Hogy száradna le a keze annak a polgártársunknak, aki az augusztusban jelentős felfedezés helyszínéül szolgáló egyik általunk (engedéllyel) kutatott barlang bejáratánál a szállítópálya gyanánt kifeszített drótkötelet ellopta. Magáról a felfedezésről egyébként ebben a cikkben és ebben a videóban számoltunk be, a videóban (0:30-tól) jól látható a drótkötél funkciója is.
Drótkötél szállítópálya, amelyen elgurult a kas a bejárat fölül a depóig. Ma már hűlt helye.
Ugyanaz messzebbről, itt a bejárat is látható.
Egyébként egy vadonat új, 12 mm átmérőjű drótkötélről van szó, amelyben nem is csupán az a rossz, hogy 20 000 Ft körüli összegbe került, hanem hogy két napig vacakoltunk vele, mire 4 méter magasságban felfeszítettük két fára, csörlővel megfeszítve, majd odabilincselve, hogy a 200 kilós kas alatt csússzon le és ne lógjon be túlságosan. Persze legközelebb már gyorsabbak leszünk, lehet, hogy fél nap alatt felszereljük. Szomorú, hogy ezekszerint minden alkalommal fel és le kell szerelgetni, amikor a kitermelést folytatni szeretnénk.
A drótkötél egyébként kb 4 m magasságban volt a fához bilincselve, a bilincseket csillagkulccsal teljes erőből meghúztuk, tehát nehezen képzelhető el, hogy egy kiránduló meglátta, megszerette és elsétált vele, mert létrára de minimum egy megfelelő villáskulcsra volt szüksége a leszereléshez.
A barlang körbe volt kerítve szalaggal és egy laminált táblán ki volt írva, hogy kutatási terület (egyéb adatokkal), tehát a tolvaj nem hihette azt, hogy egy ottfelejtett tárgyat talált meg, tisztában kellett lennie vele, hogy egy valamilyen tevékenységhez szükséges eszközt lop el.
A tolvaj fémérzékeny lelkivilágára utal, hogy a drótkötelet oldalról eltartó, kb. 5 méteres barlangászkötél-darabot (és egy pruszikzsinórt) ott hagyta.
Ezt azért nem lehetett gombagyűjtés közben egy bicskával levágni.
Ezen a képen már hűlt helye
“fémérzékeny lelkivilág”
Ezzel a kifejezéssel maradandót alkottál