Az időszakosan aktív, a “hagyományos” patakos barlangok mintapéldájának számító Baradlában (vagy ahogy a laikusok mondják, “Aggteleki-cseppkőbarlang”) háromféle útvonalon tehetünk mindennap induló túrát, ezek közül a Vörös-tó – Jósvafő viszonylatban vezetett középtúra során látunk a legtöbbet a barlangból, több kilométeres szakaszt járhatunk végig, benne a valóban óriási Óriás-teremmel és a 17 méter magas Csillagvizsgáló nevű állócseppkővel. Illetve lehetőség van ún. hosszú-túrára, amely Aggtelektől Jósfafőig tart, de ehhez előzetes bejelentkezés szükséges. Bár nincs végig betonjárda, azért a hosszútúrát kalandtúrának mégsem lehet tekinteni. A Vass Imre-barlang kissé odébb, Jósvafő külterületén található, szerényebb méretei mellett érdekessége, hogy viszonylag újonnan lett kiépítve. A Rákóczi 1.sz. barlang néhány faluval keletebbre, az Esztramos-hegyben található, és eredetét tekintve (emiatt elhelyezkedésében és képződményeiben is) elüt a többi fent felsorolt barlangtól, ugyanis egykori hévizes működés során, feláramló vízben alakult ki.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén
A Szent István-barlang egy a “hagyományos módon”, hideg karsztvíz által kioldott barlang, amely lényegében már inaktív, benne impozáns cseppkőképződmények növögetnek. Kár, hogy jelenleg felújítás miatt zárva tart (2014 jan.9.-től). Egészen más jellegű az Anna-barlang, amely a festői vízesés mellett nyílik, és amely a vízesés által kirakott mésztufa-plató felépülése során a mésztufa által időnként közbezárt üregekből áll, amelyeket véletlenül fedeztek fel egy vízkutató táró hajtásakor.
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén
A cseppköves Pál-völgyi-barlang és a közeli, ám sokkal különlegesebb, borsókövekkel dúsan díszített, gyógyhatású levegőjű Szemlő-hegyi-barlang egyaránt a feláramló hévizek munkájaként oldódott ki, még a hegység kiemelkedése előtt, és megtekinthető egy-egy könnyed séta keretében, sőt, utóbbi akadálymentesített.
A Vár alatt található, a történelem során mesterségesen összekötött mésztufaüregekből álló Vár-barlang látogathatóságáról az interneten nem található friss hivatalos információ. A 3,3 km-es üregrendszer egy szakasza látogatható barlangként az elmúlt évtizedekben hol nyitva volt, hol bezárt, miközben egy másik szakasza, mint “labirintus“, az eredeti funkciójától kicsit elrugaszkodva, de folyamatosan és gazdaságilag vitathatatlanul sikeresen üzemelt, egészen a 2011-es hatósági bezárásig.
Szintén szokatlan formában üzemelő, látogatható barlang Gellért tér feletti Sziklakápolna (Gellért-hegyi-barlang), amely mesterséges átalakítás után az 1926-ban hazánkba visszatelepülő Pálos Rend kolostorának és templomának adott otthont, majd kommunizmus bukása után ismét a Pálos Rend vette birtokba. Jelenleg – amikor nincs mise – a turisták szerény belépődíj ellenében megtekinthetik.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén
Legnépszerűbb látnivaló a Tapolcai-tavasbarlang, ahol a bakonyi bányabezárások áldásos hatásaként visszaállt karsztvízszintnek köszönhetően – ha sikerült kivárni a nyaranta néha több órás sorbanállást – egy rövidke barlangi séta után önállóan csónakázhatunk egy kört a barlangban hullámzó 19 fokos termálvíz felszínén. Persze csak ha kinyit, jelenleg ugyanis átépítés miatt zárva.
A jóval odébb, Balatonfüred felett nyíló Lóczy-barlang mindennél rövidebb és semmiféle látványos képződményt nem tartalmazó kiépített szakaszát már csak azért is érdemes felkeresni, mert a nyáron gyakran elviselhetetlen kánikulában kellemes felüdülést nyújt a 10 fok körüli barlangi klíma.
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén
Abaligeten nyílik a kicsit szűkös (de mecseki viszonylatban legtágasabb) aktív patakos barlang alsó bejárata, ahonnan kiindulva az Abaligeti-barlang egy párszáz méteres szakaszát járhatjuk be a túravezetés során.
A Pécsen található, részben mesterséges eredetű Tettyei-mésztufabarlang pár éve esett át felújításon, azóta láthatólag már sárkány is lakik benne…
