Az ország leghosszabb nemkarsztos barlangja – márcsak e tény miatt is – rendszeresen megmozgatja azok fantáziáját, akik szeretnek mindenhez (is) érteni. Ráadásul a Mátrában nem sok barlang van – éppen azért, mert vulkáni eredetű kőzet építi fel, ami nem karsztosodik – így tehát ha valamiről írni kell, akkor a Csörgő-lyukról mindenképpen. Mindenhova. Ha nem tudnak róla semmit, az nem akadály…
A barlang egyébként nehezen járható, szűk, omladékos, és le is van zárva, csak a BNPI hozzájárulásával látogatható, de azt csak igazolványos barlangász túravezető kaphat. Én 2010-ben jártam ott, akkor be is jártuk a barlangot töviről-hegyire. (És nem csak ott, hanem a hasonló, áltektonikus eredetű, vulkáni agglomerátumban létrejött omladéklabirintusok egész sorát tártuk fel az ugyanilyen felépítésű Visegrádi-hegységben is: Disznós-árki, Hadi-úti, Jéggombás, Bölcső-hegyi, Nagy-Hideg-lyuk. Ezek közül a Bölcső-hegyi egyébként a legmélyebb hazai nemkarsztos barlang, 33 m mély.)
De barlangászok se nagyon járják, mert rekord ide vagy oda, nem egy olyan igazi túracélpont. Se nem szép (nincsenek cseppkövek), se nem tágas, de még csak nem is elég hosszú ahhoz, hogy egy igazi jó túrát lehetne tenni benne. Nem tudom, járt-e ott egyáltalán valaki az elmúlt években. Ha igen, és megtalálta a szuperkockát, akkor feltétlenül jelentkezzen 
Mivel tehát a barlangot a fenti okokból kevés ember látta, ezért kiváló terep azoknak, akik szeretnek hülyeségeket terjeszteni.
Első ránézésre úgy tűnik, hogy egy komoly honlapon járunk.
Az alábbi cikk: https://www.termeszetjaro.hu/hu/point/barlang/csoergolyuk-barlang/23996125/ igaz, ugyan, hogy csak “elvetemült mítosz”-ként említi, de nem mondja ki egyértelműen, hogy nem létezik, sőt a következő mondatban már “legújabb kutatások”-ról ír, idézőjelek nélkül, mintha ez valami komolyan vehető dolog lenne. (Frissítés: e cikk megjelenése óta már “állítólagos kutatások”-ra módosították a szöveget – ahelyett, hogy törölték volna)
Meggyőződésem szerint egy természetjáró szövetség oldala nem kellene, még “mítosz”-ként sem, hogy ilyen marhaságokat megemlítsen. Legfeljebb azért, hogy megcáfolják.
A cikk (nem teljes, a vége már nem fért a képernyőre). Linket lásd feljebb!
A cikk ominózus részlete:
“A legelvetemültebb mítosz azonban úgy hangzik, hogy a barlang mélyén egy „Szuperkocka” található – ez a kutatások szerint egy 10 cm-es oldalhosszúságú, szabályos kocka alakú szikladarab, melynek segítségével befolyásolhatjuk a mágneses teret, vagy képesek leszünk megváltoztatni a teret és az időt.”
A “szuperkocka” dologról először 2000-ben hallottam egy barlangász kollegától (aki természetesen sosem járt még a környékén sem, viszont a geológus szakról kibukott…), de azóta már számos helyen sikerült belefutnom. Az internet elterjedése óta pedig kinyílt a világ a “szuperkocka” előtt is, amely akkora marhaság, hogy szélsebesen terjedt el az ilyesmire fogékonyak körében.
Mit kell róla tudni?
Állítólag a Csörgő-lyuk barlangban található, és hol gránitból van, hol nem, hol kicsi, hol nagy (de mindenképpen kocka alakú), és hol az időt, hol a mágneses teret változtatja meg, de már azt is hallottam róla valahol, hogy magától forog. De ami a legfontosabb, hogy természetesen nem létezik.
(A barlangban a földmágneses tér valóban eltérülhet, de ez nem valamiféle misztikus dolog okozza, hanem a kőzet vastartalma – ez azonban bármelyik vulkanikus kőzetben kialakult barlangról elmondható, azok vastartalma ugyanis elég lehet ahhoz, hogy az iránytű ne a mágneses északi pólus felé álljon be — ezt volt is szerencsénk megtapasztalni a Visegrádi-hegységben található Disznós-árki-barlang térképezésekor)
Az újdonság az, hogy ezúttal nem a titkolthírek pont hu, vagy az érdekesvilág pont com, vagy az internet valamelyik hasonló komolyságú bugyrában bukkant fel, hanem a természetjáró pont hu oldalon – a fejléc szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának a támogatásával (Na, erre is érdemes volt pénzt költeni…)
Egyébként később írja a cikk azt is – összekeverve a modern áltudományos tévtanításokat a valódi “népi” legendákkal – hogy itt tanyázott a Vidróczki. Ez szintén teljes képtelenség, mert a barlang teljesen alkalmatlan arra, hogy ott valakik ott tanyázzanak. (Ehhez elég kívülről megtekinteni a bejáratot.)
