A barlang bejárata a munkagödörben. (forrás: Adamkó Péter facebook oldala)
2014 június 28-án – amint az az Indexen is olvasható volt – csatornabekötési munkálatok közben a munkások egy gömbfülkébe (barlangba) lukadtak a Törökvész úton. Adamkó Péter elmondása szerint az aljzatot alkotó kövek közül huzatot is éreztek. A barlang 20 méterre nyílt attól a helytől, ahol 1933-ban – szintén útfelbontás közben – a Ferenc-hegyi-barlangot megtalálták. Ahogy ilyenkor lenni szokott, lázas munka kezdődött, hogy minél előbb kiderüljön, hová vezet az új barlang, mivel a fél úttest nem maradhatott örökké lezárva.
Hetekkel később véletlenül említették, hogy létszámhiány van, ezért csatlakozhatunk a kutatómunkához. Rögtön többen is éltünk a lehetőséggel Szent Özséb Barlangkutató Egyesület részéről.
A barlang bejárata
A feladat nyilvánvaló volt: A gömbfülke (addigra már lemélyített) aljzatáról indult egy légréses aláhajlás borsóköves főtével (mennyezettel), azaz egy agyaggal feltöltődött járat, ezt kellett szabaddá tennünk.
Ahogy nőtt a járat és erősödött a huzat, egyre több barlangkutató fantáziáját ihlette meg az új üreg. Az egyik szakember méréseket is végzett, és megállapította, hogy a barlangban 14 fok van, ami szerinte azt jelentette, hogy a huzat nem származhat a Ferenchegyi-barlangból. Pedig a szokatlanul meleg, 14 fokos hőmérsékletre – ha az nem csak mérési hiba – prózai magyarázatot adhat a testünk meg a vésőgép és a steklámpák által termelt hő is.
Ennek ellenére reménykedni lehetett benne, hogy a munkák során a Ferenc-hegyi-barlanggal való összeköttetés előtt még új, szabad járatokat is felfedezünk, hiszen egy ilyen labirintusos rendszerben ez minden további nélkül megtörténhetett volna.
A zöld kereszt
Egy szép napon aztán nagy, leszakadt kőtömbök közé érkeztünk, amelyek közül minden korábbinál erősebben dőlt a huzat. A kőtömböket eltávolítva egy borsóköves falú barlangjáratba láttunk be, ahol rögtön az első dolog, amit észrevettünk, egy a falon éktelenkedő zöld kereszt volt, vélhetően valamelyik régi Ferenchegyi-barlangi térkép egyik fixpontja. De hogy bizonyosságot nyerjünk, egy ünnepélyes átmenőtúrával rögtön meg is ünnepeltük a sikert, amely valójában kudarc volt.
A Ferenc-hegyi-barlangnak ebben a ma már ritkán járt részében körülnézve hamarosan megtaláltuk az 1933-as felfedező-bejáratot, amely ma le van betonozva, majd ráleltünk belülről egy másik mesterséges eltömésre is, amelyről eddig nem tudott senki, és amelyről akkor azt hittük, hogy egy véletlen rálukasztás illegális bebetonozásából származhatott. Időközben újabb elmélet született a betömés eredetére: Lévén, hogy az az úttest alatt van, talán az lehetett az egykori felfedező bejárat, amelyen át Kessler Hubert bejutott a barlangba, és a “felfedező bejárat” néven emlegetett egykori bejárat, amelyre még sokan emlékeznek, valójában már egy későbbi, mesterségesen kialakított bejárata lehetett a barlangnak, már csak azért is, mert nem ott van, ahol a csatorna húzódik, amelynek ásásakor a barlangot felfedezték elődeink.
Egy közeli, ismeretlen mesterséges betömés belülről
Az összekötés híre azonban szakmai körökben is titok volt addig, amíg az új barlang nem került lezárásra, mivel tartani lehetett tőle, hogy megindul a barlangászok (majd a laikusok) kéretlen búcsújárása az új bejáraton át az egyébként ajtóval lezárt Ferenc-hegyi-barlangba. Ma már a gömbfülke teteje betonfödémet kapott, és az új barlangot a Ferenc-hegyi felől lehet megközelíteni.
Tanulmányozzuk a Ferenchegyi-térképet
dr. Leél-Őssy Szabolcs bújik át a Ferenchegyibe
