Szopláki-ördöglyuk

Hossza: több mint 300m     Mélysége: 110 m       Bejárat: 486 m tszf.

A barlang a történelem során mindvégig nyitott volt, első említése 1883-ból maradt ránk. bejárata a Kétbükkfa-nyeregtől Pilisszentkereszt felé induló völgy alján futó időszakos patak medre fölött 10 méterrel, a zöld turistajelzés közvetlen közelében nyílik. A “szoplák” szó a helyi őslakosok elmondása szerint tótul taknyot jelent.

A régi rész egy tágas, felszínről nyíló teremmel indul, amelybe néha turisták esnek bele a Barlangi Mentőszolgálatnak adva feladatot, innen tovább egy újabb tágas akna, ami szintén kötéltechnikát igényel, majd 35 méter mélyen újabb tágas terem alkotta a mélypontot, az alján kőtörmelékkel és azon behullott fadarabokkal. Innen és a bejárati teremből is indulnak kisebb vízszintes oldaljáratok, felfelé tartó szűk kürtők.

Bár egyesek a hévizes kialakulását tekintik elsődlegesnek, és csak utólag “engedik meg” a víznyelőként való működést, a hévizes eredtre semmi bizonyíték nincs. Lehetséges, hogy a Pilis hegy keleti oldalának a többi barlangjához hasonlóan kizárólag víznyelőként illetve hidegvizes barlangként fejlődött ki. A földtörténeti múltban a mai Dobogókő puha vulkáni hamuszórásos kőzete jóval magasabbra emelkedett, így a mainál jelentősebb vízmennyiség is juthatott a barlang bejáratára. Azt is megjegyezzük, hogy a bejárat vonala alatt kb. 50 méterrel a patak vize (vagy annak egy része) elnyelődik, ami alapján feltételezhető, hogy a barlangnak van egy máig is aktív, még ismeretlen víznyelőrendszere, melynek vízgyűjtő területe ma is eléri a négyzetkilométert.

Mivel a karsztvízszint közel 350 méterrel húzódik a bejárat alatt, így komoly feltárási lehetőségek lehetnek itt.

Ariadne Egyesület először 2003-ban szerezte meg a kutatási engedélyt, és jelentéktelen mellékjáratokat sikerült is feltárniuk, ez az engedély azonban később lejárt, a barlang újra gazdátlanná vált. A Szurdok-völgyi 2. sz. víznyelő meglepő felfedezése után azonban ismét megkérték rá a kutatási engedélyt, amit – mint utóbb kiderült – igen bölcsen tettek, ugyanis 2013 őszén jelentős továbbjutást sikerült elérniük, leírásuk szerint a barlang mélysége 70 méterrel növekedett, és az új rész tágasságban sem marad el a régitől.

A barlang jelentős denevér-telelő hely, ezért telente nem látogatható.

A barlang első, felszínről nyíló terme kötéltechnikai felszereléssel bárki számára hozzáférhető, után azonban egy vasbetonfal illetve rács és ajtó zárja le a folytatást, ez a műtárgy talán a DINPI illetékességi területének legnagyobb keresztmetszetű barlanglezárása.  A barlang látogatásához a DINPI hozzájárulása szükséges.

Fotók az új részről az Ariadne Egyesület honlapján találhatók.

A barlang adatlapja a nyilvántartásban itt érhető el.