Ádám Bence újabb múlthamisító filmmel rukkolt elő. Gáztározó újratöltve!

 

Ezúttal éppen nem az Indexen, hanem a közmédiában hamisítják a történelmet a Királylaki-barlang kapcsán. https://mediaklikk.hu/video/beton-es-kristaly/

Ádám Bencének egyébként nagy rutinja van a műfajban, ő jegyzi a “Húsz év a Pilis mélyén” című “természetfilmet” is, amelyben a Csévi-szirtek kutatását, az Ariadne-barlangrendszer feltárását sikerült úgy bemutatni, hogy mi, akiknek kulcsszerepünk volt a Vacska-barlang feltárásában, és ezáltal az egész egykori sikersztoriban, mi nem is szereplünk benne – kivéve azokat a korábbi tagjainkat, akik addigra átálltak az Ariadne Egyesülethez. Mint ahogy azt sem mesélték el a filmben, hogy hogyan jelentettek fel és hogyan tiltottak ki minket a közösen feltárt barlangból…

 

Az új Királylaki-film az Ádám Bencétől már megszokott lózungokkal indít, “titokzatos alagútrendszer, amelyről kevesen tudnak” – egyrészt mindenki ismeri, az Index is párévente ír róla, és évtizedekig nyitva volt, másrészt annyira titokzatos, hogy még a tervdokumentációja is előkerült… De lépjünk tovább, nem ez a lényeg.

.

Képernyőkivágat az ominózus videóról. Videót lásd: https://mediaklikk.hu/video/beton-es-kristaly/

 

5:50-nél jön a kulcsmondat, miszerint “az alagút oldalában egy nyílás felkeltette a barlangászok érdeklődését.” Azt sugallja, mint ha ott eleve járható nyílás lett volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy az alagút oldalában Szenthe István vette észre a huzatot, egy teljesen járhatatlan repedésből, amelynek mállékony falait nagyrészt egyedül, kézzel vésegette végig járható szelvényűvé 6 méter hosszan, mire elérte a barlangot.

Az már más kérdés, hogy bent a barlangban valóban Borka Pál járt először, ugyanis Szenthe a már járható lyukból visszafordult, a vele lévő Zentai Zolival együtt. Elmondása szerint azért fordult vissza, mert a bejárati hasadékot, amelynek a tetejébe lyukadtak be, azt ő omlásveszélyesnek találta, és ezért a bebújó tágítását és betonnal való szakszerű biztosítását szerette volna megvalósítani, amihez minimum egy kutatási engedélyt szeretett volna kérni. Ehhez az engedélyhez elkezdett kutatásvezető-helyettest keresni, egy elfogadottabb személyt, mint erkölcsi támogatót, mert ő egymaga biztosan nem kapta volna meg az engedélyt, ugyanis az illetékes szerveknél ő fekete báránynak számított (ez még a Juhász Márton nevével fémjelezhető korszakban történt).

Így történt, hogy amíg Szenthe István a kutatásvezető-helyettesét kereste, addig egyre többen értesültek az általa kibontott barlangról, így aztán gyorsan akadt neki gazdája is az Ariadne Egyesület személyében… Egyszerűen elvették tőle, lévén hogy közelebb voltak a tűzhöz, így az ő engedélykérelmük “előbb érkezett”, mint a felfedezőé.

Hogy jön ide Borka Pál? Kiváló elterelés. Valóban igaz ugyanis, hogy Borka ereszkedett le elsőként a Szenthe által kiásott barlang bejárati hasadékában, Szenthéék után egy héttel, tőlük függetlenül, de ennek az égvilágon semmi jelentősége nincs, lévén, hogy nem ő vette el Szenthétől a barlangot, hanem az Ariadne Egyesület. Borka Pál említése tehát azért történik a videóban, hogy ezzel meg lehessen válaszolni semleges módon azt az egyébként nyilván felvetődő kérdést, hogy “Na de ki fedezte fel?”. Ugye Szenthét megemlíteni nem akarják, akkorát pedig nem mernek hazudni, hogy azt mondják, hogy ők fedezték volna fel. Ezért köztes megoldásnak Borka Pált választották. (Érdemes megfigyelni, hogy az egykori Indexes videóban még Szabó Zoltán tűnik fel mint a barlang nagy szakértője, mostanra ő eltűnt… Az ős-ariadnések is hiányoznak, sem Surdát, sem Ricsit nem látjuk a videóban, és ilyen másodvonalbeli “ártatlan” embereket, mint pl. Tóth Zoltánt tolnak előre, akik semmit nem tudnak az egész sztoriról, lévén hogy azután csatlakoztak, amikor ez az ügy már lezajlott.)

Honnan tudom én ezt ilyen pontosan? Onnan, hogy annak idején az Ariadne Egyesülettel szoros együttműködésben dolgoztunk, így nagyon jól tudtam, hogy mit csinálnak, mert megbeszéltük az ilyen fontos lépéseket. Sőt az igazsághoz hozzátartozik, hogy akkor ehhez én magam is lelkesen asszisztáltam, teljesen egyetértve, lévén hogy Szenthére akkoriban (korábbi lezáratlan viták miatt) haragudtunk, ezért én is úgy gondoltam, hogy elvenni tőle a barlangot az helyes, sőt az a kötelező minimum. Ma már – miután az Ariadne Egyesület minket is több helyről kifüstölt – egészen másképpen látom ezt a kérdést.

2012 dec az ajtó

Az ajtó a táró bejáratán – hogy Szenthe István biztosan ne mehessen be.

 

A kezdeti lelkesedés után a Királylaki-barlangban a kutatása megtorpant, majd az Ariadne Egyesület engedélye is lejárt. Ekkor (2014) Szenthe István újabb kérelmet adott be a barlang kutatására, amelyet szintén elutasítottak, így ő, aki kiásta, a mai napig nem járt a barlangban.

Azóta időről időre egy-egy propagandacélú látogatás kapcsán előkerül a barlang a médiában, de újabb itteni feltárásokról már évek óta nem hallani.

Pár saját régi képem a barlangból:

P1020336

A bontott hasadék betorkollása a bejárati aknába, belülről nézve. Ez kb. az az állapot, ahogyan Szenthéék otthagyták.

P1020343

Borsókőkérgek a bejárati hasadék alján. Különleges a talajon nőtt álló borsókő. Itt jött a huzat, ez a hasadék az, amit már az Ariadne Egyesület tagjai bontottak át (meg én).

Karfiolszerű képződmények bentebb a barlangban

Karfiolszerű képződmények bentebb a barlangban

 

 

Könyvjelzőkhöz permalink.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Kraus Sándor mondta:

    A képeket köszönöm, leloptam, de ráírtam a készítő nevét. K.S.

Hozzászólás a(z) Kraus Sándor bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>