna esetében is olyan értelemben igaz, hogy egy eredetileg a mészkőben kioldódott, nagy méretű üreg felharapódzásáról van szó, azaz a mészkő feletti homokkő rétegei egyre csak szakadoztak lefelé, miközben az eredeti üreg egyre feljebb került a homokkőbe.
A bánya azonban kaverna harántolása után tovább üzemelt, és a kaverna járathoz viszonyított fekvésénél fogva ideális helyszínnek bizonyult a vágathajtás során keletkező bányameddő elhelyezésére, azt ugyanis csak bele kellett borítani. Ettől fogva tehát a vágat további részéből a törmeléket nem szállították ki a felszínre, hanem szépen szakszerűen beleborították a barlangba…. Arról a hozzávetőleg ezer köbméteres nagyságrendű törmelékkúpról van szó, amely a cikkben közölt fényképen is jól látható. Pedig az eredeti barlangüreg feneke érdekes lenne, hiszen – ha másképp nem, a leszakadt homokkőtörmelék átbontása vagy kitermelése után – ott esetleg a mészkőben kioldódott eredeti üreg folytatásába lehetne bejutni.
És az miért lenne érdekes? Azért, mert a bánya vágatainak átlaghőmérséklete is melegebb az évi középhőmérsékletnél, és egyes üregek akár 20 fok fölötti (állandó) hőmérsékletet is elérnek.
Képződményes falrészlet a bánya egyik üregében, a Macskás-barlangban, amely a benne található mumifikálódott döglött macskáról kapta a nevét.
Magyarán itt (is) egy termálbarlang felfedezésére lenne kilátás, ha a kutatás feltételei adottak lennének.
Azért hangsúlyozom ki a termális hatást, mert az átlagos polgárt nem hozza lázba az a megállapítás, hogy valahol fel lehetne fedezni egy nagyobb barlangot. “Na és akkor mi van?” Két olyan eset képzelhető el, amikor egy barlang mégis érdekes a közember szemében, az egyik az Árpád sírja, a másik pedig a termálvíz. Jelen esetben az utóbbiban lehet reménykedni.
Nem teljesen véletlen tehát az, hogy a bánya több másik, kisebb barlangjában Szenthe István geológus barátaival és kollégáival irdatlan időt és munkát fordított a feltáró kutatásra, sajnos csekély eredménnyel. Az egyik bontásuk zsákokkal határolt hatalmas depója a videóban is feltűnik, de olyan üreget, ahol barlangtúrát lehetne tenni, vagy legalább a kitermelt anyag térfogatánál lényegesen nagyobb tér vált volna szabaddá, nem sikerült felfedezniük (legalábbis nem tudunk róla).
Óriáskritályos klacitkéreg egy nagyobb darabja ugyanott.
Jellemzően a kisebb, hasadékszerű barlangok falain valamint több helyütt telérként a mészkőben óriáskristályos kalcitréteg található, amely azonban errefelé olyan tulajdonságú, hogy UV fénnyel besugározva a látható tartományban világít. Ezt egy egyszerű, kínaipiacos UV-ledes lámpácskával ki lehet próbálni. A videóban (2:00-nél) említik ezt a jelenséget. persze nem a kalcit színe változik meg, hanem rá esett fény hullámhossza. Mint ahogy a rácsszerkezet sem hibásodott meg, mert akkor nem lenne átlátszó, hanem a valószínűleg egyes kalcium-ionok helyén található más helyettesítő fémionok, tipikusan nehézfémek vagy ritkaföldfémek jelenthetik a magyarázatot. Akit érdekel a jelenség, itt olvasson utána: http://www.eletestudomany.hu/vilagito_asvanyok
.
A felsőpetényi bánya különlegességei közé tartozik még az egyes üregekből kiáramló szén-dioxid, amely egyes esetekben olyan töménységű, hogy emberi belélegzésre teljesen alkalmatlan, ezekbe a barlangokba csak levegő-befújás mellett lehet lemenni. (A bánya járatai felsőbb bejáratokon keresztül felhagyott állapotban is szellőznek, ezért nem dúsul bennük fel a széndioxid.)
Miért nem lehet mindezt megtekinteni?
Alapvetően a bányák nem idegenforgalmi céllal létesülnek, sőt sok járatot nem is véglegesre terveznek. A mészkőben haladó vágatokkal nincs különösebb probléma, azok tökéletesen állékonyak, itt legfeljebb a bányaüzemi és a vidámparki biztonsági standardok közötti eltérés jelenthet problémát, amennyiben pl. alsó tagozatos iskolai osztályokat szeretnénk szállítani a népeskocsival. Egyes szakaszok azonban eleve rossz állékonyságú agyagban vagy agyagos homokkőben haladnak, fával kiácsolva, amely lehet ugyan a korhadásnak ellenálló fajta, de azért nem a végtelenségig. És a rászakadozó törmelék súlya csak egyre több lesz. Ezért nem fával van kiácsolva például a budavári alagút, de még a kisföldalatti sem.
