Hossza: 64 m, Mélysége: 14 m.
A Disznós-árki-barlang a Visegrádi-hegységben (nemkarsztos kőzetben) található, annak a leghosszabb barlangja (Bár a Vasas-szakadék (lásd: barlangnyilvántartás) tágas méreteit meg sem közelíti).
A Dobogókőtől induló, Hoffmann-fogadó felé tartó Disznós-árok oldalában, a Laura-forrás közvetlen közelében található.
A vulkáni hamu- és törmelékszórási eredetű tufából álló hegyoldal megcsuszamlása vagy omlása során keletkezett a kőtömbök közé záródott rések formájában. Nagyon hasonló az Ágasvári Csörgő-lyukhoz (lásd: barlangnyilvántartás), ámbár kicsit kisebb.
A barlangot eláruló kigőzölgést az arra kiránduló Szepesi László pillantotta meg, és hívta fel rá a kutatók figyelmét. Évekkel később, 2008 januárban meg is néztük, és valóban, döbbenetes meleglevegő-kiáramlást tapasztaltunk. A környéken több huzatoló pontot is találtunk (Disznós-árki-1.-5.sz. indikációk), végül a másodiknak mondott indikációban 10 órányi bontással megnyílt a barlang.
Szörnyűséges omladékokon átbújva végül – mi magunk is meglepődve – állva járható részeket is találtunk.
A barlangra a kutatási engedélyt az Ariadne Egyesület kérte és kapta meg, azonban (az annak idején érvényben lévő együttműködés keretében) a kutatást (majd a térképezést is) teljes egészében a Szent Özséb Barlangkutató Csoport tagjai végezték.
További nagy energiákat fektettünk a bejárat mellett nyíló Mínusz-ágba, amelyet a huzatot követve majdnem 10m mélységig kiástunk, illetve a 20 méterrel lejjebb nyíló 4.sz. indikációba, amely feltételezett alsó bejárata a barlangnak, és ahol a nyáron kiömlő hideg (júliusban nulla fok alatti) levegőt követve már vagy 7 méter hosszú tárót ástunk, mindeddig sikertelenül.
Ha sikerülne az eddig feltalált indikációk összekötése, akkor várhatólag többszáz méteres barlang is lehetne, az omladékban azonban nem garantált a járható járatok léte, a huzat származhat az apró szemű törmelék kicsiny réseiből is.
A barlang bejárata nincs lezárva, látogatásához a DINPI hozzájárulása szükséges. Kutatási engedély nincs rá kiadva.