Tudta-e ön, hogy a József-hegyi-barlangnak állva járható szakasza nincs? Avagy kalandozás a Buda Barlangjai Teljesítménytúra honlapján

Tudta-e Ön?

Hogy a Ferenc-hegyi-barlangnak nincs magassága?

Hogy a Tábor-hegyi-barlang csak kötéllel járható?

Hogy az Erdőhát úti-barlang a Mátyás-hegyibe vezethet?

Ha nem, akkor menjen el a Buda Barlangjai Teljesítménytúrára!

A legrangosabb túrázó és barlangász szervezetek “lógója” alatt! :-)  *

.

 (aki nem hiszi, annak íme a link)

2013-ban debütált (akkor még a Rákosmenti Sport Egyesület Turista Szakosztály cégére alatt) a Buda Barlangjai Teljesítménytúra, de időközben már a TTT neve (“lógója”) alatt fut, de tudomásunk szerint a főszervező ugyanaz.

De térjünk a lényegre.

Az egyébként is fura stílusban megfogalmazott idei TTT-naptárbeli túrakiírásban azt írják, hogy

“További részletek a túra budabarlangjai-tt.5mp.eu honlapján ( ≠ a TTT túranaptár) érhetőek el.”

 

Megnéztük, mik ezek a nemegyenlő részletek! A legjobb a honlapon a “Barlangok” menüpont. Itt  ismertetőt olvashatunk az érintett barlangokról.

Íme a hasznos tudnivalók:

.

.

Ez minden, ami az ország egyik legszebb barlangjáról elmondható?

Ezzel szemben a valóság az, hogy a József-hegyi-barlangban található többek között a “Kinizsi-pályaudvar”, amely a Budai-hegység egyik legnagyobb barlangterme. Bár én magam régen jártam ott, emlékeim szerint vannak két lábon járható részei.

.

Referencia gyanánt: A Kinizsi-pályaudvar egyik kis oldalsó mellékjárata.  (Sajnos a teljes termet ábrázoló saját fotóm nincs, de akit érdekel, tekintse meg a barlang adatlapját a Barlangnyilvántartásban)

De ha valaki emlékszik még a 2013-as túrakiírásra, abban még hajmeresztőbb megfogalmazással találkozhattunk. Az 5mp-s honlapon már nem elérhető az egykori szöveg, de  a TTT túranaptárban még fent van. Idézzük.

Józsefhegyi-barlang: bár kívülről egy ház látható, de ajtónyitás után már csak hason kúszva lehet bemenni, tehát utcai ruhában, két lábon járható szakasza nincs.”

 

.

Ez a ház áll a József-hegyi barlang bejáratánál. De ez is két lábon járható.

Ezt nem tudjuk másképpen értelmezni, mint hogy az idézett sorok írója azt hitte, hogy a József-hegyi-barlang bejárata a házból nyílik. (Bár elméletben a házból is le lehet jutni, a lejárat teli van pakolva lomokkal, a használatban lévő bejárat pedig nem a házból van, hanem a telken középen lévő kis tető alatt.

Továbbá szintén tanúsítom, hogy a házba az ajtónyitás után nem csak kúszva lehet bemenni, nekem már többször sikerült állva is. Persze lehet, hogy csak azért, mert nem a Péter-Pál napi bulin jártam arra… Enyhítő körülmény, hogy az évek során ez a kúszva ajtónyitós mondat eltűnt a 5mp-s honlapi leírásból – lehet, hogy a TTT ezt szabta az együttműködés feltételéül?

2013 ttt BB

Bemásolom ide, mert különben én magam sem hinném el, hogy mindez le volt írva. 

 

De menjünk tovább. Megtudhatjuk például a Ferenc-hegyi-barlangról, hogy “nincs magassága”

“(…) Kívülről csak egy aknafedő látható, tehát a barlangnak magassága nincs. Utcai ruhában, két lábon járható szakasza nincs. Ezért nem is terveztük, hogy az indulók betekinthessenek.”

 

Nincs magassága… Az igaz, hogy nulla a magassága, de mi köze a magasságnak ahhoz, hogy “egy aknafedő látható”? Az a sejtés jut az ember eszébe, hogy aki ezt írta, az nem járt még az egyetlen teremből álló barlangoknál bonyolultabb járatrendszerű barlangban… Mint ahogy a Pál-völgyi-barlangrendszer magassága sem 1,90 méter (noha oda egy álló ajtón juthatunk be), hanem 27 méter – és ez akkor sem változna, ha a bejáratot átépítenék csapóajtós aknára.

