• Április 1: Denevérzárlat van, tilos a kirepülés! :)

Miért baj, ha tüzet rakunk a barlangban? Tudnivalók a huzatról

 

A hétvégén nagy izgalomba hozta a barlangász közösséget egy hír, miszerint hajléktalan költözött a Leány-barlangba, és szemét és füstszag van. A nyomozás során pedig a népharag talált egy friss fb-posztot egy Legény-barlangi vadkempingezésről és tűzrakásról, és mivel a két barlang egymástól 50 méterre van (sőt tkp egyetlen barlang), ezért a kettőt összemosva a városban ragadt barlangászok már fenik a kaszákat, és a kirándulók elleni keresztes háborúra készülnek (persze csak az interneten, és ott is csak mérsékelten). Ennek apropóján született az alábbi, általánosságban is érvényes cikk.

Már az ősember is

Sokaknak mi sem természetesebb, hogy ha kirándulás során egy barlangban járunk, akkor ott tüzet rakunk – hiszen az ősember is ezt tette! Persze az ősember a szemetet is eldobálta, és cseppkövet evett potencianövelőként, szóval hogy mit csinált az ősember, az számunkra nem feltétlenül irányadó.
De az sem biztos, hogy megoldás, ha azt mondjuk, hogy “tüzet a kijelölt tűzrakó helyek kivételével mindenhol tilos”, mert sokan már hozzászoktak ahhoz, hogy Magyarországon minden tilos, így immunisak az ilyen szabályokra. Már az ősembert sem érdekelte, hogy mi tilos, ezért találnak a régészek néha összetört koponyákat… Gondolhatnánk, hogy mivel a tursitaútról lelépni is tilos, ezért a legtöbb esetben eleve ott se vagyunk a barlangban, ha meg már úgyse vagyunk ott, hát miért ne rakjunk tüzet?

Elmagyarázzuk: A füst, a denevér és a huzat a kérdés három kulcsszereplője.

Nyilván annyi esze (talán) mindenkinek van, hogy bent a barlangban a fürtökben lógó denevéreket nem akarja felfüstölni úgy, mint a kolbászt. De a denevérek nem is az ilyen védtelen helyeken lógnak, hanem ott, ahol nem fagynak meg, és nem érik el őket a ragadozók, például a szűkebb járatokban, résekben, tehát legtöbb esetben mi nem is látjuk őket. A Legény- és Leány-barlang is például kiemelt denevér-élőhely, az ajtó mögötti járatokban denevérek ezrei töltik a téli hibernációs időszakot. A barlangajtók pedig soha nem zárnak légmentesen, hiszen akkor a denevérek sem tudnának a bejáratokon ki-be repülni, valamint a barlang klímája is teljesen megváltozna.

Azt tehát egy barlanghoz érkezve elsőre nem tudhatjuk, hogy a tűzrakás füstje merre és hova megy a légkörzés során.

Valamint vannak olyan barlangbejáratok, ahol nem csak denevérek élnek, hanem különféle madarak is fészkelhetnek. Ezért vagy alaposan tájékozódjunk, vagy az a legjobb, ha nem rakunk tüzet (vagy nem a barlangban).

A huzat:

A nagy kiterjedésű, több-bejáratú barlangokban mindig huzat van. (Ilyen pl. a Legény- és a Leány-barlang is, amelyek a 20 km hosszú Csévi-szirti-barlangrendszer egybefüggő részei.)
Ez a hőmérsékletkülönbség miatt van, a kőzethez képest télen a kinti levegő hidegebb, nyáron pedig melegebb. A barlang levegője átveszi a kőzet hőmérsékletét, és mivel a melegebb levegő könnyebb (kisebb a sűrűsége), ezért télen a barlangban lévő levegő megindul felfelé, nyáron pedig elindul lefelé. Ha több bejárat van, közöttük szintkülönbséggel, akkor a levegő folyamatos mozgásban lesz, és ennek az iránya a fontos kérdés.
Ha egyetlen bejáratot nézünk, az kétféle lehet: alsó vagy felső. Az alsó bejáratokon télen befelé áramlik a levegő, nyáron pedig kifelé. A felsőkön pedig nyilván fordítva. (A Legény- és a Leány-barlang is alsó bejárat.)

 

Ha tehát télen, azaz az éves középhőmérsékletnél alacsonyabb külső hőmérséklet esetén – ez a Leány-barlang esetében 9 C fok – tüzet rakunk a barlangban, vagy akár kint a barlang előtt, akkor annak a kormát, füstjét és melegét a huzat végig fogja szállítani a barlangon, és a szag százméterekkel beljebb is érezhető lesz.

.

