Egyelőre a bejárati akna a legtágasabb része a barlangnak
A műút szélén nyíló, 40m mély és kb. 100m hosszú inaktív víznyelő a Létrási-vizesbarlang…István-Lápai-barlang rendszerhez csatlakozhat, bár benne történt vízfestésről nem tudunk.
A szűk, sáros, szemetes barlang sokáig méltán kerülte el a kutatók figyelmét – bár a lent talált szemetek (gégecső, telefonzsinór) alapján valamikor régen zajlott itt kutatás, amelyről nem sokat tudunk.
2012 őszén (amikor csaknem 2 éve tartó szárazság volt) Sűrű Péter vette észre, hogy a barlang mélypontján található agyagdugulás felett egy méterrel egy kicsiny lukból huzat érezhető. Mire azonban a kutatási engedélyünk megérkezett, a hóolvadás következtében a végpontot elöntötte a víz, a huzat megszűnt és a mindezek ellenére heroikus küzdelemmel elkezdett munkát a nap végén a szén-dioxid feldúsulása rekesztette be.
A víz nyilvánvalóan a Lillafüredi források felé távozik, a kérdés csak az, hogy milyen nyomvonalon. Megtörténhet, hogy a Létrási-vizes- vagy a Láner Olivér-barlangba csatlakozik, de a kőzetrétegek dőlése alapján inkább az a valószínű, hogy a víz Észak felé terelődik, ezesetben a barlang az István-lápai-barlang nagy rendszerének eddig még ismeretlen főágára csatlakozhat rá. (Az újabb elméletek szerint ugyanis a Létrási-vizesbarlang és az István-lápai-barlang közötti főág nem azonos a Spejzi-Láner-Szepesi-barlangokkal, hanem azzal párhuzamosan halad.)
A barlangra a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület rendelkezik kutatási engedéllyel.
Cseppkövek az idén mindenszentekkor feltárt Halló-járatban
Cseppkő cseppkő hátán