A barlangról szóló oldalunk itt olvasható: http://foldalatt.hu/cserhat-matra/csorgo-lyuk/
Kedves György!
Ami a szuperkockát illeti, azt természetesen eszünk ágában sincs komolyan venni, ahogy az az Ön által is idézett fordulatból egyértelműen kiderül., függetlenül attól, hogy utána a kutatás idézőjelben van-e, vagy sem. Gondolja, hogy ha igaznak tartanánk, használnánk rá a “legelvetemültebb mítosz” kifejezést? Mindenesetre a biztonság kedvéért, a félreértések elkerülése végett “állítólagos kutatásra” módosítottuk a szöveget.
A Vidróczki-legendát sem mi találtuk ki: többek között szerepel Székely Kinga “Magyarország fokozottan védett barlangjai” c., 2014-es kiadású könyvének 229. oldalán. Hogy mennyire életszerű, azt valóban nem tudjuk megítélni, mert a barlangban a szövegben is részletezett okokból nem jártunk – bár, ahogy a fotókból láthatja, előtte igen. A könyv azonban nem csupán azt említi, hogy Vidróczki a legenda szerint csónakot ácsoltatott a barlang tavára, hanem azt is, hogy az 1900-as évek elején egy remetének, Némethi Kálmánnak nyújtott menedéket. Ebből úgy tűnik, legalább “tanyázásra” igenis alkalmas.
Amennyiben Ön szerint nem így van, vagy úgy általában információval tud szolgálni valamelyik cikkünkhöz, szívesen vesszük, ha közvetlenül minket keres meg vele, mert a konstruktív kritikára abszolút nyitottak vagyunk, és a felhasználóink érdekeit szolgálja, hogy a honlapon szereplő leírások pontosak legyenek. Ez valószínűleg ebben az esetben is kevesebb energiájába került volna, mint megírni a fenti szöveget, sőt cserébe még több ember javát is szolgálta volna. Win-win
A legendák ugyanakkor hozzátartoznak egy-egy hely történetéhez, sőt általában érdekesebbé is varázsolják, ezért mindaddig, amíg egyértelművé tesszük, hogy csak legendákról van szó – márpedig a Csörgő-lyuk leírásában véleményem szerint így történt -, addig fontosnak tartjuk megemlékezni róluk.
Üdvözlettel,
Farkas Péter, a Természetjáró.hu főszerkesztője
Kedves Péter!
Örülök, hogy ezekszerint nem veszik komolyan a szuperkockát. Csak ha már szót veszteget az ember ilyesmire, akkor érdemes teljesen egyértelműen fogalmazva kimondani, hogy marhaság, mert sajnos sokan komolyan vehetik. Én még a mítoszt se mondanám rá, mert az valami régóta kialakult hiedelmet jelent, ez pedig nem ilyen, csak simán marhaság.
A Vidróczki-kérdéshez: A Székely Kinga-féle könyvet ne tekintsük szentírásnak. A megjelenése rendkívül igényes, ez alapján az ember azt hinné, hogy valami tudományos munkát tart a kezében, de ha alaposabban elolvassuk, akkor azt látjuk, hogy leginkább egy wikipédia-szintű információgyűjtemény. Az is a baja, hogy túl nagy feladatra vállalkozott, így sok olyan barlangról is írnak benne, amiről a szerzőknek is kevés információja volt… Ez persze senkinek nem tűnik fel, ugyanis nincs ember, aki elolvasta volna, mindenki csak megvette és kirakta a vitrinbe, hogy lássák, hogy neki megvan. De így is örülni kell neki, mert 20 év után az első átfogó hazai barlangos könyv volt (és azután még 10 évig az egyetlen).
Elég egy pillantást vetni a Csörgő-lyuk barlangra ahhoz, akár kívülről is, hogy az ember lássa, hogy ott maximum a pelék fognak tanyázni. Ha egy remete nagyon elszánt, és kifejezetten távol akar lenni a felszíntől, hát nem bánom, beköltözhet, de hogy betyárok rendezkedjenek ott be, az teljesen életszerűtlen, mint ahogy a csónak is. Eleve egy betyárnak lova van, azt nem tudja bevinni. Egy szűk, lefelé vezető bejáratból nem tudnak kirontani. Egyetlen bejáratról van szó, ha azt betemetik, akkor végük is van. Vagy be se kell temetni, télen raknak előtte egy tüzet, és bent mindenki megfullad. Az erdőben bárhol nagyobb biztonságban vannak a betyárok, mint a Csörgő-lyukban.
Persze ettől még lehet ilyen legenda, hiszen a helyiek, akik századok óta így mesélik, nyilván szintén nem nagyon jártak a barlangban, max a bejáratnál. Amelyik falu közelében barlang van, ott mindig van valami legenda arról, hogy abban valami híresség valamikor tanyázott, pl. IV. Béla menekültében ott bújt el, stb, vagy legalábbis hogy Budáig vezető alagút nyílik belőle… de ezekre kár is a szót fecsérelni, ha a Székely-féle könyvben ez áll, az csupán annak a komolytalanságát jelzi.
Persze ettől még egy honlapon meg lehet említeni ezt mint érdekességet, csak akkor érdemes megjegyezni azt is, hogy miért valószínűtlen.