Borító
A Malom-tó a könyvben
Kessler Hubert 1957-ben a Kossuth Kiadónál megjelent 180 oldalas, keménytáblás könyve a kor legmagasabb nyomdai színvonalát képviseli, versenyre kelhetne a 25 évvel későbbi Kordos-könyvvel.
Az egész világ barlangjai és barlangkutatásai közül szemezget, jó érzékkel kiválasztva a legérdekesebb barlangokat, témákat; szól többek között a barlangok keletkezéséről, a (korabeli) felszerelésekről, az ősemberről, a barlangi gőtéről, a Mamut-barlangról, a jégkorszakról, a barlangok gyógyhatásáról, balesetekről és a tengerparti abráziós barlangokról is.
A szerzőtől megszokott érdekfeszítő stílusú szövegeket ma is izgalommal olvashatjuk, ugyanakkor a barlangászat múltjába is bepillantást nyerünk. Ma már mosolyra késztet, ahogyan próbálja meggyőzni az olvasót, hogy a zsombolyok bejárásához használjon sisakot… akkor ez még újdonság volt. Itt is felbukkan a szerző kényszeresen emlegetett téves zsombolykeletkezési elmélete, amely szerint a mély zsombolyaknák egy horizontális üreg beomlásával felharapódzva jönnek létre (mint a Szelim-barlang felső bejárata).
Ugyanakkor nagyon meglepő, hogy a denevérguanó által kioldott üstökről és azok keletkezéséről ír, mivel ez a téma még 50 évvel később sem került a köztudatba, mi például csak pár éve jöttünk rá, hogy a fosszilis hévizes barlangokban lévő, örvénylési üstnek titulált mészkőgödrök a guanó oldásának eredményei.
Idézet a 147. oldalról: “… Az itt elhelyezett robbanóanyagot a felszínről elektromos gyújtással robbantották, de a robbanás hangját nem hallották. Ekkor hárman leszálltak a zsombolyba, hogy új robbantást készítsenek elő, de többé nem tértek vissza. Nyolc nappal később az egyik kutató fia szállt le, hogy apja holttestét a felszínre hozza, de ő sem tért többé vissza. A további kutatásokat a szerencsétlenség miatt beszüntették, a nyílást elzárták, és az Abisso Morto, a Halál-zsomboly feledésbe ment.”
