• 2021: Barlangok és Karsztok Nemzetközi Éve

    Az UIS és az MKBT sajtóközleménye az online megnyitóról

El akarják bányászni a Pilist??? (Spoiler: nem.) A cikk végén szavazás!

IMG_3032 kicsi markolós

A kép csak illusztráció (egyébként saját fotó, csak a markolós képet loptam hozzá)

 

Először is, senki nem akarta “A Pilist” elbányászni, noha az Index cikke alapján első olvasásra akár ezt is hihetjük. Egy kis dombocskában lévő kőfejtőről van szó a Pilis mellett. Ettől függetlenül a helyiek tiltakozása érthető.

Főleg a Pilisszántóiaké, akiknek a zaj- és porterhelésen meg a bekötőút széttaposásán kívül semmi hasznuk nem lenne a bánya üzembe helyezéséből, mivel az Pilisvörösvár közigazgatási területén található, noha fizikailag sokkal közelebb van Szántóhoz: ott van a falu határában, Klotildliget felé menet a mező túlsó végén.

Mint a Pilis ügyét szívén viselő és a területet (meg részben az érintetteket is) ismerő személy, úgy érzem, nem árt tisztázni, hogy miről van szó, és kifejteni a véleményemet is.

Először is: melyik bánya ez?

Ugyanis mielőtt élőláncot vonnánk a Pilis hegy köré, nem árt, ha figyelembe vesszük, hogy ez a bánya nem ott van.

Az Index cikkében csupán a “Pilisvörösvár II. – mészkő” fedőnevet említik, azzal megtoldva, hogy az Pilisszántótól mindössze 1 kilométerre található. Térképen nem jelölték be, ezért mi megmutatjuk (a piros nyíl a kép közepén)

.

A piros nyíl jelöli az ominózus kőfejtőt, a zöld nyilak jelenleg is működő bányák, a fehér pedig a Sziklaszínház, ami valóban a Pilisben van, de amit senki nem akar kőfejtőként újranyitni. (Rákattintva nagyban megnyílik)

Pilisszántótól éppen kb. 1 km-re található ugyanis a Sziklaszínház is, amit mindenki ismer, és az is egy felhagyott kőfejtő, és az valóban a Pilis hegy tömbjében van, csak éppen az ellenkező irányban, mint az, amelyikről jelen esetben beszélünk.

Amint a fenti térképen is bejelöltük, a szóban forgó kőfejtő (piros nyíl) a Pilist mint hegységet és a Budai-hegységet összekötő, úgynevezett Pilisi híd hegycsoportban található, ezek tulajdonképpen dolomit- és mészkődombok, a Pilis hegység fő vonulatán kívül esnek, magasságuk is jóval szerényebb.

A “Pilis” a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegye, 756 m magas, tetején egy katonai bázis romjaival (amelyet máig nem rekultiváltak). Ugyanakkor vele azonosan, “Pilis” néven nevezik az egész hegységet. Ráadásul az sem egyértelmű, hogy mi tartozik bele, régen egyértelműen az egész (vulkanikus eredetű) Visegrádi-hegységet ide értették (lásd pl. Pilisszentlászló falu elnevezését), valamint a Pilisvörösvári-árokból kiemelkedő Pilisi híd hegycsoportot is (Pl. ezért Pilisszentiván és nem Budaszentiván…), de a mai térképek zömében csak a Békásmegyertől Esztergomig húzódó mészkővonulatot (Kevély, Hosszú-hegy, Pilis, Fekete-hegy, Kétágú-hegy) tekintik a Pilis hegységnek. Ez a megközelítés a geológiai viszonyokra jobban illeszkedik. Eszerint például Dobogókő már nem a Pilisben van, ugyanis a Kétbükkfa-nyeregnél húzódik a mészkő/vulkánikus kőzethatár.

(Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy “Pilis” néven még egy falu is létezik, ráadásul Budapesttől pont ellentétes irányban, a síkságon, de az végképp nem tartozik ide.)

