Csodabogyós-barlang

Hossza több mint 5,5 km,      Mélysége 121 m

Az Edericsi-fennsík legjelentősebb barlangja (bár újabban ez nem egyértelmű). Az Ederics-hegy csúcsához közel nyílik, érdekessége, hogy bár karbonátos kőzetben található, a járatok legtöbbje kőzettöréses hasadéknak tűnik, az alaprajz is egy enyhe ívet rajzol ki, ami a tektonikus eredetet valószínűsíti.

Nevét a bejárat környékén sűrűn előforduló, egyébként mediterrán növényről, a szúrós csodabogyóról kapta.

A barlang lényegében az 1990-es években tárult föl (bár 30 méteres szakasza már a 70-es években ismert volt). A feltárást több csoport is magáénak érezte (Styx, Labirint, Acheron), a vitás helyzetből végül a helyi Styx barlangkutató csoport (John Szilárd vezetésével) került ki győztesen.

A barlang valószínűleg összefügg a közeli, 300 méteres Szél-likkal (link a barlangnyilvántartáshoz), ugyanis átjár köztük a levegő, sőt az sem zárható ki, hogy a környéken jóval nagyobb kiterjedésben találhatók hasonló, tektonikus eredetű járatok.

1995-ben a barlang egy szakaszát a Balatonedericsi Önkormányzat idegenforgalmi céllal kiépíttette, azonban a túrák vezetését nem tudta megszervezni. Később a Bakonyi Barlangkutató Egyesületek Szövetsége adott be hasznosítási engedélyre kérelmet, amelyet elutasítottak, majd a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kérte és kapta meg az engedélyt, azóta (tekintélyes árú belépőjegy ellenében) rendszeresen zajlanak a kalandtúrák.

A barlang bejárata lezárt, az idegenforgalomtól elzárt szakasz látogatásához a BfNPI hozzájárulása szükséges. Kutatási engedéllyel a Styx bkcs. rendelkezik.

Forrás: Szilaj Rezső írása és a termeszetvedelem.hu.