Mellesleg a Ferenc-hegyi barlangnak van állva járható szakasza. Például rögtön a bejárati terem, ahová – mivel az “aknafedő” alatt egy létra van – közönséges halandók is be tudnának menni két túravezető felügyelete esetén. Persze ahhoz célszerű lenne legalább egy igazolvánnyal rendelkező barlangász túravezető, hogy a DINPI kiadja a kulcsot. Kétségtelenül egyszerűbb a kuponozás…

Nekünk sajnos nincs róla fotónk, de például itt látható egy kép a Ferenc-hegyi-barlang bejárati terméről, amely kb. 10 méterre van a létrától, és nem kell hozzá hason csúszni, max négykézlábra vagy fenékre ereszkedni.

Azt is megtudjuk még a Ferenc-hegyi-barlangról, hogy

“A barlang/ep. megközelítése közben az erdőben katicával, cserebogárral, hernyóval, … lehet találkozni”

 

Ezzel az állítással nehéz vitatkozni. Nyilván sehol máshol az országban nem találkozhatunk hernyóval és katicával…

.

.

A Remete-barlang viszont

“Szabadon látogatható túravezető jelenléte mellett, de elemlámpa szükséges, melyről mindenki maga gondoskodik.”

 

Ez a mondat azt sejteti, hogy a Remete-barlang valami komolyabb barlang, ahol el lehet csatangolni. Ezzel szemben egyetlen terem, amiből elemlámpával sem látunk sokkal többet, mint anélkül. Szintén nem szükséges hozzá túravezető jelenléte, mert a barlang látogatása nincs a DINPI hozzájáruláshoz kötve.

Most jön az a barlang, ami nincs!

“A Felső-Remete-bg kizárólag a ponton tartózkodó túravezetővel látogatható. Megtekintéséhez elemlámpa szükséges, melyről mindenki maga gondoskodik.”

 

 “Felső-Remete-barlang” nevű barlang nincsen. A Remete-szurdok számos barlangja között van egy ún. “Remete-völgyi Felső-barlang”, és lehet, hogy erre gondolt a szerző. De ennek a látogatása nem kötött a DINPI hozzájárulásához, tehát nem értem, milyen alapon köti ki, hogy “kizárólag a túravezetővel látogatható”?

A Hét-lyuk egy újabb gyöngyszem:

hét-lyuk

.

A barlang neve a nyilvántartás szerint “Hét-lyuk”. Kötőjellel, mint minden tulajdonnév. Ettől függetlenül a köznyelvben “Hétlyuk-zsomboly” néven forog, de ettől még nem lesz belőle “a Budai hegység egyetlen zsomboly rendszere”. A “zsomboly” szó köznyelvi értelemben valóban jelent minden olyan barlangot, amelybe bele lehet esni. Ezért is van a közkeletű nevében a “-zsomboly” végződés. Szakmai értelemben viszont a zsomboly az egy keletkezés szerinti barlangtípus, amely a töbrök alatt, a repedések majd később az aknák falain lecsorgó agresszív karsztvíz által végzett elsődleges oldással keletkezik. Tipikusan hideg területeken jellemző (pl. Alsó-hegy (Aggteleki-karszt), vagy az Alpok számos fennsíkja), mivel a melegebb éghajlaton a víz eleve kevesebb szén-dioxidot képes oldatban tartani, valamint a primer oldás reakciója gyorsan végbemegy, így inkább talaj alatti karrokat alakít ki, mint mély zsombolyaknákat.

Ilyen értelemben a Hét-lyukat semmiképpen nem indokolt zsombolyrendszernek titulálni, mert legnagyobb valószínűséggel egy egykori hévizes barlang (lásd a közeli Solymári-ördöglyukat), mindenesetre a zsombolyként való keletkezésre jellemző formakincset sem mutatja, és a felszíni elhelyezkedése sem olyan (nem egy töbör oldalában nyílt fel).

De a legnagyobb logikai bukfenc, nem tudom, másnak is feltűnt-e, hogy

“Bejárásához biztos kötéltechnikai gyakorlat szükséges. (…) Megtekintéséhez elemlámpa (lehetőleg fejlámpa) szükséges, sisakot osztunk.”

