A “Kinizsi-pályaudvar” egy túlexponált fotón
A Rózsadomb tetjén, 229 m tszf. magasságban nyílik, hossza kb. 6 km.
A barlangot 1984 telén találták egy épület alapozásakor: Előbb egy meleg levegőt adó indikáció került elő, majd a hosszan eltömődött, mélybe vezető járatot Adamkó Péter irányításával (államilag finanszírozva) bontották ki, aztán szinte egyszerre tárult fel a tágas, kristályokkal ékes, összefüggő járatrendszer.
A triász és eocén mészkőben valamint márgában húzódó járatokat a középső-pleisztocén idején alakította ki az a hévizes oldó tevékenység, amely a vidék mélyebb szintű barlangjaiban egyébként még ma is zajlik.
Fehér gipszkristályokkal borított falak
A barlang hossza és nagy termei alapján is jelentős, legnagyobb érdekessége azonban a falakat sokhelyütt teljesen beborító borsókő-kiválások, tűs aragonitok, jellegzetes gipsztőrök, árvalányhajszerű gipsz-szálak, baritkristályok tömkelegében rejlik.
Éppen ezért a barlang különösen védett, bejárata lezárt, elvileg csak a DINPI hozzájárulásával látogatható, amelyhez szakmai indokok, és barlangjárási gyakorlat szükséges. Úgy tudjuk, hogy ezzel egyidejűleg évek óta léteznek tervek és szándékok a barlang idegenforgalmi hasznosítására.
…és a személyi kultusz
A barlangot a feltárástól fogva a mai napig a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató Egyesület (Adamkó Péter és Leél-Őssy Szabolcs) kezeli a gyakorlatban.
A barlang bejáratán egy csinos kis kutatóház is található – és mivel ez város egyik legértékesebb telke, így kérdés, hogy mi lesz a telek (és a nem mellékesen barlang) hosszú távú sorsa.
(Slíz György felvételei)
adatok forrása: www.termeszetvedelem.hu
