Hossza: 18 méter
A bejárat a túloldalról
A Tündér-barlang a Tündér-szakadék időszakos vízesése felett nyílik, több másik fülke társaságában. Szemmel láthatóan egy pusztulóban lévő, egykor minden bizonnyal nagyobb barlangrendszernek a maradványa, amelyet a Tündér-szakadék bevágódása felnyitott. Mint a Pilis-fővonulat DNy-i letörésének a barlangjairól általában, róla is az egykori hévizes kialakulást feltételezzük.
Feltáró kutatás ebben a barlangban nem zajlott, nem is ilyen szempontból, hanem inkább régészetileg lehet jelentősége. A figyelmünket azzal vonta magára, hogy az egyik “hivatalos” szinonímája “Hármas-barlang”, ami szó szerint egyezik a Boldog Özséb életrajzában a remetéskedése helyeként megjelölt “Hármas-barlanggal”. Persze badarság volna egy elnevezésből messzemenő következtetéseket levonni, hiszen az említett életrajz is többszáz évvel Özséb után íródott, ami miatt nem várhatunk tőle jegyzőkönyvszerű pontosságot, valamint azóta is közel 5 évszázad eltelt, amely során egy barlang neve bőven megváltozhat. Mindenesetre egy érdekes információ, amelynek utána kellett járni.
A barlang belseje a bejáratból nézve
A barlang festői szépségű helyen található, ahol a Pilis-nyereg felől induló völgy kifut a rá merőleges hegyoldalra, és ott olyan “lépcsőkkel” szakad le a hegyláb szintjére, amelyek időszakosan vízesést alkothatnak. Egy a lépcsők közötti kényelmes, több méter széles sziklaterasz falában nyílik a barlang, amely valóban hármas, ugyanis három különálló fülkéből áll, tehát az elnevezése logikus. Ezek közül a legnagyobb (a Tündér-barlang) befelé egy kis terembe folytatódik, amely felfelé magasodó (meleg levegőt csapdába ejtő) jellege, a felszínre nyíló kéményszerű járata, és a nehéz megközelíthetősége miatt minden szempontból elsőrangú szálláshely lehetett egy ember (vagy egy néhány fős csoport) számára. Ezek alapján előfordulhat, hogy Boldog Özséb itt remetéskedett. Ez persze egyelőre csak elmélet.
A barlang adatlapja az Országos Barlangnyilvántartásban itt érhető el.