 

Ezt úgy kell érteni, hogy ott helyben gyorsan kiképeznek minden túrázót a kötéltechnikára, tehát a túra egyben egy integrált alapfokú barlangász tanfolyamot is tartalmaz? A megfejtés sokkal prózaibb. Olyan, mint ha szerző keverné a barlangról fellelhető irodalmi  információkat a helyszíni tapasztalataival. A barlang legmélyebb aknája ugyanis kb. 20 méter mély, valóban csak kötéllel járható. Ugyanakkor a helyszínen elsőként nem ez a mély akna tárul elénk, mert ez szűken indul. Hanem közvetlen mellette egy sokkal látványosabb, széles, tágas akna, amely viszont csak feleolyan mély, de egy zegzugos útvonalon gyalogosan is (utcai ruhában) le lehet sétálni az aljára, és ehhez zseblámpa sem kell, mert szintén besüt a nap.

Szintén nem értjük, hogy miért “Kizárólag a ponton tartózkodó vezetőkkel látogatható!”, amikor a jogszabály nem nevesíti mint látogatási hozzájáruláshoz kötött barlangot. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tehát megengedi, hogy túravezető nélkül, a saját szakállunkra lemásszunk, de a főszervező nem. Ő szigorúbb!

Mellesleg ettől függetlenül, kissé ambivalens módon a Hét-lyuk fokozottan védett területen található, ahol a turistaútról letéréshez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges (akárcsak a Remete-kőfülke vagy a Remete-völgyi Felső-barlang esetében is!) Érdekes, hogy a Budai Barlangjai TT minden évben érinti ezeket, miközben nekünk 2013 óta a hatóság különféle védett gizgazokra hivatkozva évről évre következetesen elutasítja a Hét-lyukhoz való letérés engedélyezése iránti kérelmünket, még a téli időszakban is, mert kitapossuk a védett gizgazok hagymáit.

nekünk nem

A törvény előtti egyenlőség keretében nekünk nem szabad a Hétlyuk-zsombolyhoz odamenni, de a Buda Barlangjainak igen. Az nem indít el degradációs folyamatokat.  Ez a részlet a 2015-ös Pilis Barlangjai Teljesítménytúra engedélyéből lett kivágva.

 

A Solymári-ördöglyukról idén is megtudjuk, hogy

“A barlang látogatásának biztosítása folyamatban van.”

 

Amint már 2015-ben is folyamatban volt. Csak nem azért, mert ide is kulcs kellene, ahhoz pedig egy valódi (igazolvánnyal rendelkező) barlangász túravezető?

2013-ban még őszintébben fogalmazták meg ugyanezt a túra kiírásában (a printscreent lásd fentebb):

” (…) kizárólag barlangi túravezetői igazolvánnyal rendelkező kísérővel lehet lemenni. => a program elmarad!”

 

.

Pedig a Solymári-ördöglyuknak aztán igazán van két lábon járható szakasza! (A kép az általunk szervezett, 2014-es kutatók éjszakája keretében esedékes túrák egyikén  készült)

Következő a Tábor-hegyi-barlang. Itt megtudhatjuk, hogy

“(…) a bejárati szakasz bárki számára szabadon látogatható. További része már csak kötéllel járható (nem lesz kötél beszerelve, kérjük, ne ugorj le!). Megtekintéséhez  elemlámpa szükséges”

 

A Tábor-hegyi barlang “további része” csak kötéllel lenne járható? Egy kb. 3 méter mély, átlagosan 80 centi széles, nagyon jól tagolt falú járatról van szó, amely a bejárati terem  lépcsőszerűen lentebb lévő feléből nyílik. Egy egészséges ember itt barlangjáró tapasztalat nélkül is le tud mászni, ha kicsit összeszedi magát. Rendszeresen szoktak benne csövesek tanyázni, nyilván azok is kötéltechnikával közlekedtek. Ha viszont nem mászunk le, akkor teljesen felesleges az elemlámpa, mert a bejárati terembe alul-felül besüt a nap.

 

Utolsó stáció az Erdőhát úti-barlang. Ezt is érdemes printscreennel idézni:

.

Ennek a nevét sem sikerült helyesen leírni. De ez a legkevesebb. Hogy “a Í útvonalán” legyen, azt megengedem, bármit jelentsen is. De azt nem tudom, honnan vették, hogy “feltételezések szerint a Pál-völgyi-barlangrendszerbe vezetne” (ezt sem sikerült helyesen leírni, pedig 2012 óta csak ennyi a neve).

