Szirén-barlang Jávorkút közelében nyílik, egy festői szépségű, fiatal fenyvessel benőtt töbörben. Egy igazi térbeli nyelőlabirintus, melyben aktívan korrodált falú és már becseppkövesedő, fosszilis járatok váltakoznak. Az írások szerint a Szinva vízgyűjtő rendszeréhez tartozik, de horizontális patakos ága egyelőre nem ismert, hacsak a 2017-es új rész mélypontját nem tekintjük annak.
Időszakosan aktív víznyelőnek mondják, és bár vezet is hozzá kis vakvölgyféleség, de azon a dús aljnövényzet miatt a jelen korban soha nem alakul ki vízfolyás. Tehát víznyelőként igazából inaktív, csupán a falakon leszivárgó víz primer korróziója aktív a barlang egyes szakaszain.
A bejárat közvetlen környezete (2019)
A barlang 65 m mély és kb. 1000 méter hosszú, de egészen biztos, hogy még tartogat ismeretlen járatokat. A kutatása – ha igazak az elképzelések – akár a Szinva-rendszerbe való bejutást is eredményezheti, bár az ebben való reményt semmi egyéb nem támasztja alá (a mélyponton kijelölés vagy huzat nincs)
A bejárati szakasza a szokásosnál érezhetően hidegebb, ennek három oka van. Egyrészt a bejáratnak otthont adó töbör közel 700 m tszf magasságban nyílik, még magasabb hegyek között, így az évek középhőmérséklet a töbör alján eleve jóval kisebb mint mondjuk a délnyugatra néző Mátyás-hegyi kőfejtőben. Ezenkívül a bejárat alsó bejáratként huzatol, azaz télen befelé szívja a hideg levegőt, és a harmadik ok, hogy a bejárati szakasz egy omladékzónában halad, ahol fellép általam leírt, úgynevezett “törmelékhuzat” jelensége is. (2014, Felfedezések a föld alatt, 104. o)
Feltárása 1968-ban kezdődött, 1974-ben pedig a kötélhágcsó feletti “új rész” feltárásával el is érte azt a formáját, amelyben mi megismertük.
A barlangot Egyesületünk 2013-ban látogatta meg először, és a nehéz mászásaival, szűkületeivel, szép cseppköveivel, elágazó labirintusával rögtön belopta magát a szívünkbe. Ettől fogva rendszeresen felkerestük a nyári tanfolyamok során, mígnem 2017-ben egy megérzéstől vezéreltetve észrevettük a denevérek kijelölését a mélypont közelében egy kövön – ahol egyébként teljesen irreális lett volna folytatásra számítani. A követ félremozdítottuk, és már be is láttunk valahová. Pár perc múlva már indulhattunk is felderíteni az új szakaszt. Erről részletesen az alábbi cikkben olvashatunk: http://foldalatt.hu/spontan-felfedezes-a-tanfolyamon/6244/
A poligon-alaprajz, rajta (jobb oldalon, azaz keletre) a 2017-es új résszel.
Fotóink:
A barlangról többhelyütt olvashatjuk, hogy bejárásához kötél szükséges, de ez nem igaz, mint ahogy az sem, hogy omlásveszélyes lenne. (A bejárat omladékát már évtizedekkel ezelőtt megnyugtatóan összebetonozták). Ugyanakkor a bejáratát a BNPI 2018-ban lezárta egy a KEHOP 4.1.0-15-2016-00017 projekt keretében létesített igénytelen megoldással, egy nyitható rúddal. Azóta tehát csak BNPI-hozzájárulással és kulccsal látogatható. Vagy velünk, a kutatás keretében. Azt ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a bejárása még a magukat gyakorlott barlangásznak gondolók számára is kihívást jelent.
Az “ajtó” azaz a keresztrúd nyitott állapotban. A zár ürege felfelé néz, elkerülhetetlenül át kell mászni rajta, így telemegy sárral.
(Hasonló rudas megoldás látható a Fekete-barlang bejáratában is. Ezzel az a probléma, hogy
1. az egyébként is tágítandó, szűk bejáratot ezzel konzerválták, hiszen további tágítása esetén a rúd mellett át lehetne férni.
2. kis gyerekek így is átférnek.
3. a rúd kinyitott állapotában a zárüreg felfelé néz, és így a rajta való közlekedés során telemegy ganyéval, arról már nem is beszélve, hogy belülről nem lehet kulcs nélkül kinyitni – bár ez minden olyan hazai barlangajtóról elmondható, amelyet nem én készítettem.
4. nem képez a bejáratban olyan fedett és zárt teret, amely a holmik tárolására alkalmas lenne.
Véleményem szerint így kellett volna a Szirént is lezárni – a képen a Diabáz-barlang látható
Véleményem szerint a lezárást a kifalazott akna tetején kellett volna kialakítani, a Szepesi vagy a Diabáz barlangokhoz hasonló “kőkuckó” föléépítésével, amely a bejáratnál hagyott hátizsákok elhelyezését is támogatná (és mellékesen arra is jó lenne, hogy a töbör meredek oldalában megcsúszva ne lehessen beleesni a 4m mély bejárati aknába.)
Sajnos azonban minket meg sem kérdeztek. Ezzel magyarázható az is, hogy a 2019-ben felállított gyönyörű masszív tábla elavult, 1974-es információkat hordoz. )