 

A szóban forgó kőfejtő látképe Pilisszántó felől, a lovarda melletti mezőről

A szóban forgó kőfejtő látképe Pilisszántó felől, a lovarda melletti mezőről. (Az a kis vörösbarna folt az erdőben.)

Érdekes egyébként, hogy az indexes cikkben éppen ennek a kőfejtőnek a képe szerepel, de az van aláírva, hogy “Korábbi pilisi mészkőbánya helyszíne”. Kimaradt egy “A” névelő. Tehát ha a Sziklaszínházra és a Pilis hegyre gondolt a felületes olvasó, akkor a cikk meghagyja ebben a hiszemben

Más kérdés, hogy jelen írás markolós kezdőképe is felült erre a vonatra, de azért az láthatóan egy mém, amivel már csak követtük az eseményeket.

 

.

Képernyőmentés az Index cikkéről. Figyeljük meg az eredeti képaláírást.

.

Saját fotó ugyanarról, ezen jól látszik az a vörösbarna agyagos terület balra fent, amely a távoli képen messziről is látható barna foltot adja. 

Mivel jár tulajdonképpen egy kőbánya?

Mindenképpen zajjal, porral, és – hacsak nem vasúton szállítanak – az utak fokozott igénybevételével. A kérdés csak az, hogy mennyire.

Nem kell messzire menni, hogy példát találjunk, a környéken jelenleg is több kőbánya működik, például Kesztölcön, Vörösváron (a Terranova), vagy éppen Jászfalun.

markako_kft_meszko_banya_04_pilisjaszfalu-5771f1f023c077f34909bcb536a6e956

Jelenleg is működő kőbánya látképe Pilisjászfalun (kép: 2gohungary.com

 

A robbantások valóban hallatszanának Pilisszántón (sőt akár még a Pilis tetőn lévő kilátóban is), de az ettől való félelem erősen túlzott, robbantás ugyanis ritkán van, és 1 km távolságból nem is különösebben hangos. A kutyaugatás meg a hangos zenehallgatás zavaróbb.

Inkább a bányában dolgozó, köveket pakoló munkagépek zaja és a bánya pora lehetne kellemetlen, mivel a bányaudvar nagyjából a falu felé néz, és ez egy folyamatos zajforrás lehet, amely megfelelő időjárási viszonyok esetén hallatszódhat a falu egyes belterületein is. Valamint déli és nyugati szélirány esetén elérheti a falut a por is.

A legfőbb zavaró hatás megítélésem szerint az lenne, hogy a kitermelt követ – forrásunk szerint – a beruházó tervei alapján Pilisszántó felé vinnék el, a távvezeték mentén, a lovardától párszáz méterre elhaladó nyomon. Ami egyébként illogikus, hiszen vihetnék közvetlenül Vörösvár felé is, rövidebb úton. Ez egy újonnan építendő út lenne, amelyet ha nem burkolnak aszfalttal vagy betonnal, hanem csak simán leszórnak murvával (így szokták, mert a murva az, ami egy kőbányában ingyen van), akkor az száraz időben jelentős komoly port eredményezhet, ráadásul a dombtetőről a járművek zaja már az egész falut eléri.

Úgy tudjuk, hogy jelenleg mindkét irányba tulajdonjogi akadályai vannak az útépítésnek. A jelenleg létező keskeny földutak nyilván alkalmatlanok a kamionok rendszeres közlekedésére, a követ pedig nem UAZ-zal fogják elhordani. Az útépítéshez azonban önkormányzati vagy privát területeket kellene megvásárolni.)

Ezt a tulajdonosok, pl. önkormányzati tulajdon esetén az önkormányzat, meg tudják akadályozni azzal, hogy nem adják el a területüket. Ennek hiányában a beruházó, még ha kapna is engedélyt a kitermelésre, ott fog állni a bányájában egy nagy kupac kővel, amit maximum hátizsákban tud hazahordani.

