Az ELTE Eötvös Kiadó kiadásában 2014 nyár elején megjelent könyv már a 3. barlangos témájú könyv volt néhány hónapon belül. A kiadó boltjaiban vehető meg (az ELTE-n), állítólag már csak néhány példány van, ugyanis igen kis példányszámban készült.
Ez a digitális nyomtatás miatt sajnos a képminőségre is rossz hatással volt. Ezzel és a néha egészen miniatűrré kicsinyített képekkel, amelyek egy-egy oldalra kigyűjtve inkább egy jegyzethez, mint könyvhöz méltó megjelenésűek, ki is merítettük a könyv lényeges hibáit.
A Mindszenty Andrea által szerkesztett, és vagy 50 szerző által írt, 310 oldalas (A4 méretű) kötet egy részletekbe menő, rendkívül alapos tudományos mű a fővárosunk környékének a geológiai viszonyairól, kezdve a terület földtörténeti múltjával, a hidrogeológiai és szpeleológiai (barlangtani) adottságokkal, kitérve a felszínen megtelepülő civilizáció történelmére is, illetve annak a természeti adottságokkal való egymásrahatására, a természeti erőforrásokra, azon belül is termálvíz mint ivóvíz vagy a geotermikus energia hasznosításának lehetőségére. .
A címlap
A könyv közel egyharmada szól magukról a barlangokról, de ezeket a tudós szemével tárgyalja, ezernyi vizsgálatról és azok eredményeiről olvashatunk, külön csoportosítva a Gellért-hegy majd a Rózsadomb, illetve a Vár-hegy barlangjait, és kitekintve a Pilis hegységhez tartozó Csókavári-kőfejtő (Üröm mellett) barlangjaira. Megtudhatjuk, hogy mi a kiválások tudományos jelentősége, valamint igen részletesen foglalkozik a csepegő vizekkel, amelyek környezetvédelmi szempontból szolgáltatnak adatokat, de elvétve olyan, könnyedebb bekezdések is megbújnak benne, mint például a rózsadombi nagy barlangok leírásai vagy az azok turisztikai hasznosításáról szóló fejezetek. A könyv végén 28 oldalt tesz ki az irodalomjegyzék.
Kőbaltás feltáró barlangkutatóként az ilyen mélységű és méretű munka előtt lenyűgözve állok, de félve lapoztam oda, ahol egy-egy barlang felfedezéséről ír. Például a Királylaki-barlangról és a Molnár János-barlangról szóló fejezet egyike sem nevezi meg a felfedezőket, mintha a felfedezéshez csak meg kellett volna találni a szabadon továbbvezető járatot. Holott korábban úgy tudtuk, hogy a szóban forgó barlangok jelentős új szakaszai tudatos munkával lettek kibontva, ám az ezek feltárásában kulcsszerepet játszó kutatók más-más okból, de egyaránt kegyvesztetté váltak.
Mindemellett egy magára valamit adó barlangkutatónak, akit a geológiai kérdések is érdekelnek, és nem csak a vésés, annak érdemes elolvasni.
találomra kinyitva