Ha  egy alsó bejáratként funkcionáló teremben télen tüzet rakunk, akkor elgázosíthatjuk a füsttel az egész barlangot!

Bár – hacsak nem pont az ajtóra rakjuk a tüzet – valószínűleg megfulladni nem fog miatta senki, de ez nem jelenti azt, hogy semmi baj nincs vele. Egy tábortűz jelentős hőteljesítményt ad le, ez megemeli a barlangban áramló levegő hőmérsékletét is, valamint a füstben lévő gázok is mindenképpen zavarást jelentenek a denevérekre, akkor is, ha nem fulladnak meg miatta. A koromról pedig nem is beszélve, az egyszerűen csúnya.

Nyáron jobb a helyzet, ilyenkor az alsó bejáratokon a levegő kifelé áramlik, tehát a Legény- vagy a Leány-barlang ajtó mögötti részeit nem tudjuk befüstölni. De ilyenkor is igaz az (hacsaknem a tüzet egészen a placc peremére rakjuk, a barlangon kívülre), hogy a füst az előcsarnok tetején (főtéjén) szétterülve megzavarja az esetleg ott alvó denevéreket, vagy más élőlényeket.

Jó, és ha nincs huzat, csak egyetlen terem a barlang?

Ha nincs másik bejárat, és csak egyetlen teremről van szó, akkor is lesz huzat, mert a kőzet és a levegő hőmérséklete sosem lesz azonos, ha másért nem, akkor a tűz melege miatt. Ezért valamilyen levegőcirkuláció mindenképpen meg fog indulni, ami miatt előfordulhat, hogy hiába rakjuk a tüzet a bejárat közelébe, az mégis az egész barlangot befüstöli.

 

3

Így gázosíthatjuk el füsttel egy magasra felnyúló terem felső részét, anélkül, hogy ez feltűnne nekünk. Míg mi friss levegőt szívunk (fekete nyilak), addig a főte fordított zsákként viselkedő kiöblösödésében alvó denevérekből füstöltkolbász lesz.

 

Persze a füst felfelé száll, mi pedig a talajon ülünk, tehát mi friss levegőt szívunk, de például a denevérek előszeretettel alszanak a főte kupolaszerűen felnyúló öbleiben, amelyekben megreked a meleg levegő, így nem fagynak meg.

De ezekben a fordított zsákokban füst is ugyanúgy megreked, így ők elpusztulhatnak, miközben mi friss levegőt kapunk. Tipikusan ez történne, ha mondjuk a Násznép-barlang belsejében raknánk tüzet.
Egy szó mint száz, ha nem értünk a huzathoz, nem ismerjük az adott barlang viszonyait, akkor inkább ne rakjunk tüzet, vagy csak a bejárattól biztos távolságban. Persze akkor meg arra kell figyelni, hogy ne gyújtsuk fel az erdőt! Mostanában például – dacára annak, hogy állítólag tavasz van – porszáraz minden.

Ha már mindenképpen

Ha már mindenképpen tüzet rakunk, az sem mindegy, hogy hogyan. Ha csak egy bögre tea megmelegítése a cél, akkor lehet kis tüzet is rakni, vékony botokból. Ha a tűz jól ég (kap levegőt, száraz a fa, szépen lángol), akkor sokkal kevésbé füstöl és kevésbé kormol, mint amikor csak parázslik és nyűglődik.

(Azt pedig végképp ne gondoljuk, hogy a konzervdoboz is, meg a borosüveg is elég a tűzben – pedig a leletek tanúsága szerint ez a hit mélyen gyökerezik a néplélekben…)

Egyébként az alsó bejáratok nem komfortosak

Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért akarnak az emberek a barlangban aludni, akkor, legyen szó akár egy bivakos túráról, akár életvitelszerű csövezésről, egyaránt  szempont lehet, hogy a barlangban a közvélekedés szerint télen meleg van. És megfagyni nem jó, annál még a barlangban is jobb.

Ez azonban nem ilyen egyszerű, éppen a huzat miatt alsó bejáratként huzatoló barlangok előcsarnokában télen hideg levegő húz befelé, ha pedig még zsákszerű gödör is a bejárat, akkor ott jó eséllyel mindig hidegebb lesz, mint bárhol máshol a felszínen. Tipikusan ilyen zsákszerű pl. a máriaremetei Remete-barlang, ahol ennek dacára egy időben következetesen lakott egy hajléktalan…

Szóval, bár nem valószínű, hogy a hajléktalanok sűrűn olvassák a honlapunkat, de hátha mégis, ezért nekik javasoljuk, hogy ha a telet szeretnék kihúzni valamilyen védett helyen, akkor erre a célra ne az alsó bejáratként huzatoló barlangok közül válogassanak.

Könyvjelzőkhöz permalink.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>