De hiszen a mészégetők is

Persze fel lehetne hozni érvként, hogy az egészen közeli környéken is működtek régen kisebb-nagyobb kőfejtők, lévén hogy errefelé az egyik hagyományos megélhetési forma (a fakitermelés és szénégetés mellett) a mészégetés volt, amihez jobb híján bányászták a mészkövet. De egyrészt ez nem is olyan volumenben zajlott, mint egy modern kőbányában, másrészt pedig  a mészégetés már több évtizeddel ezelőtt teljesen megszűnt, és egyébként – hagyomány ide vagy oda – egységnyi tömegű mészkő feldolgozására vonatkoztatva sokkal környezetszennyezőbb, mint a gyári cementgyártás. Kiváltképp, ha autógumival gyújtják be a tüzet, ami mindenütt elterjedt szokás volt a XX. század második felében.

Az utolsó égetésről alább látható egy youtube-videó, mellesleg ha jól nézem, éppen ebből a bányából szedegetnek hozzá köveket a Szőnyi Józsiék.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

De azért az is elég abszurd lenne, ha valaki például újra akarná nyitni Budapest X. kerületében a kőbányát, arra hivatkozva, hogy itt régen is kőbánya volt (ezért hívják azt a városrészt Kőbányának). Képzeljük el, amint a tömbházak felett átívelő szállítószalagon utazik a kő a Nemzeti Színház helyén létesülő dunai kikötőben lévő osztályozóműig. Ez csak az 50-es években lett volna lehetséges, ma már ilyen üzemek a sűrűn lakott, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területektől egyaránt távol épülnek. Bár erre vannak ellenpéldák, akár itt Magyarországon is, de azok mind régóta fennálló helyzetek, és nem most létesülnek. Más kérdés, hogy ez a bánya mondjuk a Rózsadombtól nézve éppen eléggé távol van, de például Pilisszántóhoz nagyon is közel.

Azóta a világ sokat változott, és jelenleg a környék elsődleges erőforrása nem a föld alatt rejlő ásványvagyon, hanem a nyugalom, a hegyek, a természet - ezért jönnek ide túrázni az emberek, és ezért költöznek ki, nem pedig azért, hogy egy iparvidéken találják magukat.

És bár jelenleg ez a bánya is csak egy a környék mészégetést kiszolgáló régi kisebb kőfejtői közül, de az újranyitása esetén vélhetően nem a szünetelés előtti állapot állna vissza, hanem egy olyan potenciális bányaüzemről beszélünk, amely vélhetően magas szintű gépesítéssel, csupán néhány embernek munkát adva akarna minél több követ kitermelni és elszállítani. Ezt azért lehet feltételezni, mert a gazdaság jelenlegi fejlettségi fokán csak így éri meg egy bányát művelni.

Senki nem fog azért engedélyeztetni egy ilyen projektet, hogy utána ott kézzel törje a követ, és azt lovasszekéren házalva értékesítse, vagy skanzen-mészégetőt üzemeltessen ökoturisztikai látványosság gyanánt.

Az indexes cikk által említett 3 hektáros bányatelek (3 hektár = 100 méter szer 300 méter) a jelenlegi tényleges kőfejtő területének a sokszorosa, ugyanakkor elmarad egy igazi komoly kőbánya méreteihez képest. Szóval egyelőre a  Pilisszántói Cementgyár felépítéséről nincs szó, de egy a jászfaluihoz hasonló bányáról igen.

 

Közmeghallgatás az ünnepelt nélkül

Végülis tehát nem tudjuk, hogy a beruházó hogyan képzelte el a kőfejtő vagy bánya újranyitását, de nem is sokat tett azért, hogy az embereket ezzel kapcsolatban megnyugtassa: olybá tűnik, mintha titokban akarta volna az egész ügyletet kivitelezni.

Azért lett volna könnyebb dolga, mintha másutt szeretett volna egy új bányát nyitni, mert jogilag ezt a kőfejtőt nem véglegesen zárták be, hanem csak szüneteltették. A valóságban azonban már benőtték a fák, és semmivel nem szűnt meg kevésbé, mint akár a szántói Sziklaszínház vagy a szentkereszti Szurdok kőfejtője. Így azonban az újranyitáshoz csupán egy úgynevezett teljesítményértékelést kellett készíteniük, és az alapján engedélyeztetni a természetvédelmi hatóságnál (Ami a 2015-ös közigazgatási átszervezés óta a Pest Megyei Kormányhivatal (…) Környezetvédelmi- és Természetvédelmi Főosztály).

