2020 szeptember 11-én a Pilis oldalában a törmeléklejtőn egy rókalyukra lettünk figyelmesek, amelyből huzat volt érezhető.
Nyomban nekiestünk, és második nekifutásra (először oldalra ment a huzat, ezért 2 méterrel odább egy új aknát mélyítettünk) szeptember 20-án elértük a szálkövet: egy 10 cm szélességű (tehát nem járható) hasadékot találtunk, amelyből olyan erővel jön a huzat, hogy az ember kis híján megfullad az általa felcsapott portól. (Meleg idő van, tehát alsó bejárat.)
A szálkőhasadék nem járható, de az oda elvezető akna mélysége megvan 2 méter – ám az törmelékben van, nem szálkőben – ezért vita tárgyát képezheti, hogy az objektum jelen állapotban jogilag barlangnak minősül-e avagy csak barlangindikáció. Amíg ez a kérdés nem dőlt el, addig a barlang nevén is ráérünk gondolkodni.
De az biztos, hogy a huzat széndioxid-tartalma 7000 ppm feletti, ami azt jelenti – ilyen légáram mellett – hogy egy nagy barlangból kell jönnie.
Mivel a kutatáshoz nincs szükség búcsújárásra, ezért a barlang helyét nem tesszük közzé, és azt kérjük, hogy ha valaki esetleg megtalálná, akkor ő se tegye.
Berci tölti a vödröt
Denevérkijelölés a felszínközeli kőtörmelékben
A huzatborsókő helyenként teljesen összecementálta a törmeléket, ami a bontás során hasznos volt (nem omlott össze a lyuk, amit bontottunk)
A hasadék szája a legjobban kibontott állapotában (a kamera lefelé néz)
Enélkül el se kezdtük volna! (avagy mire való a széndioxid-mérő)
