Solymári-ördöglyuk

Hossz: 5550 m
Mélység: 78 m
A bejárat tszf. magassága: 348 m

A Solymári ördöglyuk a Budai-hegység északi részén, a Nagykovácsi és Solymár közti Zsíros-hegy Ék-i oldalában található. Az egyik bejárata egy felhagyott kőfejtő felső peremétől pár méterre, a másik pedig ettől ÉNY-ra, 70 m-re van, a harmadik bejáratát pedig az omlásveszély miatt lebetonozták.

A barlang a feláramló vízben fellépő keveredési korrózió hatására triász kori dachsteini mészkőben alakult ki. A freatikus (víz alatti) oldás következtében térlabirintusos üregrendszer képződött, de a bejáratai később (a barlang kialakulása után) víznyelőként is működhettek. A barlang formakincsére jellemzőek a gömbfülkék, a borsókövek, a cseppkövek és a gipszkristályok. (A gömbfülkékről Jakucs azt gondolta, hogy a felfelé nagy nyomással törekvő örvénylő víz vájta a sziklába, de ma már másképpen magyarázzuk a létrejöttüket.)

A barlang bejárata a történelem során mindig is nyitva állt, a helyiek már a 19. században is ismerték. Az  első leírója Koch Antal volt, aki 1868-ban járta be egy részét, majd 1871-ben jelent meg róla egy leírása a Földtani Közlönyben. 1914-ben térkép is készült róla, amelyet a 20-as és 30-as években kiegészítettek az újonnan feltárt szakaszokkal. 1927-ben elkezdték megvalósítani a barlang idegenforgalmi hasznosítását, a bejáratot lezárták. A barlang térképezését először 1972-ben majd később 1996-ban is újrakezdték, de ezek a próbálkozások kudarcba fulladtak, a barlang minden járatát ábrázoló térkép csak az utóbbi években készült el.

Nem szabad megfeledkeznünk a barlang őslénytani jelentőségéről sem: a kitöltésből az ásatások során gazdag pleisztocén kori leletanyag került elő (pocok-, cickány-, és egérfajok, barlangi medve, barlangi oroszlán, bölény, Merk-orrszarvú, jávorszarvas).

Mára a barlangban élő hatalmas denevérpopuláció jelentősen megcsappant, pedig a századforduló táján egyes termekből több vagonnyi guanót termeltek ki a talajok feljavítására. Az utóbbi években elsősorban közönséges, kis és nagy patkósorrú, valamint hegyesorrú, nagyfülű, csonkafülű és vízi denevéreket figyeltek meg.

A barlangot és felszínét már 1942-ben védetté nyilvánították. A történelem során többször volt lezárva, gondnok által üzemeltetve, majd elhagyatva is. A 90-es években az MKBT is próbálkozott a hasznosításával. Újabb gazdátlan időszak után ma a barlang bejárata lezárt, csak a DINPI hozzájárulásával látogatható, illetve az Ifjúsági Barlangtúra és Barlangi Sportterápia Egyesület vezet overallos túrákat a barlangba.

Érdekesség, hogy éppen a pilisszentiváni és nagykovácsi szénbányák működése idején (többek között) az Ördöglyuk alatt is kihajtottak egy tárót (az ún. Solymár-II altárót), amely egyes legendák szerint harántolt egy barlangot, amely – ha igaz – az Ördöglyuk alsó, ismeretlen szakasza lehet. A probléma az, hogy a barlangról csak annyit tudni, hogy valaki ismert valaki, aki olvasta egy bányász visszaemlékezésében, de sem az írás, sem az nem elérhető, aki olvasta. Ennek ellenére egyes barlangkutatók tényként kezelik a harántolt barlang létét (lásd például a karszt.hu-n).

Források:

wikipédia

termeszetvedelem.hu

4 hozzászólás a(z) Solymári-ördöglyuk bejegyzéshez

  1. Sági Balázs mondta:

    Tisztelt Szerkesztők!

    Kérem, engedjék meg, hogy néhány észrevételt fűzzek az Ördöglyuk-barlanggal kapcsolatos cikkükhöz.

    A fent hivatkozott weblap meglehetősen pontatlanul fogalmaz a tárggyal (és mással is) kapcsolatban, valamint koppintott anyagokat tesz közzé. Szeretném elmondani, hogy az állítólagos barlang harántolása a táróval nem legenda. A “valaki ismert valakit, aki olvasta egy bányász emlékiratait” állítás ez esetben nem állja meg a helyét. A Pilisi szénbányák nyugalmazott vezérigazgatója, főmérnöke, Kakas János elmondása szerint a táró hajtása közben az Ördöglyuk egyik vízjáratát vágták át. Sajnos az nem derült ki, hogy ez a bizonyos vízjárat milyen nagyságú. Az interjút én készítettem vele, 9 évvel ezelőtt. A táró pontos helyét is ismerem, de bemenni nem lehet, mert a tárót sajnos betömték, de úgy húsz éve még majdnem teljes hosszában be lehetett járni.

    Amennyiben kérdésük lenne a táróval kapcsolatban, a fenti e-mail címen állok rendelkezésükre.

    Üdvözlettel;
    Sági Balázs

    • Slíz György mondta:

      Kedves Balázs!
      Köszönjük az információt, nem kizárt, hogy foglalkozunk a kérdéssel, bár most bőségesen el vagyunk látva bíztató (huzatos) indikációkkal, amelyeket saját szemünkkel láttunk, és amelyek nincsenek betömedékelve. Ami a “valaki ismert valakit, aki olvasta” megfogalmazást illeti, nekem valóban nem sikerült ennél többet megtudnom, pedig egy időben nyomoztam ez után a vélt barlang után. Én is eljutottam Kakas Jánosig (2012-ben), nekem azonban emlékeim szerint azt mondta, nem tud a barlang harántolásáról. A tárók helyét én is ismerem, az a betömedékelés szerintem a legkisebb akadály az egész projektben. Továbbra sem vagyok meggyőződve a barlang létéről, illetve arról, hogy nem falazták-e el, mert ha igen, akkor esélytelen megtalálni (a bányászok nem szeretik az üregeket, mert egy üreg rontja a táró állékonyságát). Egyébként a széntelepre való tekintettel a járatok mérgező gázt (CO) is tartalmazhatnak, így óvatosságot ajánlok a kalandoroknak.

      • Sági Balázs mondta:

        Kedves György!

        Van egy metszetem az ominózus táróról, ami majdnem tíz évvel a bezárás után készítettek, azon emlékeim szerint meg van(nak) jelölve ezek a vízjáratok. Ez a tárónak kb. a közepénél van, de azt nem sikerült megtudnom, hogy a táró vége felé, ahol a szállítóvágatok ágaznak el, van-e hasonló.

  2. Farkas Mártom mondta:

    Kedves Gyuri !

    Én az egyik táróban kb 15-18 ? éve jártam a Sz. Pistával. Akkor már nem lehetett végig menni a tárón mert 150-200 méter után beomlasztották a járatot.
    Egy ideig 1-1 hétvégén bontottuk az omladékot. Jó pár év után nosztalgia túráztam a Solymári-ördöglyukban és utána megnéztük volna a tárót, de azt akkor már beomlasztva találtuk.
    Üdv: WolfMatyi
    Ja és olvastam a könyvet ami nagyon tetszett.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>