Az idei évben harmadszorra rendeztük meg a túrát, amely most is számos meglepetéssel szolgált.
A nevezés egy lazább pillanatban, sor nélkül (Fotó: Farkas)
Bár nekünk nem sokat kellett gyalogolni (kivéve a 20 km-es sötét szakasz szalagozását), maga a szervezés is felért egy kisebb teljesítménytúrával, vagy inkább akadályversennyel.
Először is “politikai” okokból változtatni kellett az útvonalon: Mivel a túra két KöTeViFe területén halad, és eltérő feltételekkel adták meg az engedélyt, a szabályoknak való minél jobb megfelelés céljából a célt áttettük a tavaly jól bevált Som-hegyi-kulcsosházból a másik KöTeViFe területén lévő Shaolin-faluba, a tavalyi (bezárkózós) rossz tapasztalataink dacára. A túra előtt két héttel újabb fordulat állt be a cél ügyében: kiderült, hogy a Shaolin falu nyomtalanul megszűnt, a cégtulajdonos mobiltelefonszáma sem működött, és a helyszínen azt lehetett látni, hogy bizony a lebontó szervezetek már megtámadták az elhalt testet, elkezdték kivonni belőle annak fémtartalmát. Mivel az itinerek már ki voltak nyomtatva, úgy döntöttünk, hogy minderre fittyet hányva odatesszük a célt, ami végülis sikeresen meg is történt.
A cél a Kísértet-faluban
A túrához közeledve egyre sűrűbben nézegettem a különböző időjárás-jelentéseket, és csütörtökön már amiatt aggódtam, hogy több résztvevő lesz, mint itiner. Nem volt alaptalan a félelmem, ugyanis – tartva az eddigi tendenciát – a résztvevők száma közel duplájára növekedett, és valóban kicsit meghaladta a papírok számát, de a tavalyi itinerek bevetésével megoldottuk a problémát (a rövid távok útvonala nem változott). Hogy miért nem gyártjuk le 10 évre előre az itinereket? Azért, mert nem tudjuk, hogy jövőre mi lesz, például megkapjuk-e az engedélyt, milyen feltételekkel, emiatt hogyan módosul az útvonal, bejutunk-e az adott barlangba, állni fog-e még a shaolin falu, stb. Eddig 3 év alatt 3 különböző változatban sikerült rendezni a túrát.
Végülis a rajtban való kisebb torlódást leszámítva különösebb fennakadás nem volt, hacsak az nem, hogy a Macska-barlangi bekötőútnál (Csobánka közelében) egyikünk autójának ablakát egy megélhetési polgártársunk kővel bezúzta egy ezer forintos bicska megszerzése érdekében. (Csak addig hagyta ott az autót, amíg segített lecipekedni a barlanghoz a pontőrnek.)
Kilátás a Szántói-kőfülkéből. Az ősember még mindennap ebben gyönyörködhetett.
Az túra rendezése a teljesítésével ellentétben nem egy napos feladat, és nem egyértelmű az sem, hogy az ember hol tart benne, sem az, hogy merre kell menni, de hasonló elégedettséget okoz, amikor célegyenesbe érünk. Amikor a célban a gulyásleves elkészül, akkor már rohamosan csökken a feladatok száma, csak gratulálgatni kell és begyűjteni a dicséreteket, és amikor a mezőny lecsengett, már nekünk is jut időnk enni egy kicsit, levegőt venni. A naplementében majd a telihold fényében gyönyörködni hetek óta nem volt már lehetőségem. Amikor az utolsó 70-es résztvevő is beérkezett, pezsgőt bontottunk. Persze hátra volt még egy-két órányi pakolás, nomeg a szerencsésebbeknek a szalagok bontása, de aztán végre lehetett aludni: Nekem személy szerint 13 és fél órát sikerült aludnom egyhuzamban, ilyen még soha nem fordult elő.
Végre láttam egy naplementét!
A rendezésében 23 tagunk illetve szimpatizánsunk, valamint további 4 egyesület összesen körülbelül 10 tagja vett részt, mindenki önkéntes alapon. Túrázóként összesen 292 fő nevezett, a teljesítési arány 80% körül volt (távonként változott).
Bebocsájtásra várva Bátori-barlangnál
Ezúton is köszönjük Sűrű Péter (Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület) részvételét, aki “papíros” barlangi túravezetőként jelen volt és ezzel lehetővé tette a Bátori-barlang és a Sátorkőpusztai-barlang látogatásának a szabályos bonyolítását.
A Solymári-ördöglyukban a Szűcs László (“Malvin”) vezette Ifjúsági Barlangtúra és Barlangi Sportterápia Egyesület teljesen önállóan szervezte meg a barlangba való betekintést, amiért ezúton is nagy-nagy köszönetet mondunk.
A Mackó-barlang és a Kevély-nyergi-zsomboly pontjait a csobánkai Oszoly Egyesület látta el, amit szintén köszönünk.
Köszönjük a BEBTE-nek is, hogy – miután a DINPI hozzájárulását megszereztük a fejük fölött – lehetővé tették a Sátorkőpusztai-barlang megtekintését, sőt még idegenvezetőket is biztosítottak.
Külön köszönjük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a természetvédelmi hatóság (a Közép-Duna-völgyi és az Észak-Dunántúli KöTeViFe) együttműködését, hogy a túrát engedélyezték, és a barlanglátogatásokhoz hozzájárultak.
A túra nevezési díjainak és kiadásainak a különbözetéből (amely idén pozitív lett) a barlangkutatás költségeinek egy részét fedezzük, és közhasznú egyesület lévén (a szabályoknak megfelelően) az éves beszámolónkat nyilvánosságra fogjuk hozni. Terveink szerint egyébként barlangtérképezéshez használatos lézeres műszer beszerzésére fordítjuk.