Ennek az eljárásnak az egyik kötelező feltétele egy közmeghallgatás megtartása. Értesüléseink szerint ezt a közmeghallgatást először egy délelőtti időpontra szerették volna kitűzni, ráadásul két napon belülre, nyilván azzal a céllal, hogy senki ne legyen ott.

Végül a Pilisvörösvári Önkormányzat nyomására  egy délutáni időpontra lett kitűzve, azonban amikor kiderült, hogy civil kezdeményezésre kampány indult és futótűzként szétterjedt a facebookon, akkor megfutamodhattak, ugyanis a közmeghallgatás napján reggel értesültek az érintett önkormányzatok, hogy a kérelmező kérte az eljárás szüneteltetését, így a közmeghallgatást sem lehet érvényesen megtartani.

Ott találták tehát magukat a hatóság képviselői meg az önkormányzatok a feldühödött tömeggel szemben, amely, ha zárva találja a hivatal ajtaját, tán még meg is ostromolta volna az épületet, ezért – nagyon bölcsen – azzal mentették a helyzetet, hogy azonos helyen és időpontban lakossági fórumot tartottak, azaz kvázi megvalósult a közmeghallgatás, csak éppen az ünnepelt nélkül.

.

Részlet az Index cikkéből a közmeghallgatás helyetti fórumon készült képpel 

A fórumon egyértelművé vált, hogy a megjelentek pártállástól függetlenül egyöntetűen és már-már vallásos buzgalommal ellenzik a bányát, de ugyancsak ellenzi azt a Pilisszántói és a Vörösvári Önkormányzat is. 

Természetes, hogy egy ilyen ügyre a politika azonnal “rárepül”, így a közmeghallgatáson jelen voltak az országos politikából ismert prominens ellenzéki személyiségek is. Ilyen körülmények között a térség országgyűlési képviselője, Hadházy Sándor is (aki nem azonos az LMP-s Hadházy Ákossal), tett egy rendkívül szerencsétlen kijelentést, miszerint azok is terhelik a környezetet, akik Pestről kiköltöztek ide.

Ez egyrészt igaz, másrészt viszont egy seregnyi feldühödött (és zömében Pestről ideköltözött) ember előtt ezzel érvelni nem túl bölcs retorikai fogás. Főleg, hogy ők az önkormányzatok által parcellázott telkeket vették meg, amelyek ellenértékét a települések megkapták, tehát ha úgy vesszük, a kiköltözők “megfizették” ezt a helyieknek.

Először is jobb lett volna egyenesen beszélni, és ha ő a bánya mellett áll, akkor ezt nyíltan felvállalni. Érvelhetett volna akár a főcsakrát féltők nevetségessé tételével, vagy azzal, hogy például egy házépítéskor is mindenki szeretné, ha olcsón vehetne követ, vagy azzal, hogy mezőgazdasági művelés is folyik Szántó határában, Natura 2000-es területen, nagy gépekkel, és mégsem tiltakozik ellene senki. De ennél a kiköltözős dolognál nagyobb öngól az adott szituációban nem létezett. 

Főleg nem világos, hogy egy komoly politikus miért égeti meg magát azzal, hogy egy olyan ügy mellett érvel, amely még a beruházónak sem ér annyit, hogy elmenjen a saját közmeghallgatására. Ha pedig nem akart mellette érvelni, akkor miért mondta ezt? Rejtély.

 

Mindenesetre Hadházy Sándort a közönség a bánya-projekt támogatójaként könyvelte el, és hiába hangsúlyozta, hogy a közakarat ellenére nem fogják azt engedni, nem igazán hitték el neki. Nem csoda, ha ezen felbuzdulva egyesek ezt az ügyet egy “Védjük meg a Pilist a fideszesek  bányájától” kontextusban próbálják szemlélni, noha egyelőre nem is tudjuk, hogy tulajdonképpen ki támogatja.

