Megtaláltuk a Zsivány-sziklai Hideg-lyuk barlangját is – bár a 38 méteres mélységnek egyelőre semmi nyoma

A Zsivány-sziklák környéke (Dobogókő és Pilisszentkereszt között) hálás kutatási területnek bizonyult. Eddig itt gyakorlatilag minden bontásunk már az első alkalommal barlangot eredményezett.

dsc_0023-kis

Impozáns sziklafal. A szerző testtartása arról árulkodik, hogy a tövében nem volt érezhető huzat.

A Zsivány-sziklákról

A Zsivány-sziklák nevű sziklacsoport úgy jött létre, hogy egy hegycsuszamlás árkokkal szabdalta fel a területet. Ezen formák kialakulása tehát egy természetes folyamat eredménye, bár egyesek a földrajzi ismeretek hiányát lelkesedéssel pótolva előszeretettel nevezik épített várfalaknak (nem csak itt) ezeket a jellegzetes agglomerátum-sziklákat, amelyek felületes szemlélő számára itt-ott valóban rakott falra hasonlíthatnak, de azért sok helyen szemmel látható a rétegzettség alapján is, hogy egy természetes úton lerakódott kőzet tömbjeiről van szó. Ami persze nem zárja ki, hogy később itt emberi tevékenység folyt volna, de mi nem ennek kiderítésével, hanem a barlangok felfedezésével foglalkozunk. Az itt látható szakadékok szintén nem ember alkotta sáncok, hanem a kőzet szétválása során keletkezett nyiladékok, amelyeket a hegytetői fekvés miatt az erózió nem tudott teljesen eltüntetni. Ennek köszönhető az itt talált barlangok kialakulása is: ahol a hasadékok elég szűkek voltak ahhoz, hogy nem teltek meg omladékkal, de elég tágak ahhoz, hogy el lehessen bennük közlekedni, ott barlangról beszélhetünk.


Egy legenda nyomában

.

.

Korábban itt a Zsivány-szikláknál jelentős méretű barlang nem volt ismert, kivéve a turistatérkép által is jelölt Nagy-hideg-lyukat, amely bár csupán egy 2 méternél is sekélyebb gödör volt, de egy 1913-ban megjelent írás szerint (Szűcs Gyula: Pilisszentkereszt és környéke) itt egy vörösvári bányász kötéllel 38 méter mélyre ereszkedett le, és karvastagságú jégcsapokat hozott fel belőle nyáron. Ez alapján ez a gödör bekerült a
barlangnyilvántartásba is mint “38 méter mély, beomlott, jelenleg nem látogatható barlang”.

Hozzátesszük, hogy a jégcsapos történet eleve életszerűtlen, mert a gödör fenekén kilépő huzat nyáron stabilan +9 fok körüli hőmérsékletű. Ami a kánikulában ugyan hidegnek érződik, de azért a jégcsapok nem sokáig állnának el benne. Frissítés: Azóta mi is találtunk benne jégcsapokat, lásd itt További meseszerű elem, hogy vörösvári volt a bányász. Pilisvörösvár környékén egykoron tekintélyes szénbányászat folyt, így ezzel valószínűleg az üreg komolyságát akarták tovább színezni. Hogy akkora rettenetes nagy barlang volt, hogy a távoli Vörösvárról kellett hívni egy szakembert, mert itt a faluból senki nem tudott volna leereszkedni.

Céltudatos feltáró kutatás a Zsivány-szikláknál

dsc_0044-kis

A Nagy-Hideg-lyuk 2016 januárban

Egyesületünk, a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület 2016 januárjában kezdett a területtel foglalkozni, miután egy kollégánk (Szabó Tivadar) felhívta a figyelmet rá, hogy errefelé télen több kigőzölgés is található. (Neki pedig Dormán Bertalan szólt, aki highline-ozás közben vette észre az egyik objektumot).

A januári terepbejárás során megállapítottuk, hogy a Nagy-Hideg- lyukban a gödör alján erőteljesen áramlik befelé a levegő, távolabb pedig (kb. 100 méterre) egy markáns kigőzölgést is találtunk, ahol a kiáramló meleg levegő a havat elolvasztotta. Ez lett később a 29 m mélységű Jéggombás-barlang, amely lényegében egyetlen, tekintélyes hasadékból áll. Erről itt írtunk (videóval).

Amíg azonban a Jéggombás-barlangot bontottuk, turisták jöttek oda, és mondták, hogy 50 méterrel odább az ösvény közepén van egy lyuk. Meg is néztük, ez lett a  15 méter mély Cserepes-barlang, ahonnan ősemberinek tűnő, vastag, fekete behullott cserepek is előkerültek. Erről itt írtunk (videóval).

Nyáron megmértük a Nagy-hideg-lyukból ilyenkor kifelé áramló levegő hőmérsékletét, és 9 C fokosnak bizonyult, ami egy egészséges barlangi hőmérséklet, tehát a kutatás szempontjából bíztató (ha több vagy ha kevesebb, az egyaránt nem jó, erről majd a szakmai napokon tartandó egyik előadásban fogok beszélni). A levegő szén-dioxid tartalmát is megmértük, és 3939…3978 ppm közötti értékeket mutatott, ami ilyen erős huzat mellett igen jónak mondható.

(A szén-dioxid a korhadó szerves anyagokból keletkezik, tehát a barlangokban – bár nem annyira járat hosszával arányos mennyiségben, mint pl. a radon – feldúsulna, viszont a huzat kiszellőzteti. Ha nagy a huzat, és mégis magas a széndioxid-szint, az azt jelenti, hogy nagy barlangra kell számítani.) A 4000 ppm (0,4%) a felszíni levegőhöz képest tízszeres koncentrációt jelent, de még nem zavaró. Azt szoktuk mondani, hogy 1000 ppm-től az már egy tisztességes barlangi levegő.)

