Sátorkőpusztai-barlang

Hossza: 351m,  Függőleges kiterjedése: 61 méter,    Bejárat: 273m tszf

A Sátorkőpusztai-barlang Esztergomtól délre tirász mészkőben alakult ki az egykori hévizes tevékenység hatására, a barlang járatainak a zöme gömbfülkefüzér, amelynek keletkezéséről megoszlanak a vélemények.

Jakucs László a gömbfülkék keletkezését a feltörő hévíz rendkívüli turbulenciájával (“lövellő víz”) próbálta megmagyarázni, ez azonban nehezen képzelhető el. Több lehetőség is szóba kerül mint magyarázat, a páralecsapódástól a víz és a járat fala közötti hőmérsékletkülönbség miatti vízkörzésig, de az biztosnak tűnik, hogy a víz nem tört és nem lövellt, hanem lassan áramlott, tehát a gömbfülkék nem úgy jöttek létre, mint valami ördögmalmok.

A bejárat (Slíz György felvétele)

A barlang kőfejtés során nyílt meg vélhetően még a II. világháború idején, 1946-ban dorogi fiatalok fedezték fel, de Jakucs László, későbbi híres barlangkutató (†2001) volt az, aki a tudományos világ figyelmét ráirányította. A jelenleg is ismert járatok zöme a felfedezéskor, egyszerre tárult fel.

Vázlatos térképe (hosszmetszete) itt megtekinthető.

A felfedezés idején – egybehangzó beszámolók szerint – a barlang falai sűrűn teli voltak gipsz- és aragonitképződményekkel: kristályvirágokkal, pamacsokkal, borsókövekkel, sőt az alsó, tágasabb teremben gipszoszlopok álltak. A gipsz jelenléte a víz kénsav (vagy kénessav) tartalmára vezethető vissza, amely a mészkővel reagálva gipszet alkot. A kén származhat vulkáni utóműködésből, pirit (vas-szulfid) oldódásából, vagy akár  eltemetődött és tektonikai okokból nagy mélységbe lesüllyedt szerves anyagok (kőolaj vagy szénrétegek) metamorfózisából. A gipszoszlopok keletkezésének a pontos módja nem ismert.

A porcelánbolt-szépségű barlangot sem a felfedezők, sem a helyi vagy állami szervek nem voltak képesek megvédeni a kíváncsiskodóktól, különösen pedig a gyűjtőktől és rongálóktól, akik több évtizedes “áldásos tevékenysége” folytán a barlang esztétikailag 50% feletti pusztulást szenvedett, az ajtókat ugyanis rendszeresen feltörték. Mivel az ember szereti megnevezni a felelősöket, hamar megszületett a magyarázat is: Jakucs László könyvében leírja, hogy mindezt az Esztergomban állomásozó szovjet katonák követték el. Valószínű azonban, hogy a világgá kürtölt és lezáratlan (vagy feltört) barlangba mindenféle rendű és rangú emberek, köztük magyarok is mentek fosztogatni, de meg kell jegyezni azt is, hogy annak idején természetvédelmi törvények hiányában ez nem feltétlenül volt bűncselekmény. Olyannyira más volt akkor a gondolkodás, hogy egyes öregek mesélik, hogy még a Nemzeti Múzeumból is érkeztek munkatársak vésővel, kalapáccsal és pecsétes papírral képződményeket begyűjteni.
Akárhogyan is történt, az egész történetnek az az igen szomorú tanulsága, hogy ha az ember valami különlegesen szép (vagy nagy) barlangot talál, akkor nem biztos, hogy érdemes azt a nagy nyilvánosság elé tárni, mert esetleg ebek harmincadjára jut.

A barlang kezelése 1988-ig a Kadic Ottokár Barlangkutató Csoport, majd annak megszűntét követően átmeneti gazdátlanság után 1992-től napjainkig a BEBTE (Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület) kezében van.

