Másodszor hadd bontsam ki Hadházy Sándor szerencsétlen megjegyzését, miszerint az egyre nagyobb számban kiköltözők is terhelik a pilisi környezetet.
Miért, és hogyan terhelik a kiköltözők a Pilist? Ehhez tudnunk kell, hogy a kiköltözők jelentős része Budapestre van bejelentve állandó lakóként. Ennek részben az az oka, hogy nem szívesen mondanak le a fővárosi orvosi ellátásról, iskolai oktatásról, és azokról a szolgáltatásokról, amit pesti lakosként könnyebben vagy olcsóbban megkaphatnak. Legtöbbször azonban az, hogy olyan helyen laknak, ahol lakóépület nem is épülhetne, ezért nincsen hova bejelentkezniük. Egy gyümölcstárolóként felépített épületbe nem jelentkezhetnek be, akkor sem, ha három fürdőszoba van benne és két amerikai konyhás nappali. Ezek az épületek “természetközeliek”, ami nem azt jelenti, hogy kevésbbé terhelik a környezetet, hanem hogy a természetből vesznek el (erdők szélére, gyümölcsösökbe, legelőkre épülnek).
Ebből következik az is, hogy a kiköltözők jelentős része nem itt él, csak itt lakik. Vagyis életét Budapesten tölti: ott dolgozik, ott tanul, ott vásárol, oda jár orvoshoz, sportolni, művelődni, szórakozni, stb. Emiatt többet utazik, jobban növeli az utak forgalmát, mint a helybeliek, bár persze Budapest elszívó hatása miatt mindenki egyre inkább rákényszerül egyre nagyobb utak megtételére. De az utak forgalmát, ami az egyik legnagyobb környezeti teher, paradox módon nem a helyi iparűzés növeli jobban, mert a helyi ipar helyben tartja a munkaerőt.
A harmadik szempont pedig az, hogy a kiköltözők nagy része ellenérdekelt a helyi közösség természetközeli életmódjának fenntartásában, helyette idehozza a városi életmód szükségleteit és igényeit. Vagyis nem hogy nem tart állatokat, de az is zavarja, ha a szomszéd kakasa reggel felveri az álmából. Rengetegen bepanaszolják azt a lakót, akinek a portájáról jön a disznószarszag meg a legyek, bőgés, mekegés, röfögés zaja zavarja meg a bukolikus falusi hangulatra vágyakozó városiak nyugalmát. A falu hulladéktermelése megsokszorozódott az elmúlt évtizedekben, és ennek csak egy része magyarázható a jóléti átmenettel, meg a népességnövekedéssel.

Összegezve tehát, a képviselő úr mondata igazat állított, de szerencsétlen pillanatban tárt fel egy olyan problémát, aminek megoldására eddig semmilyen érdemi lépést nem kezdeményezett.