Az Erdőhát úti-barlang alján -bár ez nem tegnap volt- szintén jártunk, és megerősíthetem, hogy ott semmiféle érdemi bontási végpont nincs, huzatot sem éreztünk, tehát ez a 15 méter mély aknából álló kis barlang a legnagyobb valószínűség szerint az égvilágon sehová nem vezet. Hacsak nem valami friss kutatási fejleményről van szó, amelyről nem tudok sem én, sem a Barlangnyilvántartás. Mellesleg ide is le lehet mászni kötél nélkül, bár ez nem olyan nevetségesen könnyű, mint a Tábor-hegyi, és ide sisak és fejlámpa is erősen ajánlott.

Hogy a dezinformációk milyen remekül terjednek, azt jól illusztrálja az alábbi vicces élményünk, ami akkor esett meg, amikor egyik évben elmentünk “orv-könyvbemutatót” tartani a Buda Barlangjai Túrára.

Mivel a túra főszervezője 2014-ben a mi éppen akkor megjelent, és a többek között a túra által is érintett barlangokról szóló új könyvünkről egy kioktató stílusú válaszlevélben kijelentette nekem, hogy a könyvet nem engedi a túrán bemutatni, ezért mi nem is a túrán mutattuk be, hanem csak úgy az út szélén, és hogy a túra is pont arra járt, hát az csupán a véletlen műve lehetett. Ennek során találkoztunk ott egy résztvevővel, aki kérdés nélkül elkezdte magyarázni nekünk az Erdőhát úti- barlangra mutatva, hogy az a Mátyás-hegyi-barlang felső kijárata. Mondtam, hogy nem hiszem, erre nagy büszkén rávágta: “De igen, mert tavaly is voltam, és a pontőrök mondták”. Annyira meggyőzően mondta, hogy nem is vitatkoztam vele tovább, inkább elhittem. Persze megeshet, hogy a pontőrök nem így mondták, csak ő leegyszerűsítette, de a fentebbiekből kiindulva nyugodtan mondhatták a pontőrök is.

Tömören összefoglalva, úgy látszik, a rendezvényeknél is úgy van, mint a ruháknál vagy a műszaki cikkeknél: A koppintás általában nem olyan, mint az eredeti…

Miért írom ezt? Mert véletlenül pont egy évvel azután rajtolt el a Buda Barlangjai (2013), hogy mi a Pilis Barlangjai Teljesítménytúrát először megszerveztük (2012).

És bár mindig szólnak érvek a másolat mellett, de én maradnék az eredetinél.

Ezzel is megadhatjuk a tiszteletet annak, aki kitalál valamit, és kitapos egy olyan utat, ami korábban nem is létezett.

Ez alatt nem azt értem, hogy a “… Barlangjai Túra” az valamiféle képzeletbeli szabadalom lenne, hiszen bárki szervezhet teljesítménytúrát, akár Buda Barlangjait is. De miért nem lehet ezt úgy csinálni, hogy közben tiszteletben tartjuk azokat, akiknek a nyomaiban haladunk? Leginkább azzal, hogy ha már barlangásznak adjuk ki magunkat, akkor nem írunk ekkora marhaságokat a barlangokról. De azzal is, hogy ha lemásolunk egy rendezvényt, akkor legalább teszünk egy rá mutató linket a honlapunkra. És nem tiltjuk meg a könyv reklámozását…

Persze aki túrázni akar, azt lehet, hogy nem érdekli, hogy mekkora zöldségeket írnak egy ismertetőben, mert nem azért megy el, hogy művelődjön.

Az szintén lehet mellékes egy túrázó szemében, hogy egy túrát valódi barlangkutatók szerveznek-e, akik aktív feltáró kutatómunkát is végeznek, vagy egy műkedvelő laikus szervezi, aki a baralngász levelezési listán próbálja összetrombitálni hozzá a látszathoz minimálisan szükséges barlangász segítőket, amint az az első évben történt.

