Ferenc-hegyi-barlang

A Rózsadomb barlangjai közül a legmagasabban nyílik, eredeti bejáratát 1933-ban, a Törökvészi út csatornázása közben találták meg. A mai mesterséges bejárata a Ferenchegyi út É-i oldalán, az Őzgida utcai elágazásnál található, egy jellegtelen csapóajtó beton keretben.

A hálózatos alaprajzú, nagyrészt egy síkban húzódó barlangrendszert eocén mészkőben és márgában a feláramló meleg vizek oldó hatása alakította ki. Az 5200 méter összhosszúságú, 85 m függőleges kiterjedésű labirintus csak 3 hektár terület alatt húzódik.

A barlangra leginkább a tömeges borsókőkiválás jellemző, amely mindenütt borítja a falakat (kivéve a felszín közelébe felnyúló járatokat), és amely igen kellemetlenné teszi az amúgy is szűk járatokban való közlekedést.

A barlang kutatástörténetének új fejezete 2003-ban kezdődött, amikor az akkor még az Ariadne Egyesület neve alatt tevékenykedő Nagy Sándor (ma a Guru Egyesület elnöke) vezetésével a kutatók lejutottak a korábban vízszintes jellegű barlangból merészen lefelé tartó új részekbe, amellyel a barlang mélysége jelentősen megnőtt, különféle geológiai dogmákat megdöntve elérte a Szemlő-hegyi-barlang szintjét, és mellesleg jelentős hosszúságú új járat is feltárult. A kutatás azóta is zajlik, de a nehezen járható, szűk járatok miatt a távoli végpontok elérése egyre nehézkesebb.

A lezárt barlang barlangászok számára a DINPI engedélyével látogatható, de a régi részek 1997 óta sportterápia címén overallos túrával is látogathatók.

A barlangra a Guru Barlangkutató és Oktató Egyesület rendelkezik kutatási engedéllyel.

A barlang adatlapja a közhiteles nyilvántartásban itt érhető el. (térképpel)

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>