Nagyon jól ismerem a Sebes – Y völgy környéket, sokat dolgoztam ott főleg karszthidrológián, mert a Sebes karsztvízrendszer egyszerűnek, komplikációktól mentesnek tűnt. Nincs víz-visszaduzzasztás, ami megnehezíti a magasan feltöltött völgyekben eltemetett forrásokhoz tartozó vízrendszerek vizsgálatát, és a legalsó barlangszint teljes, a felette fekvőnek pedig részleges, időszakos elárasztását okozza. Ezt ti is bőségesen tapasztaltátok a Létrási vizesben, Jávorkúti-Bolhásiban, a Szepesiben és így tovább.

Sebes forrás a völgy porfíritba legmélyebben bevágódott pontján fakad, a kiömlő víz porfíriton bukik át. Állandó hozama a finom repedéshálózatából származik, ezért ideális volt a karszt valós hidraulikai paramétereinek vizsgálatára.

A járatok, ahogyan leírtad, a mészkő – porfírit réteghatármenti törésrendszerben alakultak ki (bontott vulkánitokat írtál le), pontosan, ahogyan elképzeltem.

Leírásodból úgy tűnik, hogy sokkal többet mentetek felfelé, mint lefelé. “Cseppkőbarlangod” ezért feltehetően a Mindel eljegesedés aktív járata lehetett. A Mindel teraszait azonosítottunk a közeli Ikertebri víznyelőbarlangban. Ha így van, a vizes ágig jókora távolságot kell mennetek lefelé. Másik lehetőség az, hogy túlértékeltem felfelé kapaszkodásotokat, akkor a Riss kori ágban vagytok. Ebben az esetben csupán 28-40 méterrel mélyebben van az aktív ág a “Cseppkőbarlang” alatt (legalábbis ekkora távolságokat mértünk a Bükkben).

Nagyon sok munkát fektettem ebbe a területbe, jó tudni, hogy mi van valóban alul. Remélem, látok, vagy kapok további híreket eredményitekről.

Örülök, hogy te, egy hölgy fedezte fel a Fenyvesréti ágat. Ez némi igazságot szolgáltat a megelőző generációnak.

További sikereket és a legjobbakat kívánom.

G.L. Seymour, MSc, alias Colos