Bár például, ha nem is egyenesen palacsinta, de valamiféle meleg étel a célban szerintem jól eshetne azoknak is, akik csak a megehető/hazavihető szolgáltatásokat nézik…

Az viszont – gondolom – már az egyszeri résztvevő számára sem mindegy, hogy a túra során benézhet-e a lezárt barlangokba is, avagy be kell érnie kiépített barlangokba szóló akciós kuponokkal…

 –

*Azért írtuk irónikusan, hogy a legkomolyabb túrázó és barlangász szervezetek ajánlásával, mert a túra újabban a TTT “lógója” alatt fut, sőt például a honlapján a 2014-es kiírásnál fel van tüntetve, hogy köszönetet mondanak többek között a DINPI-nek, a Barlangvédelmi Osztálynak (volt Barlangtani Intézet), és több barlangász csoport mellett az Ariadne Egyesületnek is, a barlanglátogatás levezényléséért. Utóbbi egyesület önzetlen segítségére nem nehéz magyarázatot találni, hiszen jellemzően minden olyan dolgot támogat, amellyel valamilyen módon borsot törhet az orrunk alá. És meggyőződésem szerint ebben az irányban keresendő a magyarázat arra is, hogy miért van az, hogy pl. a Hét-lyuk érintése attól függően engedélyezett, hogy melyik túráról van szó.

SZAVAZZON!

Ön szerint mi az a "lógója"

View Results

Loading ... Loading ...
Könyvjelzőkhöz permalink.

3 hozzászólás a(z) Tudta-e ön, hogy a József-hegyi-barlangnak állva járható szakasza nincs? Avagy kalandozás a Buda Barlangjai Teljesítménytúra honlapján bejegyzéshez

  1. Szenti Tamás mondta:

    Az Erdőhát úti-barlangról tényleg azt feltételezték 1982-ben, hogy összefügg a Mátyás-hegyi-barlanggal. A barlang Wikipédia szócikkében megtalálható ez az információ. Ha kell, megadom az ott található források közül, hogy melyik kéziratban. A barlangnevek helytelen írása miatt felesleges problémázni. Ez jelenleg is általános a Karszt és Barlangban és az MKBT Tájékoztatóban is.

    • Slíz György mondta:

      Kedves Tamás! Lehet, hogy ezt írja a Wikipédia, köszönöm a kiegészítést, de egyúttal bevallom, hogy én a barlangokkal kapcsolatos ügyekben nem a Wikipédiáról szoktam tájékozódni, és nem is tekintem túl nagy hitelt érdemlő forrásnak. Az Erdőháti úti-barlang esetében a Mátyás-hegyivel való összefüggést feltételezni teljesen indokolatlan, tipikusan olyan embernek juthat eszébe, aki csak a felszínen látta ezen barlangok bejáratait, de egyiket sem ismeri, és nem látott még barlangi bontást. Messze is vannak, nagy szintkülönbség is van köztük, és semmi jele nincs annak, hogy az az akna folytatódna. Ha például átmenne a huzat. Vagy 50 méteren belül lennének, kb azonos szintben. Akkor már azt mondom, hogy legyen. Az a baj, hogy sokminden le van írva régi kutatási jelentésekben, de az nem feltétlenül helyes. Elég baj, ha valaki ezekből ellenőrzés nélkül Wikipédia cikkeket ír. A végén még bekerül a tankönyvekbe is, és nem csak ez, hanem ennél sokkal jelentősebb tévedések is. Ezért kell – ha lehet – lemenni és – amit lehet – megnézni. És ez a lényeg, ami érvényes nem csak a Buda Barlangjai Túrára, hanem a Wikipédiára is. Hogy aki nem is járt lent, mert nem is tudna lemenni, és nem is ért hozzá, az miért kezdi el tanítani a népet? Ha már csinálunk valamit, az legyen jó, legyen igényes – talán most majd kijavítják végre 4 év után.

  2. Nagy Zoltán mondta:

    Ez elképesztő! Ha valami szilveszteri különkiadásban olvasná az ember, akkor jókat lehetne kacagni rajta. De ez így több, mint szánalmas… ostobaság felsőfokon, és rendkívül félrevezető! Szerintem az “ismeretterjesztő” írás szerzőjének voltak valami félinformációi a helyzetről, de mivel laikus, ezért a megszületett írást sikerült neki összeraknia a fejében. (Igen, ha nem ért hozzá, akkor miért nem kérdezett meg egy hozzáértőt?) Valamint “lógója” szerintem igenis létezik, hiszen elefántfóka és lódarázs is van.

Hozzászólás a(z) Szenti Tamás bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>