Az Index is megírta, hogy a töbörben hideg van – de mi az a töbör, és mi köze a barlangokhoz?

Egy lelkes amatőr észlelőnek és az általa mért -35,5 fokos hőmérsékletértéknek (valamint az Indexnek) köszönhetően immár az egész ország megtanulta, hogy hol van a Bükkben a Nagy-mező, és hogy mit jelent az a “töbör”. https://index.hu/tech/2021/02/14/tobor-hidegpolus-bukk-fennsik-jeg-nyaron-is-/

Soha nem mértek még Magyarországon ilyen hideget – de nagyon helyesen a cikk is kitér arra, hogy ez nem hasonlítható össze a lakott területen mért értékekkel, ugyanis a töbrökben rendkívül hideg szokott kialakulni.

Ennek az oka, hogy a hideg levegő nehezebb a meleg levegőnél, így szélcsendes éjszakákon beáramlik a mélyedésekbe, majd nappal ott megül. Ehhez egyébként nem szükséges töbörnek lennie, az is elég, ha egy lefolyással rendelkező, de szélesebb lapos területről a víz szűk völgyeken keresztül folyhat csak le, ezekben ugyanis a hideg levegő nem fér el, tehát a hideg levegő számára lefolyástalan területnek minősülnek. Például ilyen Nógrád megye jelentős része, vagy a Pilisszentkereszti medence alsó része is, és még számtalan lakott terület is.

De mit is jelent a “töbör” pontosan?

Ha már felbukkant a téma, érdemes róla ejteni pár szót.

Mert az Indexen azt írják, hogy “függő mélyedés”, nem tudom, hogy ezt honnan szedték, illetve hogy mi jelenthet. Az igaz, hogy mélyedés.

A töbör a barlangász szaknyelvben (legjobb tudomásom szerint) oldásos eredetű, határozott nyelőponttal NEM rendelkező, azaz lapos fenekű mélyedés. Tehát nem töbör a víznyelő, és nem töbör a beszakadás sem. Átmérője hazánkban jellemzően néhányszor tíz métertől többszáz méterig terjed.

.

Töbör és víznyelő

Úgy is mondhatnánk, hogy a töbör deriválható, míg a víznyelő nem, annak szingularitása van. Ilyen értelemben vett víznyelő a kőzethatáron alakulhat ki, ahol a karsztos kőzet egy nemkarsztossal találkozik, vagy ahol a karsztos kőzetet fedő vízzáró réteg (pl. agyag) véget ér, esetleg “kilukad”.

Töbör pedig a csupasz karsztfelszínen alakul ki. De hogyan?

Ez azért érdekes, mert nagyon is köze van az ott mért alacsony hőmérsékletekhez. Ugyanis, mint tudjuk, a gázok – így a széndioxid is – a hideg vízben sokkal jobban oldódnak, mint a meleg vízben. Ezt mindenki tudja, aki nyitott már ki olyan szénsavas üdítőt, amelyet nyáron a felhevült autóban felejtettek. Ugye, hogy sokkal jobban habzott, mint ha a hűtőből kivéve, hideg állapotban nyitotta volna ki.

Tehát a karszt felszínére lehulló esővíz a mélyebb, azaz hidegebb helyeken több széndioxidot tud magába oldani, azaz erősebben savas lesz, azaz jobban fogja oldani a kőzetet. Így a kezdeti mélyedések egyre mélyebbé válnak. Nem beszélve arról, hogy a víz szeret arra folyni, amerre lejt a terep, valamint (a mi éghajlatunkon) a talaj is dúsabb lesz a mélyedésekben, ami szintén jelentős széndioxid-termelő közeget jelent, így egy öngerjesztő folyamat indul el, a korróziós lepusztulási folyamat során a kezdeti kis mélyedések egyre jobban kimélyülnek, létrejönnek az egyre nagyobb töbrök, amelyekben egyre hidegebb lesz.

Ezt nem tudták a Bükk-fennsíki “Síház” építői, ezért aztán betették a síházat a töbörbe, az ország leghidegebb pontjára. Szerencsére nem a töbör legaljára tették, hanem az oldalába…

Mi köze a töbörnek a zsombolyokhoz?

Azt minden barlangász tudja, hogy a töbrökben vannak a “zsombolyok”, de hogy mik is ezek pontosan, és mi közük van a töbörhöz és a hideghez, azt sokszor még a komoly kutatók sem tudták, ezért fektettek egykor irdatlan energiákat például a Vecsembükki-zsomboly alján abba, hogy ott feltárják a patakos-ágat (amely nem létezik).

Régen a nép praktikusan zsombolynak hívott minden olyan barlangot, amibe a tehén bele tudott esni. Barlangász szaknyelvben azt nevezzük zsombolynak, ami a falak felületén lecsorgó, a felszínről érkező, még telítetlen víz által (tehát ún. primer oldással) létrejött függőleges akna. Ezek az aknák nagyon jellegzetesek szoktak lenni, jól elkülöníthetők pl. a vízalatti oldással kialakult függőleges aknáktól. 

Nem meglepő, hogy az ilyen értelemben vett zsombolyok éppen a töbrök alatt fejlődnek ki, sokszor egymás hegyén-hátán, hiszen a töbrök alján a kőzetbe beszivárgó igen hideg, szénsavas víz oldja ki őket. Aztán ahogy a töbör mélyülése közben a legalsó pontja oldalra is vándorol, a régebbi zsombolyaknák gyakran a töbör oldalában lyukadnak ki a felszínre.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a töbrökben nyíló zsombolyok ne csatlakozhatnának patakos járatokra, hiszen semmi nem tiltja meg, hogy különböző módon keletkezett járatok találkozzanak, ám akkor is jó tudni, hogy a primer korrózióval kialakult aknák kifejezetten a töbrökkel és azon mikroklímájával állnak összefüggésben, és azokat az aknák keresztmetszetéhez képest igen csekély mennyiségű, a falon lecsorgó víz oldó hatása hozza létre, azaz nem szükséges, hogy tovább a források felé járható folytatással rendelkezzenek.

 

Könyvjelzőkhöz permalink.

2 hozzászólás a(z) Az Index is megírta, hogy a töbörben hideg van – de mi az a töbör, és mi köze a barlangokhoz? bejegyzéshez

  1. Kraus Sándor mondta:

    Zsomboj-elméletedet beteszem a gyűjteménybe, van már néhány…. K.S.

Hozzászólás a(z) Slíz György bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>