A lényeg a végére maradt

p1070172-felulnezet

A bontás

A Nagy-hideg-lyuk kibontására csak ősszel került sor, mivel arra külön kutatási engedélyt kellett kérni, mint barlangra. Amúgy ismeretlen barlangra (ún. indikációra) a természetvédelmi szervek jelenlegi gyakorlata szerint nem lehet engedélyt kérni, ilyen esetekben a védett területre való barlangkutatási célú belépés engedélyezését kell kérni (amit mi meg is tettünk), de ebben az engedélyben kikötötték, hogy a Nagy-Hideg-lyuk kibontására nem vonatkozik, mivel az már eleve barlang, csak “beomlott, nem látogatható.” Ennek a nyilvántartásbeli adatnak a magyarázata a fent részletezett legenda, amely egyébként annyiban elgondolkodtató, hogy ilyen alapon a bármilyen nemlétező alagút is – amelyekről minden valamire való falusi kocsmában tudnak mesélni – szintén bekerülhetne a közhiteles barlangnyilvántartásba, kataszteri számot kaphatna és kutatási engedélykérelem tárgyát képezhetné.

A szembeszél a legbiztosabb jele annak, hogy jó irányba haladunk

Egyébként nem ez a 38 méteres adat, hanem a gödör alján érzett markáns huzat volt az, ami a lelkesedésünket felszította. A legenda illetve az abból fakadó, valószínűleg téves nyilvántartás miatt viszont egy évet késni fog a barlang további részeinek a feltárása, mivel az időjárás most alkalmatlan arra, hogy egy alsó bejáratban a huzatot kövessük, hiszen ott ilyenkor a huzat befelé húz, tehát nem szembe jön. A levegő áramlási képe – mivel a levegőnek pl. az elektromos árammal szemben tömege és lendülete is van – asszimetrikus, tehát ha van egy rés, akkor a levegő ott áthaladva felgyorsul, és a lendületét megtartva a kisebb nyomású oldalon egy darabig jól érezhető sodorvonalban  halad, mielőtt eloszlana. A nagyobb nyomású oldalon viszont egyenletesen minden irányból közelít a rés felé, tehát nem lesz olyan feltűnő. Tehát ha meg akarjuk tudni, hogy az omladéklabirintusban merre kell bontani, akkor a levegőnek az új részből  kifelé, velünk szembe kell jönnie. Ilyen pedig legközelebb tavasszal várható.

Egy kis omladéklabirintus már van, de a 38 méternek nyoma sincsen

A bontás során gödör lefelé szűkülő jellege miatt gyorsan haladtunk, kb. két óránként egy métert mélyültünk. Hamarosan össze-vissza álló nagy kőtömbök közé érkeztünk, ami alapján egyre valószínűtlenebb a Szűcs Gyula könyvében írt kékítőszer-bánya létezése, mivel a járat nem ép kőzetben lett mesterségesen kialakítva, hanem random hézagok halmaza, és ezt a két fajta üregtípust (előbbire példa pl. a Királyréti vasbánya, utóbbira pl. az ágasvári Csörgő-lyuk) elég jól el lehet különíteni.

.

A Nagy-Hideg-lyuk barlang egy jellemző részlete (videó kivágat).

Kb. 6 méter mélységben (ebben már benne van a gödör kezdeti 2 métere) három irányba is megnyíltak kúszható méretű hézagok, amelyek több helyen is összenyíltak, egyikből a másikba vergődve egész jól elkalandoztunk, de az egész poligonhossza legfeljebb ha a 25 métert eléri. A barlang aljzatát egy nagyjából egységes síkot képező kitöltés alkotja, amely lejt egy irányba, logikusan arra kell majd a lefelé való folytatást keresni, de ezt a tavaszra hagyjuk.

Egyelőre tehát az a fura helyzet állt elő, hogy a feltárás eredményeképpen a barlang mélysége kisebb lett, 38 helyett immár csak 6 méteres. Ez általában fordítva szokott lenni, normális esetben a felfedezésektől a barlang nagyobb lesz.

A kutatás távlatilag egy jelentős kiterjedésű (többszáz méteres) nemkarsztos barlang felfedezésével, sőt extrém szerencsés esetben akár az alsó bejáratként huzatoló Nagy-Hideg-lyuk és a felső bejáratként huzatoló Jéggombás-barlang összekötésével is kecsegtet.

.

.

Ne akarjon lemászni!

Felhívjuk a figyelmet, hogy mindhárom itt említett barlang szűk, nehezen járható, és igen  omlásveszélyes, tehát a felkeresésük még barlangászok számára sem javasolt, laikusokról nem is beszélve. A nemkarsztos barlangok iránt érdeklődő civileknek inkább a Lajos-forrás közelében nyíló, tágasabb, kényelmesebb Vasas-szakadék barlangjának a megtekintését javasoljuk.

A Hideg-lyuk felfedezését és a Zsivány-szikláki kutatásainkat bemutató videó:

https://www.youtube.com/watch?v=L0rzPM_BGOE

Könyvjelzőkhöz permalink.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Benyák Attila mondta:

    Szevasz Fizikus komám!
    Érdeklődve olvastam feltárásaidat. Az a helyzet hogy a területtel én is foglalkozom, s a nem karsztos üregekkel. Amennyiben gondolod, segítségedre lehetek ebben. Végülis csatlakoznék én is hozzátok, mert a Hideglyuk 2-t én is szeretném kibontani ahogy a Hideglyuk 1-et is.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>