Legvalószínűbb, hogy már senki, mert ha a közelgő választásokat nézzük, akkor aligha fog bárki is felvállalni egy ennyire népszerűtlen dolgot.

Ez a projekt a Csarna-völgyi kisvasút sorsára fog jutni… Az persze más kérdés, hogy mi lesz évek múlva, miután elcsitul a jelenlegi felháborodás, vagy megváltozik a politikai helyzet, vagy akár esetleg átalakul közhangulat is.

(Hasonló kérdéseket fog egyébként felvetni az új 10-es út építése, amely legvalószínűbben a Csévi-nyergen fog keresztülhaladni, és ott Pilisszántó nem egy darab beruházóval, hanem a környékbeli települések többségével fog érdekellentétbe kerülni. Bár ahogy Magyarországon haladnak a dolgok, nem valószínű, hogy ez még a mi életünkben megvalósul…)

Szavazzon!

Ön szerint jó ötlet-e Pilisszántó mellett kőbányát nyitni?

View Results

Loading ... Loading ...

 

Könyvjelzőkhöz permalink.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Szekértábor mondta:

    Először is gratulálok a cikkhez, mivel tényszerű, és nem hangulatkeltő.

    Másodszor hadd bontsam ki Hadházy Sándor szerencsétlen megjegyzését, miszerint az egyre nagyobb számban kiköltözők is terhelik a pilisi környezetet.
    Miért, és hogyan terhelik a kiköltözők a Pilist? Ehhez tudnunk kell, hogy a kiköltözők jelentős része Budapestre van bejelentve állandó lakóként. Ennek részben az az oka, hogy nem szívesen mondanak le a fővárosi orvosi ellátásról, iskolai oktatásról, és azokról a szolgáltatásokról, amit pesti lakosként könnyebben vagy olcsóbban megkaphatnak. Legtöbbször azonban az, hogy olyan helyen laknak, ahol lakóépület nem is épülhetne, ezért nincsen hova bejelentkezniük. Egy gyümölcstárolóként felépített épületbe nem jelentkezhetnek be, akkor sem, ha három fürdőszoba van benne és két amerikai konyhás nappali. Ezek az épületek “természetközeliek”, ami nem azt jelenti, hogy kevésbbé terhelik a környezetet, hanem hogy a természetből vesznek el (erdők szélére, gyümölcsösökbe, legelőkre épülnek).
    Ebből következik az is, hogy a kiköltözők jelentős része nem itt él, csak itt lakik. Vagyis életét Budapesten tölti: ott dolgozik, ott tanul, ott vásárol, oda jár orvoshoz, sportolni, művelődni, szórakozni, stb. Emiatt többet utazik, jobban növeli az utak forgalmát, mint a helybeliek, bár persze Budapest elszívó hatása miatt mindenki egyre inkább rákényszerül egyre nagyobb utak megtételére. De az utak forgalmát, ami az egyik legnagyobb környezeti teher, paradox módon nem a helyi iparűzés növeli jobban, mert a helyi ipar helyben tartja a munkaerőt.
    A harmadik szempont pedig az, hogy a kiköltözők nagy része ellenérdekelt a helyi közösség természetközeli életmódjának fenntartásában, helyette idehozza a városi életmód szükségleteit és igényeit. Vagyis nem hogy nem tart állatokat, de az is zavarja, ha a szomszéd kakasa reggel felveri az álmából. Rengetegen bepanaszolják azt a lakót, akinek a portájáról jön a disznószarszag meg a legyek, bőgés, mekegés, röfögés zaja zavarja meg a bukolikus falusi hangulatra vágyakozó városiak nyugalmát. A falu hulladéktermelése megsokszorozódott az elmúlt évtizedekben, és ennek csak egy része magyarázható a jóléti átmenettel, meg a népességnövekedéssel.

    Összegezve tehát, a képviselő úr mondata igazat állított, de szerencsétlen pillanatban tárt fel egy olyan problémát, aminek megoldására eddig semmilyen érdemi lépést nem kezdeményezett.

Hozzászólás a(z) Szekértábor bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>