Nyár derekán meglepődtünk, ahogy az alsó bejáratként (nyáron kifelé) huzatoló 3.sz indikáció bontásakor jégkristályok és jéggel bevont kövek kerültek elő.
A tavaly nyár óta bontott indikáció már 3 méter hosszú, egy (sajnos) végig ásott, lejtős táró, amely reményeink szerint a 20 méterrel arrébb lévő barlanghoz (2. sz.) hasonlóan hamarosan járható hézagokba vezet.
A jég előfordulása egyébként nem ismeretlen jelenség, más hasonló, alsó bejárati törmelékhuzatoknál is megesik, például a Szent György hegyen lévő Sárkány-jégbarlangról is hasonlót olvashatunk. A magyarázat az, hogy a szálkőjárathoz képest nagyobb felületű és rosszabb hővezetésű omladék a befelé húzó téli hideg levegőtől sokkal jobban áthűl, mint ahogy az a szálkőben lévő járatok esetén megszokott, ezért aztán nyáron az éves középhőmérsékletnél hidegebb levegőt fúj kifelé. Ugyanígy télen a felső bejárat az éves középhőmérsékletnél melegebb, akár 15 fokos levegőt is adhat.