És ez még egy viszonylag ép szakasz a nem mészkőben lévő járatok közül
Ennek ellenére kb. 10 évvel ezelőtt, amikor a bánya leállt, pár évig még próbálkoztak az idegenforgalmi jellegű újraélesztéssel. Egy időben kisvasutas bányalátogatást hirdető honlappal is lehetett találkozni. A program értelmében Bánkon, az akkor még működő vasútállomáson lehetett felszállni a kisvasútra, amelyen korábban az onnét néhány kilométerre lévő felsőpetényi bánya agyagát szállították, amint az az alábbi, kisvasútbarátoknak talán ismerős “analóg kronológ” sorozatban található videóban is látható. (Azóta egyébként már a Bánkon átmenő szélesnyomtávú vasúti pálya is úgy szétrohadt, hogy szerintem azon se nagyon tudna vonat közlekedni)
A Kisvasut.hu oldalon található némi dokumentáció ebből az időből.
A bányaturizmus azonban nem bontakozott ki, a bánya évek óta már csak pusztul, már ami a berendezéseket és az ácsolattal megtámasztott járatokat illeti. Tudomásom szerint már az alagútban vezető sín folytonossága is megszűnt, bár csak a Nagy-kavernához vezető leágazás utáni szakaszon. De azért érdekes lenne a videóban látható felvételről tudni, hogy mikor készült. Az látszik, hogy korábbi, hiszen rügyeznek rajta a fák, de hogy idén tavasszal, vagy esetleg még évekkel korábban készült, az ebből nem derül ki.
Ha már Bánknál tartunk
És ha már a felsőpetényi agyagbányáról beszélünk, mindenképpen említést érdemel a szomszédos bánki focipálya melletti beszakadás, avagy új nevén a “Szent Borbála-akna”, amely három és fél évvel ezelőtt, 2014 tavaszán egy szép napon elnyelte az egész megáradt patakot, és amelynek bontása azóta lassan Szenthe István életművévé látszik válni. Meggyőződésem szerint a bánki kutatóakna a “Magyarország legnagyobb térfogatú kézzel ásott aknája” és a “legszebben kiácsolt barlangkutató akna” címek vitathatatlan birtokosa. A lassan már 30 méter mély, mindkét irányban 2,5 méter széles, példamutatóan kiácsolt akna társadalmi munkában (különféle támogatásokkal) kereken 3. éve készül, és bár barlangot még nem fedeztek fel, már a sajtóban is többször szerepelt (például. itt), és részünkről is mindenképpen érdemelne egy önálló cikket.
Példamutató ácsolt akna, külön járóosztállyal. (Fotó a Nógrád Megyei Hírlap online kiadásából)
A Naszály barlangjai
A Naszály legjelentősebb barlangja a videóban is említett Naszályi-víznyelő, amelyet a narrátor következetesen Színlő-barlangnak nevez, amint az a bejáratánál elhelyezett táblán is szerepel, több más tévedéssel együtt. A “színlő” név egyébként a barlang bejárati szakaszában található nagy, alámosott cseppkőkéregre utal, amely azonban nem színlő, mert nem egy egykori vízszinttel kapcsolatban jött létre.
Kár, hogy a barlangba nem mentek be, mert a 174 méter mély és több mint 2km összhosszúságú, tágas barlang belül sokkal látványosabb, mint a videóban is látható, jellegtelen bejárata. (A bejárati felvételt követő, repülő denevérrajokat mutató képsorok nem a Naszályi-víznyelőből valók.)
Visszaereszkedés az Ó-kürtőből a “Nem várt álmok Termébe” – itt azért vannak méretek.
Egyébként a barlangra az idei évben Egyesületünk kutatási engedélyt kapott, így reményeink szerint a kedves olvasó bőven fog még a Naszályi-víznyelővel találkozni. (Frissítés: csak két napot kellett erre várni, lásd ezt a videót: https://www.youtube.com/watch?v=fBHiCaCId6I)
A videóban mutatott két barlangon (Násznép-barlang és Naszályi-víznyelő) kívül seregnyi kisebb barlang mellett még egy komolyabb, jelentősebb barlangot ismerünk a Naszályon, ez pedig a Nincskegyelem-aknabarlang. Elnevezése arra utal, hogy a felfedezésekor nem lehetett tudni, hogy sikerül-e megmenteni a bányaművelés elől, ugyanis éppen a videóban is bemutatott naszályi kőbánya falában nyílik, a bányaművelés eredményeként tárult fel. A barlang három nagy, közel 50 méteres aknát tartalmaz, amelyek méretük alapján akár az Alsó-hegy zsombolyaiban is lehetnének.
Ezen kívül a víznyelő bejárata környékén is, és a Naszály keleti oldalán is elképzelhető még több jelentős ismeretlen barlang létezése, a huzatoló indikációk illetve berogyások adottak hozzá. Barlangok szempontjából a Naszály több dologban is hasonlít a Pilisre: nagy szintkülönbségű vetődés, dachsteini mészkő, homokkő-borítás, feláramló hévíz. Reméljük, hogy hamarosan ennek megfelelő felfedezések lesznek ott is.