A felfedezés óta ahhoz fogható jelentőségű feltárás nem történt, bár a barlang feltáró célú kutatása az eltelt 60 évben időnként fellángolt. Ennek keretében a hetvenes években feltárult a barlang mélyebb szintje, a Kadic-szakasz, amely azonban a nem megfelelő járatbiztosításnak (faácsolatnak) köszönhetően pár évvel később szintén beomlott.  Egy időben (2004-2006) a BEBTE tagjaként nekem is volt szerencsém részt venni ebben a “kutatásban”, ekkor két év alatt annyi előrelépés történt, hogy a szomszédos Strázsa-barlang visszatemetődött* bejáratát kibontottuk és ajtóval lezártuk, hogy aztán ismét visszatemetődjön… 2012-ben a Guru Barlangkutató Egyesület segítségével sikerült jelentéktelen, 10 méteres nagyságrendű továbbjutást elérniük.

1993 óta a BEBTE a barlangban idegenforgalmi túrákat vezet, így előzetes bejelentkezés alapján belépődíj ellenében az év néhány napján lehetőség van a barlang megtekintésére.

Adatok forrása:
Jakucs László: Szerelmetes barlangjaim
termeszetvedelem.hu
bebte.hu

*Első látásra úgy tűnt, hogy a 2006-ban kiásott kitöltés magától halmozódott fel a Strázsa-barlang bejáratára rosszul telepített egykori Kadic-os barlangajtó előtt, és temette azt el. Egyes öregek azonban azt mesélték, hogy direkt lett betemetve, hogy a beljebb lévő képződmények rongálását megakadályozzák. Ezt támasztja alá, hogy a barlang kiásásakor 2006-ban egy zár nélküli, üzemképtelen ajtólap került elő, amelyet csak el kellett venni, tehát eltemetése előtt nem töltötte be a záró funkcióját. Ennek ellenére Lieber Tamás kérésére kijavítottuk “visszatemetődött”-re, mert állítása szerint annak idején nem visszatemetve lett, és ezügyben nem tudok igazságot tenni. Az viszont biztos, hogy a 2006-ban még rosszabb helyre berakott új ajtó már pár éven belül magától, a bemosódó kitöltéstől eltemetődött.

Frissítés: A kétségbe vont eltemetődést az alábbi fotók ábrázolják.

A 2006-os kibontás után sebtiben elkészült új lezárás

Ugyanaz a lezárás kicsivel később (vö. “Nem töltődött fel, azóta is használjuk”)

Természetesen az megtörténhet, hogy azóta ismét kiásták, de ettől még az ajtó rossz helyre került, amelynek az oka az volt, hogy a kiásás másnapján szinte mindenki elillant, csak hárman maradtunk, és annyi betonnal gazdálkodtunk, amennyit a Tóth István a wartburgjával fel tudott hozni, és ilyen minimális erőforrásokkal nem volt megoldható az ajtónak az optimális helyre, az előcsarnok végébe való szakszerű beépítése. A régi ajtó helyét kellett volna 1-2 méterrel magasabbra kiemelni, és oda helyezni vízszintes helyzetben, némi ellensúllyal megtámogatva az újat, ez azonban kb. 10 embert és egy tonna betont, meg egy rakás egyéb szerszámot igényelt volna. Szerintem tehát erős eufemizmus ezt a BEBTE részéről sikertörténetként tálalni.

Ettől függetlenül dicséretes, hogy a BEBTE új honlapján az erről szóló cikkben az újrafeltárást végzők között az én nevemet is megemlítik, még ha a képek közül el is tüntették az egyetlent, amelyen rajta voltam. Az oldal megújulásával együtt ugyanis a Strázsa-barlang-megnyitós cikkből eltűnt az alábbi kép, amely a régin még fent volt, és amely az újrafeltárás után fotózkodó csapatot ábrázolja, még velem együtt (a kép jobb szélén, fehér pólóban)

Strázsa-barlang újrafeltárás, 2006. Itt még én is látható vagyok. Forrás: a BEBTE régi honlapja

Véleményem szerint az alábbi, szintén ott készült fotó hitelesebben mutatja be a munkálatokat:

Munkában a BEBTE: Katus (6) egyedül húzza fel a vödröt a Strázsa-barlang kibontásakor, 2006.