• IMG_8520 retus

Királylaki-barlang

A 300 méternél hosszabb barlang a Hármas-határ-hegy ÉK-i lejtőjén,  a Tábor-hegyi-barlang közelében, közvetlenül a házak felett található, a turistatérkép által is jelzett mesterséges táróból nyílik. Szenthe István és társai bontották ki, a nyitott barlangot azonban egymástól függetlenül többen is észrevették, végül a kutatási engedélyt nem ő, hanem az Ariadne Egyesület illetve Szabó Zoltán szerezte meg. (Szenthe István egyébként a mai napig nem láthatta a barlangot, amelyet lényegében ő fedezett fel.) A barlang felfedezése körüli “valóságszabályozásról” itt írtunk.

A barlang tűzköves dolomitban oldódott ki, ami meglepő, ugyanis a dolomit állítólag nem igazán alkalmas tágas járatok kioldódására. A barlang bejárati szakaszán a kovasav által átalakított, krétaszerű, könnyű, mállós kőzet alkotja a falakat, egyes járatai az ép anyagú, de murvásodó dolomitban felfelé harapózó, veszélyes, omladékos murvabánya-szerű szakaszok, míg más járatok falait csodaszép képződmények borítják. A járatok talpán egyes helyeken lerakódott homokszerű rétegek egykori dinamikus vízmozgásra engednek következtetni.

A sokféle képződmény közül jellegzetesek a talajt borító vaskos kalcitkérgekről felfelé növő nyeles borsókövek, a falakon ülő pengevékonyságú kalcitlemezkék, a mindenféle tűs kristályok, és a pára által visszaoldott cseppkövek.

P1060172_resize

törmelékben lévő, szivacsos képződmény Borsókőszerű képződmények

Az egyik metróalagút

Az egyik metróalagút

A barlangot magába foglaló táró két hatalmas, kibetonozott, körszelvényű alagútból, és az ezekhez vezető keskenyebb folyosókból áll, és gáztározóként vonult be a köztudatba, de egyesek szerint atombunker volt. A barlang a bejárati négykézlábas vágat után egy porló falú, 20 méter mély hasadékkal folytatódik, amelynek az alsó felén már megjelennek a képződmények. Ezután jön a szűkület, amely mögött kettéágazik egy murvabánya jellegű részre, amelynek a falból kiesett tűzkőgumók az aljzatán hevernek, valamint egy enyhén lefelé tartó, visszaoldott cseppkövekkel is díszített, mindenütt borsókővel és kalcitlemezkékkel borított, szűkösebb szakaszra. Innen ered a huzat is, amely olyan erős, hogy a barlangban mozgó emberek porát messze elhordja. A további kutatást éppen a szép képződmények akadályozzák, mert csak a kristályos szűkületek szétvésése árán lehetne előre jutni.

Az új ajtó a táró legelejénél

Az új ajtó a táró legelejénél

A barlang jelenleg két helyen is le van zárva, a képződményeket rejtő szakasz előtti szűkület után, valamint közvetlenül a felszínen, a táró bejáratára is került egy ajtó, ezek a Duna-Ipoly Nemzeti Park finanszírozásában készültek el, akárcsak a bejárati hasadékban lévő létra.

(A fotók Slíz György felvételei)

 

 

 

2 hozzászólás a(z) Királylaki-barlang bejegyzéshez

  1. Pingback:Új barlang a Hármashatár-hegyen – a Királylaki-barlang - Földalatt.hu

  2. Pingback:A Királylaki-barlang (gáztározó) az Indexen - Földalatt.hu

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>